Az Economx a napokban számolt be arról, hogy az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a fogyasztók hitelesebb tájékoztatását, valamint a környezetbarát jelleget alaptalanul állító címkézés tilalmát előíró jogszabályjavaslatot.

Vagyis, csak azok használhatják majd a zöld jellegre utaló környezetbarát, természetes, biológiailag lebomló, klíma semleges és más öko- hivatkozásokat a címkéken, akik ezeket az állításokat tételesen bizonyítani is tudják.

Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője, az EP környezetvédelmi szakbizottságának jelentéstevője, közvetlenül a döntés után az Economxnak elmondta: az illetékes tagállami hatóságoknak eseti alapon kell értékelniük és vizsgálniuk a tiltott gyakorlatot.

Megtévesztő, megalapozatlan környezeti állítások

Egy bizottsági tanulmány szerint az EU-ban vizsgált környezeti állítások 53,3 százaléka homályos, megtévesztő vagy alaptalan volt, és 40 százalékuk egyenesen megalapozatlannak bizonyult. Mindez a fogyasztók megtévesztése, valamint az egyenlőtlen játéktér megteremtése az uniós piacon, a valóban fenntartható vállalatok hátrányára.

Az Európai Unióban hozzávetőlegesen 230 féle fenntarthatósági és 100 féle zöld energia címke létezik jelenleg, amelyek egységes szabályozás hiányában igencsak eltérő mennyiségű és minőségű információt adnak a termékek illetve a szolgáltatások valós zöld mivoltáról.

A greenpolicycenter ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyakorlati megvalósulásra még akár éveket is kell várni. Hogy pontosan milyen információkat kell szolgáltatnia a gyártóknak és a címkék milyen feltételekkel adhatók ki, milyen elvárásoknak kell megfelelniük, milyen módszertanokat kell figyelembe venni, ez még egyelőre nem tisztázott véglegesen.

Mindezt egy különálló, a zöld állításokról szóló irányelv fogja szabályozni, ez azonban még a bizottsági tárgyalási szakaszban áll az Európai Parlamentnél.

Az Európai Parlament által most elfogadott döntés gyakorlatban történő megjelenésére is várni kell még. A továbblépéshez az Európa Tanács áldását is meg kell kapnia, ezután pedig a tagállamoknak 24 hónapjuk lesz arra, hogy bevezessék nemzeti jogrendszerükbe.

Az EU elsőként hozott létre zöldkötvény-szabványt

Hasonló a helyzet a zöld kötvényeknél. Az Európai Unió 2023-ban, a világon elsőként létrehozta az európai zöldkötvény-szabványt, hogy megakadályozza: a vállalatok környezettudatosabbnak mutassák magukat, mint amilyenek valójában.

Olyan vállalatok és állami szervek számára lesz elérhető, amelyek tőkepiacokon kívánnak forrást szerezni zöld beruházások finanszírozására és a szigorú fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésre. Az európai zöldkötvény-szabvány alapján kibocsátott kötvényekből befolyt összes pénzt olyan tevékenységekbe kell befektetni, amelyek összhangban állnak az EU fenntarthatósági céljaival.

Minden olyan vállalatnak és állami szervezetnek, amely a szabvány alkalmazását választja egy zöld kötvény forgalmazásakor, nyilvánosságra kell hoznia a bevételek felhasználására vonatkozó információkat, és meg kell mutatnia, hogy ezek a befektetések hogyan épülnek be a vállalat egészének átállási terveibe.

Az Európai Parlament egyébként 2023 októberében hagyta jóvá az új törvényt.

Ez az ezermilliárd dollár valóban mind zöldkötvény?

A Bloomberg adatai alapján 2023 első hat hónapjában a zöldkötvény-kibocsátások meghaladták a 500 milliárd dollárt, így az év végére nem tűnik elérhetetlen célnak az egybillió dolláros érték sem. Nagy kérdés, hogy ez az ezermilliárd dollár valódi zöldkötvényeket jelent-e?

A cégek, a befektetők ugyanakkor kicsit részletesebb elemzés segítségével kideríthetik, hogy az adott vállalat vagy befektetési forma valóban betartja-e az ESG elveket – tudta meg az Economx a SPB Befektetési Zrt. szakértőitől.

  1. Ha vonatkozó nyilvános dokumentumok (például éves fenntarthatósági jelentések) elérhetők, azokból megtudhatjuk, mennyire veszi komolyan a kérdéses vállalat vagy befektetési forma az ESG irányelvek betartását.
  2. Érdemes összehasonlítani a nevezett vállalat, vagy befektetési forma ESG teljesítményét az iparági, illetve szektor átlaggal. Ez is segíthet abban, hogy felismerjük, ez bizony túl jó ahhoz, hogy igaz legyen.
  3. A cégeknek az ESG-szempontok alapján történő befektetések esetében érdemes kerülniük a túlzott ígéreteket és a hihetetlennek tűnő eredményeket. Tény, a befektetések kiválasztása és értékelése nem mindig könnyű feladat, de az alapos kutatás és a fent említett szempontok figyelembevétele segíthet a greenwashing ügyletek elkerülésében.
  4. Fontos, hogy a befektetők gondosan vizsgálják meg az ESG-befektetéseket, és azokat válasszák ki, amelyek valóban megfelelnek az elvárásaiknak a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás terén.
Fontos, hogy a befektetők gondosan vizsgálják meg az ESG-befektetéseket, és azokat válasszák ki, amelyek valóban megfelelnek az elvárásaiknak a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás terén. 

 A kibocsátó vállalatnak vagy szervezetnek egy zöld kötvény keretrendszert kell kidolgoznia és nyilvánosságra hoznia. E keretrendszernek részletesen tartalmaznia kell, hogy milyen projektekre, vagy tevékenységekre használják majd fel a kibocsátott kötvényekből származó forrásokat.

A harmadik fél általi tanúsítás

 A kötvények kibocsátását előzetesen független, harmadik felek által végzett minősítésnek és tanúsításnak kell alávetni.

Továbbá: a kibocsátóknak rendszeresen jelentést kell közzé tenniük a források felhasználásáról és az elért eredményekről. Ez lehetővé teszi a befektetők és más érdekeltek számára, hogy nyomon kövessék a források felhasználását és az elért fenntarthatósági eredményeket.