A távközlési irányelv lehetővé teszi, hogy a tagállamok igazgatási díjat vessenek ki a távközlési cégekre, ám ezt a díjat kizárólag a szektoron belüli fejlesztésekre lehet fordítani. Franciaország különadót, Málta pedig egyfajta jövedéki adót vetett ki a szektor szereplőire. A bizottság szerint ezzel az államok megsértették az irányelvet, hiszen az adóból származó bevételt a költségvetés lyukainak betömködésére használták, s nem a szektor fejlesztésére.

A kötelezettségszegési eljárások végül a bíróságon landoltak, ahol a testület nem osztotta a bizottság érvelését. A bíróság szerint a kivetett adók nem álltak összefüggésben az új előfizetők belépésével, a távközléssel kapcsolatos bármilyen igazgatási eljárással, hanem az a távközlési cégek által nyújtott szolgáltatással van összefüggésben. Ennek fényében pedig sem a francia különadó sem a máltai jövedéki adó nem minősül igazgatási díjnak, vagyis az adó kivetésébe és a bevétel felhasználásába nem lehet belekötni.

Hasonló a magyar példa is - bár egy kicsit bonyolultabb. Az eljárás a 2010-ben bevezetett ágazati különadót érinti. Az akkori adót árbevétel alapján sávosan állapították meg, 500 millió forint felett 4,5, illetve 6,5 százalékos mértékkel. Ezt váltotta 2012 nyarán a ma is hatályban lévő távközlési adó, amely az adott hívásokat adóztatja meg differenciáltan, a magánszemélyek után kisebb, a cégek után magasabb adót kell fizetni. Az első verzió évente 51, a második 44-45 milliárd forint terhet jelent éves szinten. Az ügyben jelenleg az írásbeli eljárás van folyamatban, tárgyalás még nincs kitűzve.