2025 harmadik negyedévének végére 12 324 milliárd forintra nőtt a magyar háztartások teljes hitelállománya, ami egyetlen negyedév alatt 356 milliárd forintos, azaz 3 százalékos bővülést jelentett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Ráadásul nemcsak negyedéves alapon számít erős növekedésnek, hanem éves összevetésben is kétszámjegyű dinamika rajzolódik ki.

Legnagyobb összegben a forintalapú piaci kamatozású és egyéb lakáshitelek állománya növekedett és a teljes hitelállomány legnagyobb részét is ezen hitelek képviselik 40,4 százalékos részaránnyal.

A lakáshitel-állomány növekedésének hátterében egyértelműen az Otthon Start program szeptemberi indulása áll. Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára emlékeztetett arra, hogy szeptember elsejével indult az Otthon Start Program, és négy hónap alatt 15 ezer szerződést kötöttek, és már folyósították a hitelt a fiataloknak, további 15 ezer szerződés megkötése pedig folyamatban van.

Kérdései vannak az Otthon Start hitelprogrammal kapcsolatban? Jöjjön el rendezvényünkre január 17-én, és mindenre választ kaphat! Részletek az Otthon Start Expóval kapcsolatban a cikk végén.

Folyósítás vs. törlesztés

A jegybanki statisztika szerint a növekedés hátterében az áll, hogy a tavalyi harmadik negyedévében a háztartások 938 milliárd forintnyi új hitelt vettek fel, miközben a tőketörlesztések összege 599 milliárd forint volt.

Bár a folyósítás volumene 4,5 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest (–44,6 milliárd forint), a törlesztések 2,1 százalékkal nőttek, ez sem volt azonban elég ahhoz, hogy megállítsa az állomány bővülését.

Babaváró- és munkáshitel

A fogyasztási szegmens legnagyobb tétele továbbra is a babaváró hitel: 2366 milliárd forint volt az állománya 2025 szeptember végén, ami egy negyedév alatt 1 százalékpontos növekedést jelentett. A babaváró hitelek mindössze 0,5 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, az átstrukturált állomány aránya pedig 0,2 százalék, vagyis a portfólió minősége továbbra is kiemelkedően jó.

A munkáshitelek állománya 135 milliárd forintot tett ki, ami önmagában még nem rendszerszintű tétel, de gyors felfutás után már látszanak a kockázati jelek: a 90 napon túli késedelem aránya 0,6 százalékra nőtt, ami 0,5 százalékpontos romlás egyetlen negyedév alatt. A munkáshitelből felvett 133,7 milliárd forintból több mint 1,7 milliárd már most késedelemben van, amit az állami kezesség miatt végső soron az adófizetők állnak.

Ez legalább 400–450 nem fizető hitelszerződést jelent.

Nem csak a klasszikus termékek kellenek

Észrevehetően nőtt a rugalmas, rövid lejáratú termékek súlya a lakosság körében. A folyószámlahitelek állománya egy év alatt 8 százalékponttal emelkedett, így 2025. szepter végén megközelítve a 425 milliárd forintot.

Ezen belül a kártyahitelek is hasonló gyorsasággal emelkedtek, 7 százalékpontos volt a bővülés, összegben jelenleg 248,6 milliárd forint – ami azt jelenti, hogy a folyószámlahitelek 59 százaléka kapcsolódik kártyákhoz.

Mindez alapján jól látszik, hogy a lakosságnak a mindennapi megélhetés költségeihez is szükségük van kölcsönpénzre, tehát egyre inkább likviditásmenedzsmentre használják a banki hitelt a magyarok. A háztartások egy része a magasabb kamatszint ellenére is hitellel fedezi a rövid távú kiadásait. Ezt a képet erősíti az is, hogy a teljes fogyasztási- és egyéb hitelállomány 2025 ezen időszakában 9 százalékkal nőtt, ami ugyan elmarad a lakáshitelek 15 százalékos éves növekedési ütemétől, de 2024 óta egyértelműen gyorsuló pályán van.

Az áruhitelek állományában minimális visszaesés látszik az MNB adataiban: a másodikról a harmadik negyedévre 1,1 százalékpontos volt a csökkenés. Az áruhitelek a teljes lakossági hitelezési volumen 21,3 százalékát teszi ki, ami megmutatja, mekkora szerepe vank ennek a konstrukciónak a magyar lakosság körében.

Valószínűleg jelentősebb bővülésre lehet számítani 2025 utolsó negyedévében a karácsonyi ajándékozások miatt. Hiszen bár irracionális döntésnek tűnhet az ajándékot, dekorációkat vagy az ünnepi menüsort hitelből fedezni, mégis sok magyar kényszerül erre. Ráadásul még inkább felerősítik ezt a tendenciát az elinflálódó bérek és az általánosságban pesszimistább jövőképpel rendelkező gazdasági helyzet is.

A fogyasztásra (is) felhasználható hitelek közül a legnépszerűbbek a személyi kölcsönök, ezeket követi jelentős lemaradással a sorban a hitelkártya-tartozások értéke, majd a folyószámlahitel és az áruhitel következik.

Az év utolsó két hónapjában nagyjából 5–15 százalék közötti volumennövekedés és szerződésszám-emelkedés tapasztalható az év előző hónapjaihoz képest.

Felelősség és tervezés

Mintegy 50 százalékkal nőtt az átlagosan felvett személyi kölcsön összege a K&H-nál, jelenleg 2,4 millió forint. A személyi kölcsön továbbra is az egyik leggyorsabban és legegyszerűbben igényelhető finanszírozási forma, amelynél a szabad felhasználás és a rövidebb futamidő a fő vonzerő. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a magasabb hitelösszegek miatt a felelős hitelfelvétel és az előzetes tervezés még fontosabbá vált.

Ez lehet az áruhitelek kihívója?

A hagyományos áruhitelek dominanciáját egyre látványosabban veszélyezteti egy új pénzügyi megoldás, a „vásárolj most, fizess később” (buy now, pay later – BNPL) modellje. Ez a technológia különösen a fiatalabb generációk körében vált népszerűvé, mivel lehetővé teszi a kiválasztott termékek azonnali, kamatmentes megvásárlását úgy, hogy a vételár kifizetését a vásárló elhalaszthatja, vagy több kisebb részletre oszthatja fel. A szektor elképesztő növekedési potenciállal bír: a Precedence Research adatai szerint a BNPL-piac értéke 2030-ra várhatóan eléri a 3268 milliárd dollárt.

Az alternatív finanszírozási formák iránti igény nem véletlen, hiszen a mindennapi megélhetési költségek és a hitelkamatok emelkedése miatt a fogyasztók tudatosabban keresik a kedvező megoldásokat. A BNPL segítségével elkerülhető a rekordmagas kamatokkal terhelt hitelkártyák használata, ami komoly vonzerőt jelent a költségérzékeny vásárlók számára. Ezen a piacon elsősorban a neobankok diktálják a tempót, amelyek alacsony működési költségeiknek és a kiváló digitális felhasználói élménynek köszönhetően hatékonyan törnek be a hagyományos bankok felségterületére. A sikerük kulcsa, hogy a vásárlási folyamatot nemcsak egyszerűbbé, hanem sokkal rugalmasabbá is teszik a konzervatív pénzintézetek megoldásaihoz képest.

Ugyanakkor a BNPL használata nem veszélytelen, hiszen az áruhitelekhez hasonlóan azt az illúziót keltheti, hogy többet költhetünk, mint amennyit a pénztárcánk valójában megengedne. Ez a jelenség komoly kihívás elé állítja a pénzügyi tudatosságot, mivel a fiatalabb generációknak egy alapjaiban megváltozott technológiai környezetben kell megtalálniuk a biztonságos határvonalakat. A megoldás lényege ugyanis éppen az, hogy a rugalmas feltételekkel nagyobb költésre ösztönözze a vásárlót, bár fontos különbség az áruhitelekkel szemben, hogy ezek a konstrukciók általában viszonylag rövid futamidővel kifutnak. Ez a trend természetesen szorosan összefügg a készpénzhasználat globális és hazai visszaszorulásával is. 

A BNPL-modell lényege, hogy a fogyasztók egy meghatározott, fix hitelkeretből gazdálkodhatnak a vásárlásaik során. Bár a rendszer jelenleg rendkívül sikeres, hosszú távú életképességét több makrogazdasági tényező is befolyásolja majd. A kamatkörnyezet esetleges változásai, a gazdasági konjunktúra alakulása, valamint a lakossági túladósodás kockázata egyaránt meghatározza majd, hogy ez az innovatív fizetési mód mennyire tud stabil oszlopává válni a jövő pénzügyi infrastruktúrájának.

Magyar fejlesztés kínál megoldást az egyik nagy gazdasági problémánkra

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) növekedését nagymértékben gátolja a likviditás menedzselése, hiszen a beszerzéseket a bevételek beérkezése előtt kell fizetniük. Erre a problémára kínál megoldást a „vedd meg most, fizess később” (BNPL) modell. Réti Bálinttal, a PastPay társalapítójával és operatív igazgatójával beszélgettünk, aki szerint a modern pénzügyi eszközök kihasználása már nem luxus, hanem versenyképességi kérdés. A teljes interjút itt olvashatja el.