A lakossági bankszámlák éves fenntartási költségei között továbbra is kiugró különbségek figyelhetők meg a hazai piacon. Azonos számlahasználati szokások mellett is többszörös eltérés adódhat az egyes számlacsomagok teljes éves terhei között.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint akár hússzoros költségkülönbségek is lehetnek a bankszámlák között. A költségek szerkezetének áttekintéséhez és az esetleges racionalizáláshoz az egyik legfontosabb eszköz az évente kötelezően megküldött díjkimutatás.

Uniós szabály miatt tájékoztatnak a bankok

Az Európai Unió (EU) vonatkozó előírásainak megfelelően minden lakossági bankszámlával rendelkező ügyfél évente egyszer, legkésőbb január 31-ig díjkimutatást kap számlavezető pénzintézetétől, amelyből kiderül, milyen jogcímen, milyen összegeket vontak le tőlük az előző évben a pénzintézetek.

A dokumentum postai úton vagy elektronikus csatornán érkezik, az ügyféllel egyeztetett kapcsolattartási mód szerint. Így ha ön a bankjával mindent elektronikusan intéz, ez a kimutatás is így fog megérkezni, amennyiben papír alapon, akkor a költségkimutatást a postaládájában találja majd.

A díjkimutatás célja az átláthatóság növelése, valamint annak elősegítése, hogy az ügyfelek összehasonlítható formában lássák bankszámlájuk teljes éves költségterhelését. Ennek ellenére a gyakorlati tapasztalatok szerint a dokumentum ügyféloldali feldolgozottsága továbbra is alacsony – ezért is fontos hangsúlyozni, hogy a kimutatást érdemes alaposan átnézni, hiszen rengeteg pénzt megspórolhatunk, ha tudatosak vagyunk.

Ezt tudhatjuk meg az összesítésből

A kimutatás egységes, szabványosított struktúrában mutatja be a bankszámlához kapcsolódó költségeket. Az összesítő-táblázatot követően részletezve jelennek meg:

  • a számlavezetési és zárlati díjak,
  • a fizetési műveletek (átutalások, csoportos beszedések, azonnali fizetések) költségei,
  • a bankkártya éves és tranzakciós díjai,
  • a készpénzfelvételhez és -befizetéshez kapcsolódó terhek,
  • a folyószámlahitelhez kötődő kamat- és díjelemek,
  • valamint az egyéb, opcionális szolgáltatások díjai.

A kimutatás nemcsak a díjak összegét, hanem a tranzakciók darabszámát, egységnyi költségét, valamint az igénybe vett díjmentes műveleteket is tartalmazza. Utóbbi különösen fontos a jogszabály alapján biztosított havi kétszeri, összesen 150 ezer forintig terjedő díjmentes készpénzfelvétel esetében. Ez a limit egyébként 2026-tól 300 ezer forintra emelkedik, erről részletesen írtunk korábbi cikkünkben.

A dokumentum a kamatbevételeket és kamatköltségeket is összesíti, így a bankszámla teljes éves pénzügyi hatása egyetlen helyen értelmezhető.

Szélsőséges költségkülönbségek ügyfélprofilon belül is

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint egy átlagos, munkajövedelemmel rendelkező, középkorú ügyfél – havi mintegy 400 ezer forintos számlára érkező jövedelemmel és mérsékelt megtakarítással – éves bankszámlaköltségei rendkívül széles sávban szóródhatnak.

A készpénzhasználatra építő, alacsony digitalizációs szintű számlahasználat éves szinten akár nagyságrendekkel drágább lehet, mint egy hasonló jövedelmi és tranzakciós volumenű, de digitálisan bankoló ügyfél esetében. Még azonos számlahasználati szokások mellett is jelentős különbség mutatkozik a piacon elérhető legolcsóbb és legdrágább számlacsomagok között.

Hasonló eltérések figyelhetők meg a fiataloknak, diákoknak és pályakezdőknek szánt konstrukcióknál is, ahol a kedvezmények ellenére is kialakulhatnak árkülönbségek.

2026-ban késleltetve jön a díjemelés

Sokan kihagyják ezt a lehetőséget, mert azt gondolják, az évekkel ezelőtt olcsón megkötött bankszámlák érik meg a legjobban, ugyanis az akkori díjakat a bankok folyamatosan – legalább évente – emelték. Ilyenkor az év elején a pénzintézetek többsége a szerződési feltételek alapján be szokta építeni az árakba az inflációt, ami az első negyedévben általában drágulásokat hoz a bankszektorban. Két évvel ezelőtt a 17,6 százalékos inflációval nőttek a banki költségek.

A bankok most azonban 2026. június 30-ig díjemelési moratóriumot tartanak fenn a lakossági számlákra vonatkozóan. Ezt követően azonban inflációkövető emelésekre lehet számítani, melyek akár 10 százalékosak is lehetnek, hiszen a pénzintézetek megpróbálják majd beépíteni a 2024-es inflációt (3,7 százalék) és a 2025-ös várt inflációt (körülbelül 4,6 százalék) az árakba, ráadásul emelett a költségeket már megemelte a plusz tranzakciós illeték.

Így egyszerű váltani

Ha találunk olcsóbb bankszámlacsomagot, akkor ma már gyorsan és egyszerűen válthatunk számlavezető bankot. Az egyszerűsített bankváltásnak köszönhetően ugyanis csak egyszer kell bemenni a bankba, amelyhez át szeretnénk menni. Ekkor megnyitjuk a számlát, majd a régi és az új pénzügyi szolgáltatónk egymás között intézi az adminisztratív teendőket. Egyes pénzintézetek online számlanyitási lehetőséget is biztosítanak, tehát még a bankfiókba sem kell elmennünk személyesen.

A díjkimutatás mellett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) bankszámlaválasztó programja révén az ügyfelek összehasonlíthatják bankszámlájuk terheit más számlacsomagok ajánlataival. A kalkulátorban egyedileg megadhatók a jellemző fizetési szokások, s ezek segítségével kiszámíthatók az adott bankszámlák várható havi és éves összes terhei is.

Fontos hangsúlyozni, hogy minden esetben érdemes átnézni ezt a díjkimutatást, hiszen számos, korábban kedvező feltételekkel megnyitott számlacsomag mára relatíve drágává vált, miközben az ügyfelek egy része továbbra is „régi, olcsó számlaként” tekint rájuk. A díjkimutatásokban ezért sok esetben érezhetően magasabb éves költségek jelennek meg, mint egy-két évvel korábban. Ugyanakkor új élethelyzetbe kerüléskor (például munkahelyváltás vagy GYES) mindenképp ajánlott felülvizsgálni a bankszámlát, illetve a költési szokásokat. Ez alapján dönthető el, hogy érdemes-e a bankon belül új számlacsomagot igényelni, vagy – az akár 13 munkanap alatt végrehajtható egyszerűsített bankváltással új hitelintézettel szerződni.

Drága apróságok miatt veszítünk akár tízezreket is

A lakossági bankszámlák költségei jellemzően fragmentáltan jelentkeznek, ami megnehezíti az ügyfelek számára az éves teher érzékelését. A számlavezetési díj, a bankkártya díja, az értesítési szolgáltatások, az eseti tranzakciós költségek külön-külön alacsony összegűek, de összeadódva jelentős terhet jelentenek.

A díjkimutatások alapján visszatérő probléma a nem optimalizált szolgáltatáshasználat. Ilyen például a díjköteles sms-értesítések igénybevétele az ingyenes push-üzenetek helyett, vagy a papíralapú bankszámlakivonatok választása az ingyenes elektronikus alternatívák helyett.

Óriási tévhit az is, hogy az sms biztonságosabb, mint a mobil applikáció, utóbbi esetében ugyanis kétszeres azonosítás is történik: egyrészt az alkalmazás megnyitásakor (belépés), másrészt a tranzakció elfogadásakor. Egyes számlacsomagoknál ráadásul nemcsak a tranzakciók utáni értesítő sms-ekért, hanem az internetbankba történő aláíró üzenetekért is fizetni kell, ezek díja is emelkedhet áprilisig.

Felesleges plusz költség lehet a papír alapú bankszámlakivonat is, ami ráadásul még az olcsóbb számláknál is átlagosan ezer forintba kerül. Érdemes inkább a teljesen ingyenes online kivonatot kérni, amelyért akár extra kedvezményeket is kaphatunk például a környezettudatosság jegyében.

A tranzakciós szerkezet szintén meghatározó: az eseti átutalások magasabb költségei sok esetben csökkenthetők lennének csoportos beszedések vagy automatizált bankkártyás fizetések alkalmazásával.

Kapcsolódó