Több mint 40 százalékos pluszban zárta 2025-öt a magyar tőzsdeindex, azok a magyarok, akik a hazai részvények mellett a régiós vállalatok értékpapírjaiban is láttak fantáziát, még ennél is többet kereshettek. Akár 50 százaléknál magasabb hozamot is el lehetett érni, főleg akkor, ha nem forintos, hanem eurós sorozatú, a régiónkban befektető alapot választottak maguknak.

Ebben a rangsorban a legalább már egy éve működő, a régiónkban befektető nyilvános, nyíltvégű alapok közül a pálmát az OTP közép-európai részvényalapja vitte el, amely 55,8 százalékos hozamot ért el – euróban – 2025-ben. Viszonylag friss befektetési termékről van szó, az OTP csoport 2024. áprilisában hozta létre, és vezette be a Budapesti Értéktőzsdére.

Rég látott jó formát mutattak a térség részvényei

Az OTP CETOP Indexkövető ETFjéről-ről van szó, amelyben a három vezető hazai részvény mellett (Mol, OTP, Richter) a cseh, a horvát, a lengyel, a román, a szlovák és a szlovén tőzsdén jegyzett blue chip-ek kaphatnak helyet. Az alap által kezelt vagyon nemrégiben átlépte a 100 millió eurót. A magyar részvények súlya közel 18 százalék, ennél csak a lengyel több, 40 és fél százalékkal – olvasható az alap legutóbbi portfóliójelentésében. 

55 százalékos éves hozammal nem sokkal maradt el az OTP CETOP teljesítményéről a VIG Central European Equity két alapja, a złotyban és euróban jegyzett két sorozat fej-fej mellett haladt 2025-ben. Az eurós alapjuk a közép-kelet-európai régió (elsősorban Csehország, Lengyelország, Ausztria, Románia, Magyarország, másodsorban Szlovénia, Horvátország, Szlovákia) országainak vállalatai által kibocsátott részvényeket vásárol, novemberben a magyar részvények súlya 15,2 százalék volt az alapban.

Aligha panaszkodtak a tavalyi teljesítmény láttán az Equilor közép-európai részvényalap befektetői. Az 50 százalékos nyereséget náluk is az eurós devizanemű sorozat érte el, amelyben november végén a magyar részvények 8 százalékos súllyal szerepeltek.

A 40-50 százalékos (vagyis a BUX teljesítményét meghaladó) árfolyam-növekedést produkáló alapok sora már egészen sűrű, benne számos lengyel, román illetve további régiós részvényalapokkal. 

Az erős forint miatt mentek nagyobbat az eurós alapok

Gyakori, hogy ugyanannak az alapnak van eurós és forintos sorozata is. Az eurós devizanemű alapok jobb tavalyi teljesítménye a forintos sorozatokkal összevetve nem véletlen. A 2025-ös esetet alapul véve – a forint 6,3 százalékkal erősödött az euróhoz képest – a deviza-árfolyamhatás az eurós sorozatoknak kedvezett.

A magyarázat egyszerű: ha valaki az év elején forintban utalt pénzt az alapkezelőjéhez, azt 415-ös árfolyamon váltották euróra, tehát például 1 millió forintért (kerekítve) 2400 eurót fektettek be számára. Ha a befektetés 10 százalék hozamot ért el, akkor a tőke 1,1 millióra hízott volna egy forintos alapban, eurósban viszont az év végi 385-ös EURHUF árfolyam miatt 2860 euróra nőtt a befektetés értéke, vagyis a hozam euróban kimutatva 19 százalék volt. 

A devizahatás még markánsabban jelentkezett a dolláros sorozatoknál: a VIG közép-európai részvényalapjának ilyen verziója például 74 százalékos hozamot ért el tavaly, ugyanazokba a régiós részvényekbe befektetve, mint az eurós vagy a forintos devizanemű.

Hiába hazai a részvényalap, kevés benne a magyar blue chip

A részvénytúlsúlyos magyarországi alapokban a legutolsó adatok (november) szerint 1655 milliárd forint pihent, 31 százalékkal több mint 2024 végén. A tőke legnagyobb részét, 690 milliárd forintot Közép-kelet európai vállalatok részvényeibe fektették az alapkezelők.

A vagyon gyarapodását nem csak az árfolyamok emelkedése és a vállalatok által kifizetett osztalékok gyarapították, hanem egy hónap kivételével minden hónapban több tőke is érkezett a részvény típusú magyar alapokba, mint amennyi onnan távozott. Részvényeket egyébként nem csak az úgynevezett részvényalapok, hanem az abszolút hozamú és a vegyes alapok is tartanak. 

A Concorde szerint ugyanakkor lehetne sokkal jobb a helyzet, a magyar részvénypiacon alacsony az intézményi jelenlét, mint írták: a mintegy 20 ezer milliárd forintot kezelő hazai nyíltvégű alapok vagyonának mindössze valamivel több mint 2 százaléka van magyar részvényekben – ez hasonlóan alacsony arány, mint a 2010-es évek közepén.  

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!