A Német Gazdasági Minisztérium Keleti Bizottsága elemezte a  külkereskedelem tavalyi eredményeit a vezető EU-s gazdaság és a régiónk, illetve Közép-Ázsia országai között. 

A szaktárca összességében nagyon elégedett főként a Közép- és Kelet-Európával bonyolított kereskedelmi ügyletek kapcsán, mivel a forgalmi adatok átlag feletti növekedésről szólnak több piacon. Különösen Lengyelországgal jegyeznek gyümölcsöző együttműködéseket, amely felvevőpiacként már megelőzi Kínát vagy az olaszokat is.

Magyarországot viszont éles bírálat érte a német oldalon. 

Élen a lengyel, a cseh, a szlovén, a román és a horvát külpiac

Tavaly a kereskedelem volumene a Német Keleti Üzleti Szövetség 29 célországával 3,4 százalékkal több mint 550 milliárd euróra nőtt, ami kissé meghaladja a német külkereskedelem teljes növekedését (+2,4 százalék) – idézi a Berliner Zeitung a statisztikai hivatal friss jelentését.

A szaktárca és a KPMG közös elemzése pedig megállapította: a Mercosur, azaz négy dél-amerikai ország (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay), illetve India fontos célterületekké válhatnak, viszont a jelen Közép- és Kelet-Európa. Eszerint a külkereskedelmi cégek is azzal számolnak, hogy

a következő öt évben bevételük egyre nagyobb része származik majd ebből a régióból,

ami  beruházásokra is ösztönzi őket.

A teljes német export közel ötöde ugyanis a környékünkön talál biztos piacra: például csak a lengyelekhez és a csehekhez irányuló kivitel mintegy 9 milliárd euróval nőtt tavaly, ezt követte a bővülésben Szlovénia, Románia és Horvátország. 

Magyarország kispadra került, mert „nehéz partner”

Miközben sorolták a bővülő együttműködéseket, arra is kitértek: Magyarországgal az együttműködés kevésbé sikeres. 

Ennek a minisztérium szerint az az oka, hogy a stratégiai ágazatokba, például a telekommunikációba, a banki szektorba, a kiskereskedelembe és az építőanyag-iparba történő

befektetések biztonsága "veszélybe került" a külföldi vállalatok számára.

A számok sem alakultak biztatóan: szemben a szomszédok sikereivel, a Magyarországra irányuló német  export 1,6 milliárd euróval, azaz 5 százalékkal csökkent 2025-ben. 

A szaktárca keleti bizottsága szerint Magyarország „nemzeti bajnokokat” akar építeni, ezért „nehéz partner” lett, és ugyan az elemzők kerülték a pártpolitikai állásfoglalást, azt a reményüket mégis kifejezték, hogy hazánk „visszatér az európai útra” – áll a berlini lap tudósításában.

Alávágtak a szankciók a keleti kapcsolatoknak

Kitértek az  Ukrajnába irányuló német exportra, illetve az orosz piacra is, amely nem meglepő módon jelentős csökkenéseket mutat a szankciók hatására.

Ugyan az Ukrajnába áramló német termékek és szolgáltatások forgalma valamivel több mint 1 milliárd euróval nőtt az előző évben, amelynek egy része katonai felszerelések kiviteléből származott, viszont ismét Fehéroroszország és Oroszország voltak a legnagyobb vesztesek – előbbinél a volumen 63 százalékkal, utóbbinál 13 százalékkal csökkent. A szakértők úgy számolnak, hogy ez a tendencia a belátható jövőben nem is változik, bár a nagy földterületek miatt Oroszország továbbra is jelentős szerepet kaphat.

Kapcsolódó