Hacsak valami rendkívüli dolog nem történik a 410-420 közötti tartományban zárja az évet az euró-forint keresztárfolyam. Az év 380-as árfolyammal kezdődött, azóta 8 százalékkal értékelődött le a magyar fizetőeszköz. Elég nagy szórást mutat, ha visszatekintünk, hova várták az elemzők a forint árfolyamát egy évvel ezelőtt, többségük jóval optimistább volt annál, ahogy a fejlemények végül mozgatták a forint kurzusát,
de szeptember végéig még reálisan voltak a prognózisok.
Arról, hogy szeptemberben mi történt a forinttal, itt írtunk részletesen.
Januári stratégiai kitekintőjében 380-as év végi árfolyammal kalkulált a Raiffeisen Bank. Akkor arra számítottak, hogy a javuló makrogazdasági kép és a tovább mérséklődő infláció lehetőséget ad a kamatcsökkentés folytatására anélkül, hogy a forint árfolyama meggyengülne.
Pesszimistább prognózist közölt az év végén az Equilor, a 2023-asnál gyengébb forintárfolyamra számítottak 2024 végére, persze nem annyival, mint ahogy a jelenlegi kép mutatja. A 395-ös euró-forint árfolyam-várakozásukat arra alapozták, hogy az MNB folytatódó kamatvágásai miatt tovább csökkenhet a forint kamatelőnye, mivel az Európai Központi Bank és a Federal Reserve várhatóan csak az év második felében indítja meg a kamatvágási ciklust.
A K&H Bank vezető elemzője az euró árfolyamát a 375 és 393 forint közötti sávban várta. Az év első felére vártak jobb teljesítményt, részben a kamatelőny, valamint az infláció lassulása miatt. Ez nem is volt túlzó elképzelés, hiszen májusban még lehetett venni 383 forintért eurót. Egyébként az is teljesült, hogy az év közepétől a kereskedés eltolódik a sáv gyenge oldalára. De mint jelezték, bármilyen sokkhatás, nemzetközi turbulencia könnyen átírhatta a forgatókönyvet, a magyar deviza elég érzékenynek számít a külső környezeti hatásokra.
Az OTP Bank elemzői is alapvetően stabil forintárfolyamra számítottak az év első felére, ugyanakkor azonosítottak olyan tényezőket, amelyek a második felében a gyengülés veszélyét hordozták magukban, mint írták:
a külső kockázatok esetleges megvalósulása mellett a csökkenő kamatkülönbözet, a gazdasági növekedés élénkítését célzó kormányzati programok vagy az EU-val szembeni feszültségek erősödése is gyengítheti a forintot.
A bank elemzői idén januárban azt írták, 360-370-nél lenne a fair euró-forint árfolyam, de az év végére 390-es keresztárfolyamot vártak.
Akár a 365-ös jegyzésig erősödhet a forint, ha megjönnek az uniós források - mondta a VG-nek egy évvel ezelőtt az ING Bank vezető elemzője, aki ezt a ma már valószínűtlennek tűnő árfolyamot 2024 közepére prognosztizálta. Az év második felére az ING is gyengébb forintra számított, de a 2023-asnál azért erősebb forintra számítottak, 375-ös év végi árfolyammal.
A kamatcsökkentések és a továbbra is vonzó kamatfelár mérséklődésének hatását ellensúlyozhatja a külső egyensúly és a folyó fizetési mérleg markáns javulása, továbbá az EU-s források érkezésével kapcsolatos hírek is kedvező impulzusokat biztosíthatnak a forint számára - derült ki az MBH Bank januári elemzéséből.
A várakozásuk 2024 végére a 372,50-es árfolyamszint volt, mivel a pozitív és a negatív irányú kockázatok megközelítőleg kiegyensúlyozottaknak, kismértékben pozitív többletűeknek tűntek.
De ők is jelezték, váratlan geopolitikai fejlemények hordozhatnak negatív kockázatot, azonban egy ilyen forgatókönyv esetén a forint nem lenne egyedül ezzel a problémával a világpiacon.
