Amennyit kértek az európai bankok az ECB ingyenpénzéből, azt meg is kapták - ezúttal ez összesen 529,5 milliárd euró volt. Ez a szám mind a várakozásoknál, mind az előző körnél magasabb likviditáspumpálást jelent. A Reuters előzetes konszenzusa 470 milliárd, a Bloombergé pedig 500 milliárd euróról szólt, míg a karácsony előtti, első korlátlan hároméves refinanszírozási tender 489 milliárd euró kihelyezéséhez vezetett.

Az előző tenderen 523 pénzintézet vett részt, mostanra azonban már többen kaptak a lehetőségen, és 800 bank kért pénzt. Ez egyben azt jelenti, hogy az egy bankra számolt refinanszírozási hitelfelvétel csökkent, a decemberi 935,4 millió euróról 661 millió euróra. Ennél is fontosabb lehet, hogy míg az előző tenderen még a nettó likviditásbővülés csak 193 milliárd euró volt, addig ez most körülbelül 400 milliárdra emelkedett, a bankok tehát többségében már nem a korábbi hiteleiket újították meg, hanem hasznot akarnak húzni az olcsó hitelekből szerzett források jövedelmező eszözökbe történő befektetéseiből.

Az igazán sokkoló eredmény egy ennél nagyobb eltérés lett volna: egy alacsony szám arra utalhatott volna, hogy normalizálódik az európai bankközi hitelezés helyzete, míg egy kiugróan magas értéknek azért örülhettek volna a befektetők, mert ismét rengeteg többletpénz kerül a rendszerbe.

Az európai bankok a két LTRO tenderben kihelyezett ezermilliárd euróval gyakorlatilag finanszírozták magukat egészen 2014 végéig, tehát kevésbé érintettek az eurózónából érkező további várható sokkhatásoknak - emelték ki a Goldman Sachs elemzői az eredmény ismeretében kiküldött levélben. Emiatt elválhatnak a banki- és a szuverén adósságok finanszírozási trendjei, csökken a hitelállomány-leépítésre irányuló nyomás az európai bankokon, és ezért talán a hitelezés is lendületet kaphat.

Az LTRO 2 hatását ellentmondásossá teszi azonban, hogy néhány bank úgy döntött, hogy nem vesz részt benne. Ez megerősíti az eddig rettegett stigma-jelleget, hiszen a befektetők joggal következtethetnek arra, hogy az ECB-forrásokat jobban igénybe vevők pénzügyi helyzete meglehetősen borús.

Elemzők szerint nem bizonyos, hogy a mostani LTRO is az előzőhöz hasonló rallyt okoz majd a kockázatosabb eszközök osztályában, hiszen annak hatása jelentős részben a hangulatjavítást szolgálta: a befektetők megnyugodhattak, hogy az ECB korlátlanul beáll a pénzügyi szektor mögé, és megakadályozza a súlyosabb hitelállomány-összeomlást. Bár a bankok a tőke jelentős részét az ECB-ben tartották egynapos betétek formájában - az utóbbi időben félezer milliárd euró körüli egynapos betétállomány most várhatóan még jobban emelkedni fog -, a hatás mégis egyértelműen jelentkezett. A megváltozott hangulatban ugyanis a korábban biztonságos eszközökben álló tőke megindult a kockázatosabbak felé, ami nagy rallyt okozott a részvénypiacokon, a kockázatosabb kötvények között, valamint a feltörekvő piaci országok devizái esetében.

A piacok közvetlen reakciója mindenesetre pozitív volt: a spanyol kötvények hozama esett, akárcsak a perifériaországok cds-felárai, az európai tőzsdeindexek erősödése folytatódott, az euró pedig kis mértékben erősödött a dollárral szemben. A hírre tehát azonnal nem jelentek meg az eladók vagy a profitrealizálók. Az európai tőzsdeindexek azoban azóta elvesztették az LTRO-eredmény utáni nyereségüket.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!