Az ügy szálai 1998. május 22-ére nyúlnak vissza, amikor a felperes 42 éves férje keringési elégtelenségben elhunyt a Szent Borbála Kórházban. Az asszony kérte, hogy nézhesse meg a halottat, ezt azonban a kórház kórbonctani osztályán nem engedélyezték. A temetés napján a ravatalozóban észlelte az özvegy, hogy a férje szemét eltávolították. A látványtól rosszul lett, orvost kellett hozzá hívni. Az elhunyt többi hozzátartozói azzal vádolták meg az asszonyt, hogy pénzért áruba bocsátotta néhai férje szemgolyóit. Ezért csaknem botrányba fulladt a szertartás, a férfi rokonai részvétet sem nyilvánítottak. Elmaradt az előkészített halotti tor, a férfi hozzátartozói azóta sem állnak szóba az özveggyel és annak gyermekeivel. A temetés után az özvegy bírósághoz fordult kegyeleti jogsértés, valamint saját személyiségi jogainak megsértése miatt. A Tatabányai Városi Bíróság első fokon elutasította az özvegy keresetét. Megállapította, hogy a tatabányai kórház a feleség kérésére eltekintett az elhunyt boncolásától. Miután azonban a férfi élete során nem tett olyan nyilatkozatot, hogy nem járul hozzá a szerveinek kivételéhez, a kórház az érvényben lévő jogszabályok szerint nem követett el vétséget azzal, hogy gyógyítás céljából kioperáltatta az elhunyt szaruhártyáját. Ezt a beavatkozást a kórházzal szerződésben álló Cornea Bank Rt. végeztette el. Ez egy alapítvány, amely több egészségügyi intézménnyel is kapcsolatban áll és azok jelzésére alkalmazottai kimennek a helyszínre és elvégzik a szaruhártya kivételét célzó műtétet. A műtétért a Cornea vállalja a felelősséget. A városi bíróság szerint a két alperes jogszerűen járt el. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság viszont megalapozottnak találta a kegyeleti jog megsértésére vonatkozó keresetet és az özvegy javára döntött. A megyei bíróság abban egyetértett a városi bírósággal, hogy az elhunyt szemgolyóinak kivétele a jogszabályoknak megfelelően történt, de a beavatkozással kegyeleti jogokat sértettek. A kórház ugyanis oly módon adta ki ravatalozásra a holttestet, hogy feltűnően látható volt az orvosi beavatkozás nyoma, a test épségének megsértése. Az eltávolított szem pótlására betett műanyag nem töltötte ki az elhunyt szemüregét és a két szemhéjat úgy varrták le, hogy abból 3 centiméter hosszú cérnaszál, illetve fonalvég lógott ki. Gondatlan eljárásukkal megsértették a halott emlékét, földi maradványainak tiszteletben tartását. Ráadásul a kórház elmulasztotta tájékoztatni a műtétről az özvegyet, a hozzátartozókat. Az alpereseket a bíróság arra kötelezte, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek az özvegynek 300 ezer forint nem vagyoni kártérítést, 1998. július 1-ig visszamenőlegesen a kifizetés napjáig járó 20 százalék kamattal együtt. Vajna Erzsébet