Eszerint a csaláshoz az elkövetők elsősorban az internetet használják, ahol olyan személynek adják ki magukat, aki a kiszemelt cég munkavállalójával bizalmas viszonyban van. Így például vállalati vezetőként, üzleti partnerként vagy olyan döntéshozóként tüntetik fel magukat, aki jóváhagyhatja különféle összegek átutalását. Vagyis a visszaélés más, több a klasszikusnak mondható kibercsalásokhoz képest, akad ugyanis egy új elem: az elkövetők nem veszik át közvetlenül az irányítást a sértettek bankszámlája felett, csupán manipulálják az érintettet.

Külföldi példákból kiindulva, volt olyan eset, hogy az elkövetők telefonon léptek kapcsolatba a kinézett társaság pénzügyi részlegével mint a társaság ügyvezetője, más irányítója, esetleg üzleti partnere. A csalók azt mondták, hogy a cég felső vezetése nagyon fontos szerződésről folytat tárgyalásokat, ezzel összefüggésben pedig sürgősen pénzügyi tranzakciót kell végrehajtani, azonban az ügylet bizalmas jellege miatt nem szabad információnak kiszivárognia. Máskor, miután sikeresen rábírták a társaság alkalmazottját a tranzakcióra, ismételten hangsúlyozták az ügylet bizalmas jellegét, majd újabb utalásokra adtak utasítást - írta a napilap.

Kapcsolódó

A cél: a sértett olyan átutalást indítson, amely a csalók számlájára juttat összegeket. Hogyan lehet felismerni a csalási kísérletet? Gyanút kell hogy keltsen például, ha az e-mailek szövegé­ben nyelvtani vagy helyesírási hibák vannak. Előfordul, hogy az elkövetők az üzleti partner elektronikuslevél-címéhez megtévesztésig hasonló címről küldenek hamis számlát vagy a valós e-mail-forgalmat manipulálják, például az üzletfelek között az elektronikus úton megküldött valódi számlákban vagy szerződésekben megváltoztatják a fizetési információkat azért, hogy a későbbi kifizetéseket eltérítsék.