A keresőóriás éves jelentéséből kiderül, hogy a kérések első sorban átlagfelhasználóktól jönnek, akik szeretnék, hogy a róluk szóló érzékeny információkat (lakcím, személyes videók, fényképek) minden Google-keresésből tüntessék el. Emellett 41 213 kérelem celebektől, 33 937 kérelem pedig cégektől érkezett.

Egy 2014 májusa óta érvényben lévő jogszabály teszi lehetővé, hogy a uniós állampolgárok töröltessenek minden érzékeny információt magukról - amennyiben érvényes kérelem fut be a vállalathoz. Ezzel szemben az amerikaiak nem fordulhatnak olyan kéréssel a keresőmotorok üzemeltetőinek, hogy a nevüket töröltessék a keresőkből - jegyzi meg a New York Post.

Kapcsolódó

Európában az adatok töröltetésének a feltétele, hogy azokat a kereső munkatársainak pontatlannak, nem megfelelőnek, irrelevánsnak vagy túlzottnak minősítsék, illetve meg kell állapítaniuk, hogy nem szolgálnak-e jelentő közérdeket. A jogszabály életbe lépése óta (2014) 2 437 271 kérés érkezett a Google-höz, 2,08 millió kérést dolgoztak fel, ezek 43 százalékát, durván 900 ezer kérést teljesítettek.

A New York Post megjegyzi, hogy bár a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog népszerű, a kérelmek száma csökken: míg jogszabály hatályba lépésének első évében az adattörléses kérelmek aránya 39,7 százalék volt, addig ez a második évben ez 24,9, majd a harmadik évben 22 százalékra mérséklődött. A kérelmek körülbelül egyharmada személyes adatok közösségi oldalakról illetve névjegyzékekből való törlésére, egyötöde pedig a kérelmező jogi előéletének törlésére vonatkozott.

Idén május 25-én lép hatályba az EU általános adatvédelmi rendelete (GDPR), amely az adatkezelések szigorítása mellett további jogokat is ad az állampolgároknak a személyes adataik kezelésére. A szabályok be nem tartása viszont jelentős bírságokat von maga után: cégek esetében akár hatmilliárd forintnyi, vagy az éves árbevételének 4 százalékát is kiteheti büntetés.

Képünk forrása: StockSnap.io