Az emberek ma többet kommunikálnak egymással az online térben, jóval hatékonyabban intézik a dolgaikat a mesterséges intelligenciának (AI-nak) köszönhetően, mint tíz évvel ezelőtt, ugyanakkor nehezen birkóznak meg a növekvő információáradattal, és egyre kevésbé érzik biztonságban magukat az interneten – mutat rá a 2026-os Global Online Safety Survey.

A Microsoft 15 országban közel 15 ezer embert – tinédzsereket, szülőket és felnőtteket – kérdezett meg arról, milyen incidensekkel találkoztak az online térben, hogyan ítélik meg annak biztonságát, a trendeket pedig tízéves távlatban is megvizsgálták.

A felmérés szerint a gyűlöletkeltő beszéd (35 százalék), az online csalások és adathalász üzenetek (29 százalék), valamint az online zaklatás (23 százalék) továbbra is a leggyakoribb online fenyegetések közé tartoznak. Mindeközben a mesterséges intelligencia terjedésével párhuzamosan növekszenek a használatával kapcsolatos aggodalmak is.

Növekvő AI-használat és biztonságigény

Mindössze két év alatt 13 százalékról 38 százalékra emelkedett azon felhasználók száma, akik hetente legalább egy alkalommal igénybe veszik az AI segítségét. A Z-generációs egyetemisták állnak az élen a használati gyakoriság tekintetében, közülük is kiemelkednek az indiaiak és a brazilok.

Kapcsolódó

A többség kérdésekkel bombázza az AI-t (42 százalék), mások a tevékenységeik megtervezéséhez (41 százalék) vagy a munkájuk hatékonyságának javításához (37 százalék) használnak AI-t. Mindez azt jelzi, hogy a mesterséges intelligencia hatékony munkaeszközzé vált, amit az emberek nehezen tudnának nélkülözni a mindennapi életükben. A pozitív fejleményeket némiképp árnyalja, hogy a felhasználók körében növekszenek az AI használatával kapcsolatos aggodalmak is. A csalások áldozatainak 53 százaléka állította azt, hogy AI-t használtak a megtévesztésükhöz. Ezzel kapcsolatban sokatmondó adat, hogy a felmérésben résztvevőknek mindössze 44 százaléka volt képes az AI-vel generált képet megkülönböztetni a valóságostól. Ezzel egybevág, hogy 2025-ben a megkérdezetteknek már csak a negyede (25 százalék) állította magáról, hogy képes felismerni a deepfake technológiával előállított tartalmakat, szemben az egy évvel korábban regisztrált 46 százalékkal.

A legtöbben (78 százalék) a szexuális tárgyú visszaélésekkel kapcsolatban fogalmaztak meg komoly aggodalmakat (például hamis meztelen képek előállítása, szexuális kizsákmányolás, gyermekpornográfia), de hasonló arányban említették a csalásokat (77 százalék) és a személyes adatokkal történő visszaéléseket (70 százalék) is. Összességében szinte minden megkérdezett (91 százalék) tart az AI-hez köthető manipulációktól.

Fiatalok és online kockázat

A 2026 Global Online Safety Survey arra is rámutat, hogy a felhasználók – különösen a fiatalok – egyre tudatosabban és felelősebben reagálnak az online térben őket érő kihívásokra. Háromnegyedük (74 százalék) jelenti az incidenseket vagy védekezik (75 százalék) ellenük a zaklatók blokkolásával, az ismerőseik közül való kizárásukkal, vagy akár úgy, hogy bezárják a fiókjukat az adott platformon.

Az online térben szerzett negatív tapasztalataikat a fiatalok 72 százaléka megbeszélte valakivel. Közülük a legtöbben szüleikhez (54 százalék) fordultak, a barátaikkal csak a harmaduk (33 százalék) beszélt. A tinédzserek a barátaiknak is azt tanácsolják, hogy kérjenek segítséget vagy tegyenek feljelentést (96 százalék), ha támadás éri őket, például deepfake technológiával előállított meztelen képekkel próbálják zsarolni őket.

Idegenekkel ne kelljen szóba állni online sem

Korcsoporttól függetlenül, a legtöbb válaszadó (81 százalék) azt szeretné, hogy az illegális és káros tartalmakat távolítsák el minden platformról. A válaszadók közel kétharmada (65 százalék) szerint a techvállalatok nem lépnek fel kellő eréllyel ezekkel szemben, miközben a harmaduk (32 százalék) úgy véli, éppen a szükségtelen cenzúra miatt marasztalhatók el.

A válaszadók 60 százaléka támogatná, hogy a közösségi médiafelületeken szűréssel vagy a képek elhomályosításával korlátozzák a szexuális tartalmak megjelenését. Emellett sokan fontosnak tartják, hogy a fiókok alapértelmezés szerint ne legyenek nyilvánosak, és a felhasználók kizárólag ismerőseiktől vagy jóváhagyott követőiktől fogadhassanak üzeneteket.

Mit ajánl a klinikai szakpszichológus?

Jantek Gyöngyvér klinikai szakpszichológus kimondottan az online és offline világ érzelmi biztonságával foglalkozik. Úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia sok gyerek számára a kapcsolódás illúzióját nyújtja, egy megértő, tökéletes szülő vagy egy közeli barát képében. A szakértő szerint fontos, hogy nyíltan kommunikáljunk a gyermekeinkkel az AI működésének előnyeiről és hátrányairól, és lehetőség szerint ésszerűen korlátozzuk a képernyőhasználatot. A prevencióra ideális időszak a 6–12 éves kor, de legkésőbb kiskamasz korban mindenképpen beszélnünk kell az adatok biztonságos kezeléséről, a cyberbullyingról.

Egy kamasszal sok-sok értő és nyitott beszélgetés segíthet és óvatosságra inthet. A középiskolás korú fiatalok számára az AI egy hatékony eszköz lehet a tanulás támogatására, ugyanakkor ebben az életkorban keveseknek van olyan önuralma, hogy egy iskolai feladatot ne a mesterséges intelligenciával végeztessenek el, az adott témában való elmélyülés helyett. Azért fontos erre figyelmet fordítani, mert a tanulás folyamata az idegrendszer fejlődésének szempontjából is lényeges, akkor is, ha az eredményt az MI is ki tudja számolni. Megmutathatjuk a gyermeknek, hogy ne helyette oldjon meg feladatot a mesterséges intelligencia, hanem akár a történelem tanulást képekkel, videókkal tegye színesebbé, mutasson be összefüggéseket. Kiemelten fontos továbbá, hogy a szülők továbbadják a kritikus gondolkozás készségét: a középiskolások megtanulják kritikusan kezelni a mesterséges intelligencia által adott válaszokat. Ne fogadjanak el egyetlen forrást végleges igazságként – minden esetben ellenőrizzék le az információkat több megbízható helyről is, és legyenek képesek különbséget tenni a valós és a téves adatok, képek, videók között.