Ma már nem olyan ritka, hogy míg a szülő Magyarországon él, addig a gyerekei már külföldön, jellemzően nyugaton keresnek boldogulást. Egyre gyakoribb így az is, hogy a családi vagyon egy része Magyarországon kívülre kerül.

A szülő halála egy ilyen esetben komoly nemzetközi adózási kérdéseket vet fel a Piac és Profit szerint. Ha ugyanis külföldi elem kerül bele az öröklésbe, akkor az adott ország adószabályait is figyelembe kell venni. Ráadásul a jövedelemadózással ellentétben az illetékekre a kettős adóztatási egyezmények hatálya nem terjed ki. Ez pedig komplikációkhoz és akár többszörös adóterhekhez is vezethet – függetlenül attól, hogy itthon nem keletkezik az örökség után illetékfizetési kötelezettség.

Kapcsolódó

„Az egyes fejlett országok szabályozása változó, hogy mi alapján adóztatnak meg egy-egy öröklési helyzetet. Vannak olyan országok, amelyek akkor adóztatnak, ha az örökös az adott országban lakik vagy rendelkezik adózási illetőséggel.

Márpedig, ha egy magyar szülő gyereke egy ilyen országba költözik és ott él, úgy a szülőtől származó örökség ebben az országban adóztatásra fog kerülni” 

– figyelmeztet Hosszú Péter ügyvéd, adótanácsadó, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda részéről.

A szakértő jelezte, tipikusan ilyen ország Németország. A német törvény biztosít ugyan egy adómentes értékhatárt (400 ezer EUR), azonban az efölötti vagyonra a német jogszabály progresszív 7-30 százalék közötti illetéket vet ki, amely összességében komoly adóterhet jelenthet. Hasonló a helyzet Franciaországban is. Itt a gyerek akkor válhat adókötelezetté magyar szülőjétől örökölt vagyon után, amennyiben a halál napján franciaországi illetőségű és a megelőző 10 évből legalább hat évben francia rezidens volt. A német példához hasonlóan ilyenkor az adókötelezettség a teljes örökölt vagyonra kiterjed, annak helyétől függetlenül.

Adókötelezettség merülhet fel az Egyesült Királyságban is, ha a gyerek az elmúlt 20 évből több, mint 10 éven át élt az országban. Nem kell azonban félnünk a külföldi adókötelezettségtől, ha a gyerekünk Hollandiában vagy Dániában telepedik le. Ezekben az országokban ugyanis az adókötelezettséget az örökös lakhelye vagy illetősége nem alapozza meg. Még jobb a helyzet Svédországban, ahol az örökösödési adó már több, mint 20 éve megszűnt.

„A magyar illetékszabály külföldön lévő ingó vagyonra csak akkor terjed ki, ha a fekvés szerinti ország az örökségre nem vet ki adót, külföldi ingatlanvagyonra pedig egyáltalán nem terjed ki. Ezért olyan helyzetekben, amikor az örökhagyónak Magyarországon kívül van vagyona, ténylegesen az adott ország szabályai fogják eldönteni, hogy van-e végső soron adófizetési kötelezettség” – emeli ki Hosszú Péter. 

Arra is kitért, hogy a helyi ingatlanok öröklés útján történő megszerzését a legtöbb ország megadóztatja. Ám egyes államokban már kedvezőbb besorolás alá kerül az egyenesági öröklés esete.

Igazán bonyolulttá akkor válik a helyzet, ha egy magyar családfő gyereke például Németországban lakik, de az örökségnek spanyolországi bankbetét is a tárgya, úgy hiába gondolnánk azt, hogy az örökség adómentes: azt elvileg mind Spanyolország, mind pedig Németország megadóztathatja. Ilyenkor csak a két ország közötti esetleges egyezményen múlik, hogy az adózás valamelyik országban elkerülhető-e. Az ügyvéd szerint a legcélszerűbben egy bizalmi vagyonkezelés (bvk) létrehozásával és a vagyonnak a bvk-ba való átadásával kerülhető el vagy mérsékelhető az adózás.

Teljesen átalakul az öröklés: erről jobb, ha tud

Alapjaiban változik meg 2026 elejétől az ingatlanöröklés menete Magyarországon. Bővebben >>>