Az egy hete kirobbant iráni  konfliktus következtében a Közel-Kelet légi közlekedése a Covid–19-járvány óta nem látott mértékű leállást szenvedett el. Irán, Izrael, Irak, Jordánia, Katar, Bahrein, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek lezárta vagy súlyosan korlátozta légterét – köztük olyan stratégiai csomópontokkal, mint Dubaj, Doha és Abu-Dzabi.

Ez a globális légiközlekedési rendszer egyik legkomolyabb strukturális megrázkódtatása az elmúlt évtizedben

– mutatott rá az Economxnak Varga G. Gábor légiközlekedési szakértő. 

Dominószerű borulás, kerülőút aranyáron

Felidézte: három nap alatt több mint 7500 járat esett ki a globális menetrendből – a Cirium adatai szerint csak az Egyesült Királyság és a  Közel-Kelet között egyetlen hét alatt 180 ezer ülőhely veszett el, míg

az Európa-Ázsia közötti légi forgalom becsülhetően 20–25 százaléka esett ki a rendszerből.

Dubaj, Doha, Abu-Dzabi üzleti modellje alapján ha egy csomópont elesik, a dominóhatás azonnal érezhető más régiókban is – emelte ki. Az Emirates, a Qatar Airways és az Etihad légitársaságok márpedig együttesen akkora kapacitástömböt képviselnek az interkontinentális forgalomban, amit lehetetlen gyorsan pótolni, mivel minden más járat megtelik.

Arra is van példa, hogy például aki Sri Lankáról szeretne hazatérni Európába, azt Kuala Lumpuron keresztül tudja megtenni: repül öt órát az ellenkező irányba, hogy felszállhasson egy olyan járatra, ami úgy köti össze a két kontinenst, hogy nincs benne közel-keleti tranzit. Az ilyen összeköttetések is aranyáron vannak és nagyon szemfülesnek kell lenni ahhoz, hogy valaki megcsípje – jegyezte meg.

Bőven akad tanulság az utasoknak

Felmerül a kérdés, hogy más légitársaságok is beszállhatnának a térségi személyszállításba a kapacitásuk átszervezésével, ám a szakértő szerint a szükséges kormányközi megállapodások, jogi feltételek és forgalmi jogok megszerzése olyan bonyolult folyamat, amelyet a remélhetőleg rövid távú, néhány hetes fennakadásra nem érdemes elindítani.

Ez a helyzet két tanulságot hordoz: az egyik az utasoké.

Ilyenkor mutatkozik meg, miért jó repülőjegy-irodánál foglalni,

ahol rendelkezésre áll a szakértelem és a rendszerismeret, és tenni is tudnak értünk, ha ott ragadunk valahol – hangsúlyozta Varga G. Gábor.

A másik az európai légiközlekedésé: szerinte a közel-keleti központok versenyképességben és minőségben annyira az európaiak fölé nőttek, hogy most látszik, ha nincsen az Emirates, a Qatar és az Etihad, a többi légitársaság egyszerűen nem tudja kiszolgálni az igényeket.

Elindult a mozgás

Az Emirates március 5–én és 6-án már több mint száz járatot indított és fogadott Dubajban – egyelőre elsősorban a kint rekedt utasok hazaszállítására és a létfontosságú áruk (gyógyszerek, élelmiszerek) szállítására. A menetrend szerinti teljes üzemet viszont máig felfüggesztették. A Qatar Airways Doha helyett a szaúdi Rijádból indít járatokat Frankfurtba és Maszkatba, de a hétvégén szintén bejelentették, hogy elkezdik a repülést a kint ragadt utasok helyzetének rendezése érdekében. Az alternatív átszállási csomópontokra – Szingapúr, Kuala Lumpur, Bangkok, Isztambul, Frankfurt – nehezedő forgalmi nyomás szintén telítettséget és csúszásokat mutat.

Rámehet a tavasz, mire helyreáll a rend

A magyarokat közvetlen érintő helyzetről elmondta: a Wizz Air a dubaji, abu-dzabi, ammani és izraeli járatait szeptemberig, illetve október végéig teljesen kivette a menetrendből, a felszabaduló kapacitásokat várhatóan más útvonalakra irányítják, míg ideiglenesen Egyiptomból és más környező repterekről indítanak mentesítő járatokat. Eközben az El Al gépeinek egy része Ferihegyen parkol, az Emirates EK 111 járata pedig mentesítő jelleggel repül Dubai és Budapest között, akárcsak a FlyDubai.

A térségből felszálló járatok személyzete komoly kihívással néz szembe, mert a  GPS jelzavarás miatt a térségben nem, vagy hibásan működnek egyes navigációs rendszerek, ezért rendkívüli eljárásokat kell követniük.

A helyzet még mindig óráról órára változik,

és a menetrend szerinti normális üzem visszaállítása a korlátozások feloldása után is várhatóan heteket vesz igénybe – foglalta össze az aktuális képet.

Fizetnek a kormány mentesítő járatain

Több országban fizetnek az utasok az evakuációs járatokon való hazatérésért: a németeknél 500 eurót kérnek fejenként, míg a finneket Ománból 2300 euróért reptetik az anyaországba. A Reuters szerint a Közel-Keletről érkező holland utazók 600 eurós hozzájárulást fizetnek az evakuálásért, míg az Irish Independent arról számolt be, hogy az ír állampolgároktól 800 eurós díjat kér a kormányuk, amit sokan „lehúzásként” értékelnek.

Kapcsolódó