Szerencsi Ágnes

Csődbe ment a Woolworths

Felszámolják az 1909 óta működő brit Woolworths áruházláncot - jelentette be a cég vezetése tegnap. A bezárásokat négy lépcsőben, december 27-e és január 5-e között hajtják végre, mind a 27 ezer alkalmazottat elbocsátják, kivéve, ha az utolsó pillanatban akad vevő, erre azonban kicsi az esély. A felszámolást végző Deloitte reményei szerint 300 áruházi ingatlant sikerül értékesíteni, további 500-ra még nem találtak vevőt. A befolyó összegből a vállalat adósságainak egy részét törlesztik, annak teljes összegét azonban biztosan nem tudják majd kifizetni. Tárgyalások folynak a cég szellemi tulajdonjogainak, így a márkanévnek az értékesítéséről is, a felhalmozott árukészlet értékesítésére pedig óriási - esetenként 60 százalékos árengedményt jelentő - akciókkal próbálkoznak. A Woolworths már hosszú ideje gyengélkedett, főképp a tehetősebb fogyasztókra koncentráló gazdasági stratégiája, a jelentősen olcsóbb szupermarketek és más áruházak megjelenése miatt. Az éppen egy év híján százéves intézmény a válság eddigi legnagyobb nagy-britanniai áldozata a kiskereskedelemben.

A válság átalakítja az üzleti képzést is

A jövő üzleti vezetőinek a gazdasági szaktudás mellett átfogó politikai-társadalmi ismeretekre is szükségük van, ami felveti az üzleti képzés átalakítását szükségességét.

Egyelőre kivárnak a német cégek

Bérezés szempontjából a nagy, budapesti, pénzügyi szektorban tevékenykedő német vállalatoknál érdemes dolgozni, elsősorban férfiként - derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara és a bécsi Kienbaum bérezési tanulmányából.

Egyre pesszimistábbak az európaiak

Az európai lakosság 69 százaléka érzi úgy, hogy országa gazdasága rossz állapotban van, 58 százalék szerint ugyanez az unió gazdaságára, 71 százalék szerint a világgazdaságra is elmondható - derül ki az Eurobarometer őszi, tegnap közzétett jelentéséből. A 30 130 fő megkérdezésével készített felmérés jól tükrözi az EU-tagok rövid távú kilátásait illető pesszimizmust: a megkérdezettek több mint fele úgy érzi, hazájában egy éven belül tovább romlik a helyzet, s csaknem ugyanennyien gondolják azt, hogy a világban is ez várható. A tavalyi 20 százalék után az EU-polgárok 37 százaléka most úgy tartja: a gazdaság az egyik legfontosabb téma a kontinensen, csakúgy, mint az infláció. A tagságot továbbra is 53 százalék támogatja, 56 százalék szerint ez érezhető előnyökkel is járt, az EU képét azonban már csak 45 százalék ítéli meg kedvezően. Az uniós intézményekbe vetett bizalom a válság ellenére is stabilnak mondható: a bizottságban 47, a parlamentben 51, az Európai Központi Bankban a lakosság 48 százaléka bízik, a tőlük elfordulók aránya ugyanakkor kissé megnövekedett. A legfontosabb feladat most a gazdaság fejlesztése és a növekedés fellendítése, valamint az állampolgárok életszínvonalának növelése - tartják az unió lakosai.

A nap hibája

Túlfizetett nyugdíjasok

Ismét kamatot vágott a cseh jegybank

Ebben az évben harmadszor csökkentette irányadó kamatát a cseh jegybank, így az alapkamat a novemberi 75 és a tegnapi 50 bázispontos vágás után most a 2006. augusztusi szinten, 2,25 százalékon áll. A világgazdasági válság mélyülése miatt a kamatvágásra a jövőben is számítani lehet, 2009 közepére 1,5 százalékos értéket várnak az elemzők. Csehországban nagymértékben lelassult a gazdaság növekedése, ezért szükség van a gazdaság élénkítésére, a működési feltételek lazítására. Az exportorientált gazdaságot legnagyobb kereskedelmi partnere, az eurózóna keresletének visszaesése sújtja: októberben 7,6 százalékkal csökkent az ipari kibocsátás, az új megrendelések 24,2 százalékkal estek vissza, legfőképpen az autógyártókat - így például a Skodát - érinti a visszaesés, ahol jövőre több mint 10 ezer fő elbocsátását is bejelenthetik. A harmadik negyedévben 4,2 százalékkal bővült a GDP, az elmúlt négy év legrosszabb teljesítményét produkálva. A szakértők a kilátásokat tekintve sem bizakodóak: a jegybank novemberben a korábbi 3,6-ről 2,9 százalékra módosította 2009-es prognózisát, de jelezték, ez még mindig nem a végleges.

Gyorsul a rubel leértékelése

Az orosz jegybank a rubel dollárral és euróval szembeni 1,2 százalékos leértékelődését tette lehetővé tegnap, ez az elmúlt három hónap legnagyobb mértékű értékcsökkentése. November 11-e óta már hat ízben szélesítették ki a valuta kereskedési sávját, mindig egy-egy százalékkal. Az elemzők az év hátralévő részében további, nagyobb ütemű leértékelésekre számítanak, a Goldman Sachs és a Citigroup elemzői prognózisa szerint a központi bank a rubel értékét 12 hónapon belül akár 25 százalékkal is gyengítheti. A fizetőeszköz most 9,3 százalékkal a bank által kitűzött váltási árfolyam alatt van. Az orosz valutára az elmúlt hónapokban fokozódó nyomás nehezedik: az elmúlt négy hónapban 200 milliárd dollárt vontak ki a befektetők, a legfőbb exportcikknek számító nyersolaj ára 71 százalékkal csökkent, a rubel pedig 15 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben. Moszkva augusztus óta 161 milliárd dollárral csökkentette devizatartalékait, hogy az árfolyam jelentős gyengülését és az 1998-hoz hasonló összeomlást megakadályozza.

A kkv-kat segíti az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság (EB) tegnap elfogadta azt az átmeneti keretmegállapodást, amely 2010 végéig lehetővé teszi, hogy az egyes kormányok alacsony összegű hitelt nyújtsanak a vállalatoknak, bankgaranciát biztosítsanak, illetve 500 ezer euró értékben közvetlen támogatásban részesítsék azokat. A kis- és középvállalkozások kiemelt figyelmet kapnak, hiszen a válság ezeket a kevésbé tőkeerős cégeket sújtja leginkább, a rendelkezés értelmében így azoknak a kkv-knak a kockázati tőketámogatását, melyek legalább 30 százalék magánbefektetéssel alakultak (az eddigi 50 százalék helyett), évi 2,5 millió euróra emelhetik (az éves limit eddig 1,5 millió euró volt). A megállapodás tágabb teret nyújt a kormányoknak, hogy a zöld beruházókat, a fenntartható fejlődést elősegítő vállalatokat is kedvezményes hitellel segítsék. A bizottság elsősorban a pénzügyi rendszer stabilizálását és a bankközi hitelezés feltételeinek könnyítését várja az állami kedvezménytől, amely csak két évig, azaz - mostani prognózisok szerint - a válság várható enyhüléséig érvényes. Az európai döntéshozók a világgazdasági válság kezelése miatt már hosszabb ideje nyomás alatt állnak, s a bizottságot számos kritika érte, hogy lassan cselekszik, ráadásul a hivatali bürokrácia is akadályozza a hitelfelvétel feltételeinek könnyítését.

Jövőre 170 milliárd forint jut kutatás-fejlesztésre

Jövőre külön fejezetben, nevesítve jelennek meg a nagyobb kutatás-fejlesztési költségek és bevételek a költségvetésben - közölte Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter hivatala az MTI-vel. A fejezet 37,2 milliárd forinttal gazdálkodhat, de pályázati úton ennél jóval több forrás, közel 170 milliárd forint lesz elérhető 2009-ben. Ebből finanszírozzák majd a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal működését (3,06, illetve 3,36 milliárd forinttal), de ez tartalmazza az Innovációs Alap 28,7 milliárd forintos költségvetési támogatását is, amely a vállalatok által fizetett innovációs járulékkal kiegészülve 55,9 milliárd forint lesz. K+f pályázatok támogatására az Új Magyarország fejlesztési tervből összesen 100,15 milliárd forint áll majd rendelkezésre, míg az alapkutatásokat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) 5,2 milliárd forinttal támogatja. A forrásokat kiegészíti még az úgynevezett svájci hozzájárulás: ebből 2009-ben 4,5 millió svájci frank (800 millió forint) használható fel magyar-svájci projektek támogatására.