Szerencsi Ágnes

Indul a Jeremie kockázatitőke-program

Újabb uniós forrásbevonásra nyílik lehetőség a hazai kis- és középvállalkozások számára, az Európai Bizottság ugyanis december 10-i határozatában állami támogatásként engedélyezte a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV Zrt.) által elindítani kívánt Új Magyarország Kockázati Tőke Programot. A Jeremie néven ismertté vált kezdeményezés részét képező program lebonyolítására - elsősorban uniós forrásoknak köszönhetően - 35 milliárd forint áll rendelkezésre, melyből az MV Zrt. forrásokat közvetít kockázati tőkealapok számára. A vállalkozásokhoz ezen alapkezelők közreműködésével jut el a pénz, s az is az alapkezelők feladata, hogy az MV Zrt. által közvetített források mellé magántőkét vonjanak be. A jelenlegi ütemterv szerint az alapkezelőknek szóló első pályázatokat 2009 januárjában írhatják ki, az első közvetítői megállapodások aláírására 2009 márciusában kerülhet sor - mondta el Benke Ákos vezérigazgató, aki szerint az első kockázati tőkealap legkésőbb a második negyedévben felállhat.

Svédország és Dánia segíti ki Lettországot

A svéd és a dán központi bank 500 millió eurós hitelkerettel segíti Lettországot, hogy a világgazdasági válság által sújtott balti állam stabilizálni tudja gazdaságát, helyreállítsa a pénzügyi szektor likviditását és javítsa a makroökonómiai feltételeket. A megegyezés értelmében Lettország 375 millió euró kölcsönt vehet fel a svéd és 125 millió eurót a dán nemzeti banktól. Korábban több ország is bejelentette: hajlandó segíteni Rigának, így Finnország, Norvégia, Litvánia, Lengyelország és Németország is hitelezne a balti államnak. Az elmúlt hónapokban megrendült a nemzeti valutába, a latba vetett bizalom, s leértékelődésével Lettország stratégiai tartalékainak csaknem egyharmadát elveszítette. A hosszú éveken át a leggyorsabb növekedést produkáló lett gazdaság a második negyedév 0,1 százalékos növekedése után a harmadik negyedévben év/éves bázison 4,6 százalékkal esett vissza, ezzel a legrosszabb teljesítményt produkálta az európai huszonhetek körében. A zuhanó tartalékok és a második legnagyobb pénzintézet, a Parex Bank kimentése - azaz részvényei 85 százalékának megvásárlása - novemberben arra késztette a kormányt, hogy egymilliárd euróval támogassa meg a nemzeti valutát. A kormány nemzetközi szervezetekhez is segítségért fordult, így Riga jelenleg is a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tárgyal egy ötmilliárd eurós kölcsön ügyében. A gazdasági válságnak minisztériumok is áldozatául eshetnek: Ivars Goldmanis miniszterelnök tervei szerint számuk a hatáskörök összevonásával 18-ról 11-re csökkenne, ezzel párhuzamosan a miniszterek száma is megcsappanna, s "kis, kompakt" kormány jönne létre a takarékosság érdekében.

Történelmi mélyponton az infláció Amerikában

A tengerentúlon 1,7 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak novemberben, ilyen mértékű visszaesésre a mérés kezdete, vagyis 1947 óta eddig nem volt példa. A csökkenés az energiaárak mérséklődésének köszönhető, az ezek és az élelmiszerárak változását figyelmen kívül hagyó maginfláció mértéke októberről novemberre nem változott. A munkaügyi minisztérium számításai szerint az energiaköltségek egy hónap alatt 17 százalékkal mérséklődtek, a benzin ára 29,5, a nyersolaj ára 14,6 százalékkal esett vissza, a földgáz 5,2 százalékkal lett olcsóbb az előző hónaphoz képest. Az új gépjárművek ára 0,6 százalékkal, a repülőjegyek ára 4 százalékkal csökkent, a háztartási költségek pedig 0,1 százalékkal mérséklődtek. A fogyasztói árak 2009 szeptemberéig csupán átlagosan 0,7 százalékot emelkedtek, ez lehet 1962 óta a legkisebb éves növekedés. A kiskereskedelmi eladások 1,8 százalékkal csökkentek, a fogyasztói kiadások a folyó negyedévben átlag 4 százalékkal estek vissza, és 2009 egészében egy százalékkal mérséklődhetnek tovább, elhúzódó recessziót vetítve előre.

Tovább gyengült az eurózóna

Az elmúlt évtized legnagyobb mértékű esését produkálta decemberben a feldolgozóipari és a szolgáltatási szektor beszerzési menedzserindexe az eurózónában. A két ágazat kompozit indexe a novemberi 38,9-ről 38,3 pontra esett. A feldolgozóipar mutatója 34,5 pontra zuhant a novemberi 35,6 pontról, a szolgáltatási szektor beszerzési menedzserindexe fél ponttal, 42-re mérséklődött. Ezzel párhuzamosan mindkét szektorban romlottak a kilátások, az új üzletkötések száma pedig rekordmélységbe süllyedt. A romló adatok az Európai Központi Bankot irányadó kamatlábának további csökkentésére indíthatják, ez - a 175 bázispontos októberi vágás után - most 2,5 százalékon áll. A kamatvágáshoz nyújt kiváló keretet a nagy európai gazdaságok - így a francia és a brit - inflációjának csökkenése is. A pénzromlás üteme Nagy-Britanniában novemberben 4,5-ről 4,1 százalékra mérséklődött, ez havi bázison 0,1 százalékot jelent. Franciaországban az októberi 3 után novemberben 1,9 százalékra lassult az infláció, ez havi szinten 0,5 százalékos mérséklődés.

Próbálják menteni a menthetőt az idegenforgalomban

Az elhúzódó repülőtéri sztrájk miatt jelentősen romlik Budapest turisztikai vonzereje, kevesebben lesznek a hazai szállodákban és kevesebbet is költenek majd - hívta fel a Magyar Szállodaszövetség a ferihegyi munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek figyelmét. Épp a legfontosabb időszakban, az év végi ünnepek közeledtével veszít jelentőségéből a Budapest turizmusának élénkítésére szánt kampány, a Winter Invitation, amely elsősorban a repülővel utazó városlátogató turistákat célozta meg. A fővárosi szállodák vezetői lapunknak nyilatkozva arról számoltak be, hogy lehetőségeikhez mérten segítenek a náluk szállást foglaló vendégeknek a Budapestre jutásban vagy éppen a távozásban. Rendszeressé vált már, hogy a nagyobb szállodák kisbuszai ingáznak a főváros és a schwechati reptér között, ám ez a megoldás igazából senkinek sem jó. Az utazási irodák tapasztalatai szerint a Ferihegyen működő légitársaságok közül a Malév volt az, amely - a járattörlések ellenére - igyekezett mindent megtenni az ügyfelekért, így külön kérés nélkül értesítette az irodákat arról, hogy a törölt járatok helyett az utasok melyik gépet vehetik igénybe, illetve kerestek egy megfelelő OneWorld-járatot. A Lufthansa megoldásával kapcsolatban az utazási irodák munkatársai megjegyezték: üdvözlendő, hogy a német légitársaság utasait Bécsbe szállította busszal - csak az sajnálatos, hogy erről őket, utazásszervezőket előzetesen nem értesítették. A ferihegyi sztrájk jelentős többletfeladatot rótt a touroperátorokra, hiszen a Budapestre érkező vendégeknek meg kellett szervezni az ide- és hazajutást. Az American Expressnél a Napinak elmondták: az egyik legkomolyabb kihívás az volt, hogy egy nagy multinacionális vállalat épp a sztrájk idején tartotta Budapesten vezetői értekezletét. A vendégeket végül busszal szállították Bécsbe. Komoly feladatot jelent az irodákon keresztül szervezett utazások esetében a hazatérés megszervezése is. Számos esetben kellett az irodáknak megoldani a repülőjegyek átírását, illetve szállást foglalni utasaik számára külföldön, ahol az utas éppen ott ragadt.

Zuhanórepülésben az ukrán gazdaság

Év/éves összehasonlításban 14,4 százalékkal esett vissza Ukrajna gazdasági növekedése novemberben, a bővülés január és november között 3,6 százalékra lassult a január-októberi 5,8 százalék után. Az ukrán gazdasági minisztérium az idei év egészére 3,5-4 százalékos GDP-bővülést valószínűsít. Viktor Juscsenko ukrán államfő szakértőkre hivatkozva úgy nyilatkozott, hogy 2009 első negyedévében 7-10 százalékkal eshet vissza a gazdaság növekedése, elsősorban a világgazdasági válság továbbbi mélyülésének következtében. Novemberben 1,5 százalékos volt az infláció, ugyanennyit várnak decemberben is, az éves átlag 22-25 százalék közt alakul - számolt tovább Juscsenko. A költségvetésben jelenleg 16 milliárd hrivnyás hiány mutatkozik, így a nyugdíjalap deficitjével együtt az ország 2008-ra 29,4 milliárd hrivnyás mínuszt lesz kénytelen elkönyvelni, ennek fedezésére továbbra is keresik a forrásokat. Kijevnek komoly gondokat okoz a nemzeti valuta értékvesztése is, a hrivnya az év eleje óta közel 36 százalékot gyengült a dollárhoz képest, hétfőn pedig rekordmélységbe zuhant, így az ukrán jegybank ismét kénytelen volt beavatkozni.

A nap sikere

Véget érhet a sörháború

Sürgős lenne a román kormányalakítás

Traian Basescu román államfő Emil Bocot, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) elnökét jelölte miniszterelnöknek, miután az eddig aspiráló Theodor Stolojan tegnap visszaadta kormányalakítási megbízását. A 65 éves politikus váratlanul, indoklás nélkül lépett vissza. Mindezt annak ellenére, hogy a november 30-i választásokat követően a két nagy párt (a PD-L mellett a PSD) már megegyezett a koalícióról, s aláírták a leendő kormányprogram alapját jelentő Partnerség Romániáért című dokumentumot is. Az új kabinet felállítása a nemzeti valuta gyengülése és a tőzsde zuhanása miatt igen sürgős. Az elmúlt két hónapban több nagyvállalat is nagyarányú elbocsátásokat jelentett be, melynek következtében nőhet a munkanélküliség, a külföldi befektetések volumene pedig jelentősen csökkenhet. A lej az elmúlt egy évben 11 százalékot gyengült az euró és több mint 18 százalékot a dollárral szemben, a román tőzsde pedig 69 százalékot veszített értékéből. Az elmúlt negyedév 9,1 százalékos növekedése után 2009-ben a legoptimistább becslések is csak 4 százalék körüli GDP-bővülést várnak, sőt a Moody's egyenesen 0,3 százalékos zsugorodást prognosztizált.

Leértékelés és új mentő csomag Oroszországban

Három nap alatt másodszor tette lehetővé a moszkvai jegybank a rubel árfolyamsávjának kiszélesítését, így az orosz valuta négy éve nem látott alacsony szintre került az euróval szemben. Oroszország augusztus eleje óta devizatartalékainak csaknem egynegyedét vesztette el, mivel a központi bank valutaeladással próbálta a hazai valuta árfolyamát védeni, ami ennek ellenére 16 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben. A rubelalapú Micex index ezzel együtt gyengült, mivel a francia óriásbank, a BNP Paribas számításai szerint a befektetők 211 milliárd dollárnak megfelelő befektetést vontak ki az országból. December 1-jén 455,73 milliárd dolláron álltak a valutatartalékok, ez csaknem 6 százalékkal kevesebb, mint november elején, az elmúlt három hónapban pedig 20 százalékkal zuhant a készlet. A legutóbbi, októberi adatok szerint az import erőteljes növekedése mellett az export októberben 16 milliárd euróra csökkent, így decemberben már akár negatívvá is válhat a külkereskedelmi mérleg. A szakértők szerint egy egyszeri, 20 százalékos leértékelésre lenne szükség, mert a rubel további értékvesztésével az 1990-es évek inflációja térhet vissza, kifizetetlen bérekkel és nagyarányú munkanélküliséggel. Vlagyimir Putyin miniszterelnök a gazdaság stabilizálásának érdekében tegnap bejelentette: a kormány 1500 vállalatnak nyújt pénzügyi támogatást, s a 211 milliárdos tőkekivonás után 200 milliárd dolláros kisegítő csomagot biztosít. December 3-án Alekszej Kudrin pénzügyminiszter egy pótlólagos, 300 milliárd rubeles (11 milliárd dollár), vállalati hitelezést garantáló alapot is meghirdetett. (Lásd még írásunkat a 10. oldalon.)