Szerencsi Ágnes

Töretlen a bizalom az euróban

Holnapután, vagyis 2009. január 1-jén ünnepli tizedik születésnapját a közös európai pénz, az euró. Ennek alkalmából a Financial Times francia, német, olasz, spanyol, brit és amerikai lakosok megkérdezésével közvélemény-kutatást készített az állampolgárok közös valutához való viszonyulásáról. Az eredmények az euró hitelébe és stabilitásába vetett bizalom töretlenségét tükrözik, a válaszadók túlnyomó része ugyanis úgy gondolja, a következő öt évben az euró jelentőségét tekintve lekörözheti a dollárt. Az európai pénzhez ragaszkodnak a tagállamok, hiszen az eurózóna legnagyobb gazdaságai kivétel nélkül elutasítják a nemzeti valutához való visszatérés lehetőségét, s a franciák 75, a németek 72 százaléka úgy látja, tíz év múlva is a közös pénzt fogják használni. Az eurózóna kiterjesztését már kevesebben támogatják: az olaszok 57 százaléka helyesli, a németek 49 százaléka viszont elutasítja azt. Az intézményrendszerrel általában elégedetlenek az emberek: a legtöbben az Európai Központi Bank tevékenységét kritizálták, mondván, az kifejezetten rosszul teljesített az infláció kordában tartását tekintve. A jelenlegi helyzetről nyilatkozva a megkérdezettek negyede gondolja úgy, hogy az eurózóna recessziója legalább egy évig fog tartani, a britek negyede szerint pedig legalább két évig. Ebben a kérdésben a németek bizonyultak a legpesszimistábbnak: tízből hárman vélik úgy, hogy a belátható jövőn belül nem várharó növekedés az országukban.

Dél-Koreát is recesszió fenyegeti

A Koreai Köztársaság nagymértékben függ külföldi partnereitől, így bár éves szinten növekedhet a gazdaság, a világgazdaság lassulása következtében 2009-ben az első és a második negyedév zsugorodást hoz - jósolta Li Mjung Bak elnök. A szöuli jegybank előrejelzése szerint jövőre mindössze 2 százalékkal nő a GDP, a visszaeső kereslet következtében az export a 3,6 százalékra becsült idei érték után 1,3 százalékkal növekszik. A világválság kezelésére a központi bank október óta már 2,25 százalékkal csökkentette irányadó kamatlábát, növekedtek a bankoknak folyósított összegek s a kormányzati kiadások is. Az OECD elemzői szerint az országnak további kamatvágással és fiskális ösztönzőkkel kell védenie a gazdaságot, s el kell kerülni, hogy az idén már 28 százalékot gyengülő von megtámasztása feleméssze a valutatartalékot. A szervezet előrejelzése szerint a GDP-növekedés az 1998-as recesszió óta nem látott szintre, 2,7 százalékra lassul. A romló gazdaság jól tükröződik a fogyasztók bizalmának mutatójában is, mely a novemberi 84-ről 81 pontra esett decemberben, a gazdasági kilátásokra vonatkozó mutató pedig 58-ról 56-ra süllyedt. A pesszimizmust a jövedelmek visszaesésével és a munkahelyek biztonsága miatti általános aggodalommal magyarázzák a szakértők. Utóbbit indokolja, hogy a munkanélküliség 16 havi mélypontra, 3,3 százalékra nőtt novemberben. A munkahelyteremtést is szolgálja az a 37 ezer milliárd von (28,3 milliárd dollár) értékű nagyszabású energiaterv, amely 2022-re 32,37 millió kilowattal, 100 millió kilowattra növelné az ország energiatermelését, így a következő tizennégy évben 12 új atomreaktort, 7 széntüzelésű és 11, cseppfolyósított gáz (lng) felhasználásán alapuló erőművet építenek. Az energiadiverzifikáció az ország energiafüggésén is enyhít s a környezetvédők aggodalmát is csillapítja.

Megúszta a recessziót Párizs

Kivételes helyzetben van a francia gazdaság, az eurózóna legtöbb tagjától eltérően ugyanis Párizs egyelőre megmenekült a recessziótól. Az INSEE statisztikai hivatal jelentése szerint Európa második legnagyobb gazdasága a második negyedév 0,3 százalékos zsugorodása után a harmadik negyedévben 0,1 százalékos növekedést produkált, 2007-es bázison 0,6 százalékos a bővülés. A háztartások kiadásai 0,2 százalékkal emelkedtek, az export az április-júniusi 1,9 százalékos visszaesés után 1,4 százalékkal, az import 0,3 százalékos csökkenés után július és szeptember között 1,7 százalékkal nőtt. A hivatal előrejelzése szerint a negyedik negyedévben 0,8 százalékkal, 2009 első negyedévében pedig 0,4 százalékkal fog visszaesni a gazdaság teljesítménye, a második negyedévben ez 0,1 százalékra lassul. Az OECD prognózisa szerint 2008-ban 0,9 százalékra csökken a gazdasági növekedés üteme Franciaországban, jövőre pedig negatívba fordul a GDP-bővülés mutatója, növekedés 2010-től várható. Optimistább az Európai Bizottság, amely az idei 0,9 százalékos teljesítmény után 2009-ben stagnálást valószínűsít, 2010-re pedig már növekedést jelez, míg a francia kormány 2009-re 0,2-0,5 százalékos növekedést prognosztizál. A gazdaság fellendítésének érdekében a kabinet december 4-én meghirdette 26 milliárd eurós ösztönző csomagját, melynek költségei - az eszközeladások visszaesése mellett - jelentős mértékben hozzájárultak a francia államadósság 15,6 milliárd euróval való növekedéséhez, ami így 1284,8 milliárd eurón áll, s a GDP 66,1 százalékát teszi ki.

Állami segítséget kértek az orosz milliárdosok

Több mint száz orosz oligarcha kérte a moszkvai kormány segítségét, miután külföldi adósságuk 2005 óta megháromszorozódott, így csak jövőre 110 milliárd dollárt kell visszafizetniük, kétszer annyit, mint Brazíliának, Indiának és Kínának együttvéve.

Putyin védi az orosz autóipart

Vlagyimir Putyin miniszterelnök felszólította az állami monopóliumokat és egyéb állami kézben lévő vállalatokat, hogy csak orosz gyártmányú autót vásároljanak és ugyanezt ajánlotta a magánvállalatoknak is. A gazdasági válság következtében ugyanis jócskán megcsappant a kereslet az orosz autók iránt. A legnagyobb gyártó, az AvtoVAZ az orosz autópiac 40-50 százalékos visszaesésével számol jövőre. Putyin szerint az is segítséget jelentene, ha a szociális szektor, valamint a rendőrség és a mentőszolgálat számára 12,5 milliárd rubel (450 millió dollár) értékben szereznének be gépjárműveket. Mindeközben az állami VEB bank azt tervezi, hogy 17 milliárd rubel (616 millió dollár) hitellel segíti ki a három hazai autógyárat, valamint az autóalkatrész-gyártókat. A jaroszlavli dízelmotorgyártó 11 milliárd rubelt, a Fiatot, Isuzut, SsangYongot és UAZ-t előállító Sollers több mint 4,5 milliárd rubelt, a legnagyobb teherautógyár, a Kamaz 1,5 milliárd rubelt kért - mondta Vlagyimir Dmitrijev, a VEB elnöke. A külföldi gyártók közül a General Motors három gyárral is jelen van az országban, csakúgy, mint a Ford, a Renault és a Toyota, a Hyundai, a Suzuki és a Nissan pedig jelenleg építi termelőegységét Szentpéterváron. Egy nemrég elfogadott törvény értelmében 25-ről 30 százalékra emelkedik az új külföldi autók vámja, a három évnél nem idősebb használt gépkocsiké pedig 48-ról 54 százalékra nő.

Leépít a CSOB bank

A mérlegfőösszeg alapján a legnagyobb cseh bank, a CSOB több száz alkalmazottjától kénytelen megválni, hogy csökkentse költségeit. A belga KBC tulajdonában lévő pénzintézet szóvivője megerősítette a lapértesüléseket, de konkrét számokat nem említett, csak a tízezer alkalmazott egy részének elbocsátásáról beszélt. Azt sem részletezte, hogy milyen feltételekkel és határidővel válnak meg a munkatársaktól, és egyelőre az sem tudható, hogy érinti-e a leépítés a csoporthoz tartozó más intézményeket, így a CSOB Pojistovnát, a CSOB Leasinget és a Hypotecni bankát. A több mint hárommillió ügyfelet kiszolgáló és szlovákiai leánybankkal is rendelkező CSOB az első félévben még 2,9 százalékkal, 5,52 milliárd koronára növelte adózott nyereségét. Az Európai Bizottság a múlt héten hagyta jóvá a belga kormány tervét, miszerint 3,5 milliárd eurós tőkeemelést hajt végre a KBC-nél.

Állami segítségre szorulnak az orosz milliárdosok

Több mint száz orosz oligarcha kérte a moszkvai kormány segítségét, miután külföldi adósságuk 2005 óta megháromszorozódott, így csak jövőre 110 milliárd dollárt kell visszafizetniük, kétszer annyit, mint Brazíliának, Indiának és Kínának együttvéve. Az állami VEB bank hajlandó egy évre szóló hitelt nyújtani, cserébe egy helyet kér az igazgatótanácsban és vétójogra tart igényt a nagyobb vagyoneladási döntésekben. A leggazdagabb orosz, Oleg Gyeripaszka a tulajdonában lévő Szojuz Bankot kívánja eladni, ezenkívül befektetőket keres a világ legnagyobb alumíniumgyártójába, a RuszAlba. A Vlagyimir Putyin vezette kormány az elmúlt három hónapban az Abramovics fivérek több vállalatát is kisegítette, és ugyancsak hitelért aspirál Dmitrij Pumpjanszkij, a TMK csőgyártó vállalat, valamint Alekszej Mordasov, a Szeversztal tulajdonosa. A Gazprom ugyancsak a kormány segítségére szorul az energiaárak csökkenése és a hitellehetőségek beszűkülése miatt. A gázóriás 150 milliárd rubel kölcsönt kér jövő évi projektjei finanszírozásához. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium a jövő év közepéig gazdasági recesszióra számít és hosszú ideje először a folyó fizetési mérlegben is deficitet prognosztizál. A tőkekivonás várhatóan jövőre is folytatódik, s a 90-91 milliárd dollárt is elérheti, a devizatartalékok összege a jelenlegi 435,4 milliárdról 300 milliárd dollár közelébe csökkenhet. A külkereskedelmi mérleg azonban a tárca prognózisa szerint pozitív lesz: a 283 milliárd dollár import mellett 303 milliárdos exportra számítanak. A gázexport az idei 203 milliárdról 208 milliárd köbméterre nő, az olajkitermelés viszont 1,6 százalékkal, 480 millió tonnára csökken. Eközben a rubel tegnap hároméves mélypontra süllyedt, miután a jegybank három munkanapon belül tegnap már harmadszor engedte leértékelődni a fizetőeszközt, amely így augusztus eleje óta 17 százalékkal gyengült a dollárhoz képest.

Most Nyugat-Németország felemelésén a sor

Elsősorban a növekedésre és a foglalkoztatottak számának növelésére, ezen belül az országegyesítés után a keleti tartományok javára eltolódott fejlesztési egyensúly helyreállítására fokuszál a német kormány új gazdaságélénkítő csomagjában - közölte Angela Merkel kancellár (képünkön) hétvégi berlini sajtóértekezletén. Mintegy Barack Obama megválasztott amerikai elnök programját visszhangozva közölte: az állami beruházások fokozásával megvalósuló infrastruktúrafejlesztésben lát lehetőséget a fellendülésre, így a jövőben növekszik az út- és vasútfejlesztésre, iskolák, egyetemek, sportpályák, valamint az internethálózat kiépítésére fordítható összeg. A lakosság terheit enyhítenék a betegbiztosítás egy részének átvállalásával is, a német vezető - eddigi álláspontját feladva - az adócsökkentéstől sem zárkózik el; igaz, csupán a szövetséges keresztényszocialisták (CSU) nyomására. Azok ugyanis a gazdaságélénkítő csomag megvétózását is kilátásba helyezték, amennyiben nem tartalmaz jelentős adómérséklést. A csomagot hivatalosan az új amerikai elnök január 20-ai beiktatása után hozzák nyilvánosságra, a makroökonómiai stabilitásra fokuszáló intézkedések költségvetése egyes sajtóinformációk szerint 30, a Spiegel szerint akár 40 milliárd eurót is kitehet, ehhez a 16 tartomány pénzügyi hozzájárulását is kérte a kormányfő. A csomag két százalékkal is hozzájárulhat a német GDP jövő évi növekedéséhez.

Nagyot esett a mezőgazdasági reáljövedelem az EU-ban

Csökkent a mezőgazdasági reáljövedelem az EU 27 tagállamában, az egy dolgozóra vetített érték a 2007-es 12,2 százalékos növekedés után idén 4,3 százalékkal esett vissza - tájékoztat az Eurostat jelentésében. A negatív irányú változás a mezőgazdasági jövedelmek 6,3 százalékos és a befektetett munka mennyiségének 2,1 százalékos csökkenésével, a ráfordítások reálértékének 10,8 és az adó jellegű támogatások 1,5 százalékos növekedésével, valamint a fokozódó értékvesztéssel magyarázható. A huszonhetek közt kiemelkedően teljesített Bulgária, Románia és Magyarország - 24,5, 21,4 és 14,6 százalékos bővüléssel -, a legnagyobb visszaesést Belgiumban, Észtországban és Lettországban regisztrálták. A termelői árakon számított mezőgazdasági termelés átlagosan 4,3 százalékkal nőtt idén, a növényi és az állati eredetű termékek reálértékének 3 és 6,3 százalékos növekedése következtében. Utóbbi mennyiségi kibocsátását a sertésállomány értékének 8,5 és a tejtermelés volumenének 8,8 százalékos emelkedése fűtötte. A növényi termények mennyisége 2007-hez képest 6,2 százalékkal nőtt, ez a gabonafélék és olajos magvak rendkívül jó terméshozamával magyarázható. A gabonatermés idén az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO tegnapi jelentése szerint világszerte rekordot döntött, egy év alatt 5,4 százalékkal, 2,245 milliárd tonnára nőtt. Ennek következtében a világ gabonakészletei 10 százalékkal bővülnek, az árak azonban magasak maradtak, az ellátás számos fejlődő országban így továbbra sincs biztosítva.