BUX 136480.52 0,4 %
OTP 43540 2,28 %
header

Szegő Miklós Iván

06.
29.
23:59

Új rendelet születik a fegyverbeszerzésről

Újraszabályozza a haditechnikai eszközök beszerzését egy elfogadásra váró kormányrendelet, amely a jelenleg hatályban lévőt (152/1999.) váltja fel. Az új, már a közösségi beszerzési szabályoknak megfelelő, egyben NATO-konform rendelet lehetővé teszi a honvédség eszközparkjából hiányzó haditechnika gyors beszerzését. Ilyesmire legutóbb az iraki akcióra való felkészülésnél volt szükség. További könnyebbséget jelent, hogy a beszerzést a Honvédelmi Minisztérium (HM) zárt körben végezheti – tájékoztatta lapunkat egy név nélkül nyilatkozó katonai szakértő. A haditechnikai felszereléseket is beleértve a honvédelmi megrendelések értéke az idén várhatóan több tíz milliárd forintra rúg. Ebből durván 60 milliárd forintnyit a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatala (HM BBBH) intéz – mondta lapunknak Bese Ferenc, a HM BBBH vezérigazgatója. Hozzátette: a megszorító intézkedések ellenére sem maradnak el tervezett beszerzések. Ezek közül az idén a legjelentősebb a több évre áthúzódó, több mint százmilliárd forint értékű híradó-fejlesztési pályázat, amelynek keretében például közép- és rövidhullámú készülékeket vásárol a tárca. Ezeknek az eszközöknek meg kell felelniük a NATO-standardoknak, ami azt is jelenti, hogy kompatibiliseknek kell lenniük a norvég Kongsberg cég által szállított – problémás – készülékekkel. Úgy tudjuk, hogy ez évben csak a pályázatot írják ki, de kifizetés még nem várható. Egy másik jelentős ügylet a Gripen vadászgépek fegyverzetének beszerzése lesz, a megnövelt képességű gépeket a levegő–levegő mellett levegő–föld rakétákkal is ellátják. E harci eszközöket várhatóan az Egyesült Államoktól vásárolja meg a HM. Folytatódik a tizenöt éves kifutású honvédségi járműtender, amelynek során a járműállomány hatvan százalékát lecserélik: az idén négymilliárdot költhet a katonaság a beszerzésre, míg a tavaly leszállított 50 jármű mintegy másfél milliárd forintba került. A három beszállító az Iveco, az Iveco többségi tulajdonában lévő leányvállalat, az Ikarus, illetve a Rába, amely a DaimlerChryslerrel működik együtt a pályázat során. Az még nem dőlt el, hogy az idén megkezdődik-e a Mi–24-es helikopterek általános modernizációja. A rendszeres, kisebb, úgynevezett nem hadsereg méretű beszerzések jellemzően 150-200 darabos tételekről szólnak és értékük átlagosan 100-200 millió forint. Ilyenek voltak az iraki akcióhoz szükséges felszerelések és a hazai gyors reagálású erők eszközbeszerzései is, köztük például a speciális sisakok – amelyeket a NATO-nak felajánlott gyors reagálású erőknél használnak – és az éjjellátó berendezések megrendelései, mivel ezek nem tartoznak a normál magyarországi katonai eszköztárba. A különleges, Irakban használatos felszerelések közé tartozik még az úgynevezett camel bag, vagyis a tevecsomag, amely lehetővé teszi, hogy a katonák a hátukon hordott alkalmatosságból felesleges mozdulatok nélkül ihassanak viszonylag hideg vizet egy megterhelő bevetés idején. Mindezen túl pályáztatás zajlik a sorkatonai szolgálatról a professzionális hadseregre való áttérés miatt is: a honvédségi objektumok őrzés-védelmére biztonsági szolgálatokat pályáztatnak meg, például az üresen álló laktanyák őrzését a sorállományú vagy szerződéses katonáktól cégek veszik át.

Szerző(k):
Szegő Miklós Iván
Vigh Zsolt György ,
06.
28.
23:59

Rivalizálás a digitális házinyomdák piacán

A gyors technikai fejlődés és a gazdasági élet kihívásai – a nagy sebességű, olcsó és pontos nyomtatás igénye – egyaránt hozzájárultak egy új termékfajta kialakulásához. Az úgynevezett digitális házinyomdák piacán olyan nagy kapacitású nyomtatók és másolók versenyeznek egymással, amelyek percenként legalább 30 oldalt képesek nyomtatni, s amelyek viszonylag kis helyen, 4-5 négyzetméteren is elférnek. A nyomtatás sebességénél a 30 oldal az alsó határt jelenti – 70–100 darabos percenkénti teljesítmény sem ritka a gépek némelyikénél. Az ilyen berendezések iránt azok a cégek, esetleg magánszemélyek érdeklődnek, amelyeknek, akiknek 1000–3000 darabos példányszámú nyomtatványokra van szükségük, azaz szórólapokat, kisebb kiadványokat stb. állítanak elő. Fontos jellemzője e nyomtatási technológiának a felbontás: a digitális házinyomdák legalább 600 dpi-s minőséget képesek produkálni, de természetesen van köztük olyanok, amely ennél jobbat is tudnak. Egy házinyomdának összességében a sebesség, a pontosság, a minőség és az olcsóság tényezői jó együttesét kell hoznia, ennek alapján lehet kiválasztani a felhasználó igényeinek leginkább megfelelő készüléket. A digitális házinyomdák képesek a könyvkötészet legfontosabb munkafolyamatainak elvégzésére is: hajtások, borítások készítése, fűzések és tűzések egyaránt megvalósíthatók a segítségükkel. A piacon a színes nyomtatók értékesítésében egyre jobban előretör a japán Canon, amely az teljes „házinyomdafronton” is az egyik legnagyobb forgalmat lebonyolító szállító. A magyar piacon nagy versenytársa az amerikai Xerox, de jelentős szereplő a Konica-Minolta is, a HP viszont nagyon kis részesedéssel van jelen ebben a szegmensben. Itthon is a Canon a piacvezető.

Szerző(k):
Szegő Miklós Iván
06.
27.
23:59

Virágzik a cukorcsempészet a román határon

Magyarország európai uniós csatlakozása máris jótékonyan hatott néhány „kereskedőre” a román határ környékén. A cukorcsempészet ugyanis a BBC adatai szerint jelentősen megugrott, miután e termék ára 25-30 százalékkal nőtt május óta. A brit hírforrás szerint immár jobban megéri cukrot csempészni Magyarországra, mint benzint, pedig korábban ez volt az egyik fő tevékenysége az ügyeskedőknek. Romániában az itthoni árak feléért is kapható cukor, így igencsak jövedelmező ez az üzletág. A cukrot állítólag nagykereskedők és kisfogyasztók egyaránt vásárolják, s a raktárak „kihasználtsága” igencsak emelkedett a román határ környékén. A cukor tonnánkénti vámja egyébként 175 euró körüli lenne a BBC szerint, ezért lendült fel az illegális kereskedelem, ami napi 10-20 tonnát tesz ki, s május elseje óta állítólag elérte a 10 ezer tonnás összesített mennyiséget.

Szerző(k):
Szegő Miklós Iván