Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Újraszabályozza a haditechnikai eszközök beszerzését egy elfogadásra váró kormányrendelet, amely a jelenleg hatályban lévőt (152/1999.) váltja fel. Az új, már a közösségi beszerzési szabályoknak megfelelő, egyben NATO-konform rendelet lehetővé teszi a honvédség eszközparkjából hiányzó haditechnika gyors beszerzését. Ilyesmire legutóbb az iraki akcióra való felkészülésnél volt szükség. További könnyebbséget jelent, hogy a beszerzést a Honvédelmi Minisztérium (HM) zárt körben végezheti – tájékoztatta lapunkat egy név nélkül nyilatkozó katonai szakértő.
A haditechnikai felszereléseket is beleértve a honvédelmi megrendelések értéke az idén várhatóan több tíz milliárd forintra rúg. Ebből durván 60 milliárd forintnyit a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatala (HM BBBH) intéz – mondta lapunknak Bese Ferenc, a HM BBBH vezérigazgatója. Hozzátette: a megszorító intézkedések ellenére sem maradnak el tervezett beszerzések. Ezek közül az idén a legjelentősebb a több évre áthúzódó, több mint százmilliárd forint értékű híradó-fejlesztési pályázat, amelynek keretében például közép- és rövidhullámú készülékeket vásárol a tárca. Ezeknek az eszközöknek meg kell felelniük a NATO-standardoknak, ami azt is jelenti, hogy kompatibiliseknek kell lenniük a norvég Kongsberg cég által szállított – problémás – készülékekkel. Úgy tudjuk, hogy ez évben csak a pályázatot írják ki, de kifizetés még nem várható. Egy másik jelentős ügylet a Gripen vadászgépek fegyverzetének beszerzése lesz, a megnövelt képességű gépeket a levegő–levegő mellett levegő–föld rakétákkal is ellátják. E harci eszközöket várhatóan az Egyesült Államoktól vásárolja meg a HM. Folytatódik a tizenöt éves kifutású honvédségi járműtender, amelynek során a járműállomány hatvan százalékát lecserélik: az idén négymilliárdot költhet a katonaság a beszerzésre, míg a tavaly leszállított 50 jármű mintegy másfél milliárd forintba került. A három beszállító az Iveco, az Iveco többségi tulajdonában lévő leányvállalat, az Ikarus, illetve a Rába, amely a DaimlerChryslerrel működik együtt a pályázat során. Az még nem dőlt el, hogy az idén megkezdődik-e a Mi–24-es helikopterek általános modernizációja.
A rendszeres, kisebb, úgynevezett nem hadsereg méretű beszerzések jellemzően 150-200 darabos tételekről szólnak és értékük átlagosan 100-200 millió forint. Ilyenek voltak az iraki akcióhoz szükséges felszerelések és a hazai gyors reagálású erők eszközbeszerzései is, köztük például a speciális sisakok – amelyeket a NATO-nak felajánlott gyors reagálású erőknél használnak – és az éjjellátó berendezések megrendelései, mivel ezek nem tartoznak a normál magyarországi katonai eszköztárba. A különleges, Irakban használatos felszerelések közé tartozik még az úgynevezett camel bag, vagyis a tevecsomag, amely lehetővé teszi, hogy a katonák a hátukon hordott alkalmatosságból felesleges mozdulatok nélkül ihassanak viszonylag hideg vizet egy megterhelő bevetés idején.
Mindezen túl pályáztatás zajlik a sorkatonai szolgálatról a professzionális hadseregre való áttérés miatt is: a honvédségi objektumok őrzés-védelmére biztonsági szolgálatokat pályáztatnak meg, például az üresen álló laktanyák őrzését a sorállományú vagy szerződéses katonáktól cégek veszik át.
