Az amerikai befektetők versenyképességi stratégiát várnak
A magyar kormányfő amerikai látogatása a remények szerint újabb lendületet ad a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak, ám az amerikai invesztorok átlátható befektetési stratégiát várnak el.
Az amerikai befektetők versenyképességi stratégiát várnak
A magyar kormányfő amerikai látogatása a remények szerint újabb lendületet ad a kétoldalú gazdasági kapcsolatoknak, ám az amerikai invesztorok átlátható befektetési stratégiát várnak el.
Eladó a Berzsenyi-kúria
A Berzsenyi-kúriának is nevezett épületegyüttest immár harmadszor hirdeti meg eladásra a gyöngyössolymosi székhelyű SKU Ingatlanforgalmazó, Kereskedelmi, Gyártó és Vendéglátóipari Kft. felszámolója, a Mátraholding Rt. Egy Vas megyei zsákfalu, Kemenessömjén szélén, egy háromhektáros területen áll a 714 négyzetméteres, egyemeletes kúria, továbbá a szállásnak szánt, 341 négyzetméteres, különálló épület. Az ingatlanegyüttes irányára 140 millió forint plusz áfa, január elsejétől egyébként már telekáfa is terheli az ingatlanokat a korábbi épületáfa mellett - mondta lapunknak Pintér Benedek felszámolóbiztos. A kúriát tíz éve újították fel, nagyobb beruházásokra már nem szorul, viszont a melléképületet még nem fejezték be, elsősorban a tetőtérben akad tennivaló. A pályázat beadási határideje július 5., a részvétel egyik feltétele a 8 millió forint bánatpénz befizetése. Az SKU Kft.-t a cégbíróság határozata alapján először csupán végelszámolásra kötelezték, ám utóbb az eljárás felszámolássá alakult át. A cégbíróság azért indította el a fizetésképtelenségi eljárásokat, mert a társaság nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, illetve nem emelte fel a jegyzett tőkét, amikor a kft.-k törzstőkéjét egyről hárommillió forintra kellett növelni. A követeléseknél nagyobb a cég vagyona, ezért a hitelezők minden bizonnyal a pénzükhöz jutnak a felszámolás befejezése után - tette hozzá Pintér. A felszámoló szerint a kemenessömjéni ingatlan idegenforgalmi célokra is hasznosítható lenne, ugyanakkor az eddigi több mint tucatnyi érdeklődő nemcsak ilyen hasznosítási formát tervezett, hanem például felmerült, hogy idősek otthona is létesülhetne a Vas megyei településen. Pintér megemlítette azt is, hogy a hatvanas években egy kútfúrás során értékes ásványvízforrásra is bukkantak a területen.
Erősödhet az agyelszívás
Az Európai Unió állam- és kormányfői úgy döntöttek, hogy 2010-ig 700 ezer új kutatói munkahelyet teremtenek az EU-ban. Ez nemcsak a költségvetési finanszírozású munkahelyek gyarapítását, hanem a magánszférában, a vállalkozásoknál tevékenykedő tudósok létszámának növelését is jelentené. Mindehhez hozzájárulhat az is, hogy megkönnyítenék a nem EU-tagállamokból származó tudósok munkavállalását, letelepedését. Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, az EU Tudományos Tanácsának tagja ezzel kapcsolatban a NAPI Gazdaságnak elmondta: ambiciózus terveket tűzött ki maga elé az unió, hiszen a közösség szeretné a k+f kiadásokat átlagosan a GDP 3 százalékára növelni. Magyarországon ez az arány jelenleg 1 százalék körüli, s Kroó szerint nem valószínű, hogy 2010-re elérhető nálunk a 3 százalékos „álomhatár”. Az USA-ban a kutatás-fejlesztési kiadások aránya már most majdnem ekkora, 2,9 százalék, az EU ezért tartja fontosnak e hányad elérését. Kroó szerint ha az unió megerősíti a tudományos szférát, arra Magyarországnak is reagálnia kell. Amennyiben ugyanis az EU is „beindítja az agyelszívást”, akkor még nehezebb lesz itthon tartani a szakértőket, tudósokat, pedig Magyarországon a tudósok aránya így is az EU-átlag alatt van. A magyar tudósok száma egyébként 20 ezer körül mozog, ami jóval kevesebb, mint a feleakkora népességű Finnországban, ahol hatvanezren dolgoznak a szférában – a finn kutatók egyharmadát egyetlen magáncég, a Nokia foglalkoztatja. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben a magyar költségvetés növekvő arányban költött kutatásra és fejlesztésre. Idén pedig létrehozták az innovációs alapot, amely a vállalati befizetésekből finanszírozza a kutatások egy részét. Mindez azonban összességében 2004-ben megtorpant, és csökkentek a k+f-re fordított állami források.
Stratégiát vált az LNM
A világ egyik legnagyobb acélipari társasága, a brit–indiai tulajdonú LNM Group átalakítja magyarországi stratégiáját. A multinacionális csoport azután döntött így, hogy a második helyre szorult a Dunaferr privatizációjakor az ukrán–svájci Donbass–Duferco konzorcium mögött – mondta lapunknak Mikóczy Zoltán, a Nová Hut Hungária Acélkereskedelmi (NHHA) Rt. igazgatóságának elnöke. (Az NHHA hatvan százalékban az LNM leányvállalatának, az Ispat Nová Hut a.s Ostravának a tulajdonában van.) Az LNM stratégiája az, hogy a magyar a piacot külföldi, vagyis lengyel (Ispat Polska Stal S.A Katowice), cseh (a már említett ostravai gyár) és román (Ispat Sidex S.A. Galati) leányvállalatainak termékeivel látja el a jövőben, miután Dunaújvárosban nem sikerült a vasművet megszereznie. Az új koncepció a cseh LNM-leányvállalat magyarországi képviseletén alapult, hiszen az Ispat Nová Hutnak már működött korábban is Magyarországon érdekeltsége, az NHHA. Az NHHA régóta jelen van a magyar piacon, s Csepelen, a korábbi csőgyár területén 26 ezer négyzetméteres csarnoképülettel is rendelkezik. Ez az ország egyik legnagyobb ilyen jellegű létesítménye, amely egy leendő logisztikai és raktárbázisn alapját képezheti – mondta Mikóczy. A Nová Hut e koncepció jegyében igyekszik most bővíteni kereskedelmi hálózatát Magyarországon. Az NHHA nem mások termékeit, hanem az LNM-csoport gyártmányait kívánja értékesíteni itthon. Mikóczy hozzátette: az acélpiac az utóbbi időben egyre jobban polarizálódik, a kisebb szereplők nehezebb helyzetben vannak, s a nagyok terjeszkednek eséllyel az erősödő konkurenciaharcban. Az LNM éppen ezért szeretné mielőbb megerősíteni pozícióit a magyar piacon.
Idén tetőzik a pénzmosási bejelentések hulláma
A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról még 2003. június 16-án alkotott törvényt az Országgyűlés. A jogszabály hatálybalépésétől kezdve a pénzintézeteken kívül a könyvvizsgálók és a műkereskedők is kötelesek bejelenteni, ha „pénzmosásra utaló adatok merülnek fel”. Pénzmosás gyanúja miatt természetesen korábban is voltak bejelentések, de a K&H-botrány kirobbanása után megszaporodtak az efféle információk a rendőrségen. Bereczki Zoltán alezredes, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának illetékese, a pénzmosás elleni osztály megbízott vezetője a NAPI Gazdaságnak elmondta: 2001-ben 1600 körüli, 2002-ben 6200, 2003-ban pedig 13 000 bejelentést kapott az Országos Rendőr-főkapitányság. (Utóbbi évben pattant ki a K&H-botrány.) A tendencia idén is folytatódik: júniusig 8000 bejelentés érkezett, ami időarányosan jóval több, mint tavaly ilyenkor. Bereczki Zoltán azonban kifejtette: a közeljövőben már nem várható további növekedés, idén valószínűleg elérte azt a mértéket a bejelentések száma, ami után már nem változik számottevően. A pénzmosás elleni jogszabály egy esztendeje alatt az érintettek megtanulták, hogyan kell eljárniuk a törvény szerint – tette hozzá Bereczki. Természetesen váratlan események történhetnek, de nagyságrendi ugrásra nem számít a megbízott osztályvezető. A rendőrség szakemberei felkérés esetén a pénzintézeteknek, illetve azok dolgozóinak tanfolyamot, tájékoztatót szerveznek, ezzel is elősegítve a törvény megfelelő alkalmazását. Bereczki Zoltán azonban elmondta, hogy a jogszabály rendkívül sok személynek teszi kötelezővé a bejelentést, mindegyiküket ezért nem tájékoztathatják személyesen. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) idén áprilisban kiadott egy dokumentumot, amely a PSZÁF irányelveit tartalmazza a pénzmosással kapcsolatban. Ezt az anyagot az összes érdekelt letöltheti és elolvashatja a felügyelet internetes honlapjáról. Bereczki Zoltántól megtudtuk azt is, hogy a pénzmosásra utaló bejelentések nagy része a pénzügyi szolgáltatóktól érkezik be, nem véletlen, hogy e szervezeteknek tartják a legtöbb tanfolyamot. A pénzügyi szolgáltatók az összes bejelentés 70-80 százalékát teszik meg. A többi csoporttól, így például a könyvvizsgálóktól, műkereskedőktől lényegesen kisebb nagyságrendben érkezik bejelentés.
Egyre több a szereplő a magyar sportitalpiacon
A magyar sportitalok piacán meglehetősen erős verseny bontakozott ki. Új márkák jelennek meg, régiek alakulnak át. A konkurenciaharcban az ár mellett az elosztási csatornák jelentik a legfontosabb tényezőt.
Tőkeemelés a GySEV-ben
A GySEV Rt. meg akar szabadulni a nem vasúti tevékenységekhez kapcsolódó üzletrészekről, miközben tőkét gyűjt a fejlesztésekhez. A vasúttársaság bejelentette, hogy Budapestről Sopronba teszi át székhelyét.
GySEV-adatok
Adatok (eFt) 2002 2003 Mérlegfőösszeg 27 793 810 30 802 248 Nettó árbevétel 22 330 927 24 598 182 Mérleg sz. eredmény –920 526 –130 163 Saját tőke 7 042 885 6 909 682 Beruházások 6 946 320 3 985 518 Forrás: cégközlés
A hollandok mindig esélyesek, de sose nyernek
A holland válogatott összeállítását nézve világhírű játékosok, aranycipősök, BL- és UEFA-kupagyőztesek sorára bukkanhatunk. Az Oranjének, a narancssárgáknak mégis ritkán jön ki igazán jól a lépés a nagy tornákon, legalábbis győzelmet nem arattak az utóbbi években. (Cruyffék 1974-es és '78-as vb-ezüstje után Gullit, van Basten, Rijkaard és társaik 1988-ban Európa-bajnokok lettek, de azóta elmaradtak a trófeák.) Az intelligens, sokszor kifejezetten látványos futballt játszó hollandok mindenesetre esélyesek, de a fogadóirodákban semmiképpen sem őket értékelik a legnagyobbra.
Tőkét emel és költözik a GySEV
Közel 800 millió forinttal csökkent tavaly a GySEV vesztesége - jelentették be a cég mai sajtótájékozatóján, ahol az idénre tervezett, 1,8 milliárdos tőkeemelésről is szó volt.