Precedens értékű perben hirdetett ítéletet szerdán a Legfelsőbb Bíróság (LB). A testület felülvizsgálati tanácsa megerősítette, illetve hatályában fenntartotta azt a korábbi bírósági döntést, amely az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-t több mint 100 millió forint és kamata megfizetésére kötelezte a Szolnoktej Rt. ügyében. A NAPI Gazdaság kérdésére Wellmann György, az LB polgári kollégiumának helyettes vezetője elmondta, hogy a bíróságnak abban a kérdésben kellett döntenie: vajon az ÁPV Rt.-nek korlátlan-e a felelőssége egy általa 75 százalékban, vagy még nagyobb arányban tulajdonolt, vagyis az irányítása alatt álló cég tartozásaiért. A bíróság végül úgy találta, hogy nem számít, történt-e valamilyen speciális utasítás, döntés a felszámolás előtt, az ÁPV Rt. korlátlanul felel a leányvállalatáért, ha az részvénytársasággá alakult, felszámolás alá került, és a tartozásai 1995. június 16-a után keletkeztek. (Az ÁPV Rt. ugyanis 1995-ben jött létre, illetve ekkor lépett hatályba a szervezetre vonatkozó törvény.)
A konkrét ügyben, amelyben az LB szerdán felülvizsgálati eljárás keretében döntött, az egykori Szolnoktej Rt.-ről volt szó, amelynek hitelezői, illetve az időközben a „rossz” hiteleket átvett követeléskezelők indítottak pert a privatizációs szervezet ellen. A 100 milliós követelést, illetve annak kamatait egyébként már a másodfokú jogerős ítélet után meg kellett (volna) fizetnie az ÁPV Rt.-nek. Hogy ez megtörtént-e, arról a privatizációs szervezetet hiába kérdeztük.
Ugyanakkor a precedens értékű ítélet nyomán a NAPI Gazdasághoz korábban eljuttatott ÁPV Rt.-közlemény szerint több tízmilliárd forintot kitevő igények merülhetnek fel a mostani per nyomán. Mindezen túl akár 300-400 százalékos kamat is felhalmozódhatott a hosszú évek óta folyó eljárások révén. A magas kamatterhek oka, hogy a késedelmi kamat akár 1990 és 1993 óta is felszámítható az ÁPV Rt. szerint. Mértéke pedig általában a jegybanki alapkamat kétszerese (abban az időszakban volt olyan év, amikor ez a 44 százalékot is elérte).
Az érvényesíthető igények a konszernjogi perekkel érintett, eladósodott cégekre vonatkoznak, ám az ÁPV Rt. nem hajlandó a konkrét cégeket megnevezni, miután a követelések keletkezéséhez képest mára mind az adósok, mind pedig a hitelezők kiléte lényegesen megváltozott. A közlemény megállapítja azt is: az adós cégek felszámolás alá kerültek és vagyonuk alig fedezte a felszámolási költségeket. „A tartozásállomány kialakulására nézve tízéves időszakról lehet beszélni, nem elfelejtve azt, hogy a tartozás keletkezése kódolva volt a szocialista állami vállalatok működésében” – zárul a hivatalos kommüniké.
Az adós állami vállalat helyett időközben az ÁPV Rt. lett a „mögöttes” felelős, a hitelezők helyett pedig rendszerint követeléskezelők lépnek fel – hangsúlyozza a privatizációs szervezet korábbi közleménye. A Pénzügyminisztérium a NAPI Gazdaság kérdésére nem kívánt a bírósági ítélet írásos formában való hivatalos kézbesítése előtt véleményt nyilvánítani az ügyben, így nem derült ki, hogy a magyar állam, illetve a költségvetés gondoskodik-e az ÁPV Rt. kötelezettségeinek fedezetéről, vagy sem.
Mint azt Wellmann György, az LB polgári ügyekben illetékes szóvivője hangsúlyozta, a konszernjogi ügyben hozott mostani ítéletet befolyásolja egy korábbi jogegységi LB-döntés, amely az adótartozásokra vonatkozik. Eszerint az APEH-tartozásokat hiába ruházták át esetlegesen követeléskezelőkre, azok behajtását a mostanihoz hasonló ügyek nem befolyásolják, az adótartozások megfizetésére tehát nem kötelezhető az ÁPV Rt.
Szegő Miklós Iván