Papp Zoltán

Végleg kivonul az USA-ból a Levi Strauss

Utolsó három amerikai üzemének bezárásával végleg kivonul az Egyesült Államokból a farmerruhákat gyártó Levi Strauss & Co. A 150 esztendős, magánkézben lévő vállalat már több mint húsz éve megkezdte amerikai tevékenységének leépítését - a nyolcvanas évek elején még hatvan gyára volt az USA-ban -, hogy alacsonyabb költségű, főleg latin-amerikai országokba helyezze át a termelést. A most bezárásra ítélt, együttesen közel kétezer embert foglalkoztató gyárak ma kevesebb mint öt százalékát állítják elő az USA-ban eladott termékeknek - olvasható Phil Marineau vezérigazgató közleményében. A Levi Strauss az ötvenes-hatvanas években került a csúcsra, amikor az általa kitalált farmernadrágok és -dzsekik népszerű viseletté váltak, ám az utóbbi néhány évben egyre inkább megszenvedi részint más nagy márkák, részint az olcsó farmerek térhódítását. Árbevétele 1996-ban 7,1 milliárd dolláros rekordszinten volt, tavaly viszont már csak 4,1 milliárdot tett ki, s várhatóan az idei forgalom sem lesz ennél nagyobb - írja a Reuters. A kompetitív piaci helyzet miatt a ruházati cikkeket gyártó cégek általában nem termelnek az Egyesült Államokban, hanem olcsóbb országokat választanak. A Levi Strauss esetében a költségcsökkentési kényszert fokozza az a tény, hogy a vállalatnak 2,1 milliárd dollárt meghaladó adóssága van.

Amerika Levi's nélkül marad

Utolsó három amerikai üzemének bezárásával végleg kivonul az Egyesült Államokból a farmerruhákat gyártó Levi Strauss & Co.

Murdochékból is dinasztia lesz

A British Sky Broadcasting (BSkyB) Plc brit tévétársaságnál bejelentették, hogy lemond tisztségéről Tony Ball vezérigazgató. Megfigyelők számítottak a lépésre, amely mögött az áll, hogy a BSkyB 34 százalékát ellenőrző News Corp elnöke, Rupert Murdoch a fiát, Jamest akarja a vállalat élén látni (NAPI Gazdaság, 2003. szeptember 24., 5. oldal). Bár az új vezérigazgatóról egy független bizottság dönt, a Reuters szerint biztos, hogy a poszt a 30 éves - a News Corp ázsiai tévécsatornáját, a StarTV-t irányító - Jamesnek jut. Ezzel Murdochék is belépnek a nagy üzleti dinasztiák sorába. A News Corp elődjét Rupert Murdoch apja alapította, a kis lapkiadót Rupert fejlesztette médiabirodalommá, amelynek olyan érdekeltségei vannak, mint a The Times és a The New York Post lapok, a 20th Century Fox filmstúdió, a Fox és a BSkyB tévék. A harmadik generációt nemcsak James képviseli - bátyja, Lachlan a News Corp operatív igazgatójának helyettese. A nagy üzleti családok közül az egyik legismertebb az Agnelliéké. Giovanni Agnelli 1899-ben alapította az olasz FIAT autógyárat, melyet unokája, Gianni Agnelli bővített az ország vezető ipari csoportjává. Gianni idén januárban hunyt el, jelenleg öccse, Umberto a vállalat elnöke, s a családnak ma is ellenőrző tulajdonrésze van a FIAT-ban. Szintén az autógyártásban lett naggyá egy másik dinasztia, a Ford. Henry Ford 1903-ban hozta létre autógyárát, s bár fiának, Edselnek nem adta át a hatalmat, unokája, II. Henry Ford javára később hajlandó volt visszavonulni. II. Henry nevéhez fűződik a vállalat 1956-os tőzsdére vitele, amelynek során a család 40 százalékos szavazati jogot őrzött meg magának. Jó ideig külső vezérigazgatók irányították a társaságot, három éve azonban az alapító dédunokája, ifj. William Clay Ford került e tisztségbe (apja és unokafivére is tagja az igazgatóságnak). A kevésbé ismertek közé tartozik a Galvin család. Paul Galvin 1928-ban alapította a Motorolát, 1950-ben fia, Robert vette át az irányítást, az elmúlt közel hat évben pedig a múlt héten lemondott Christopher Galvin, Robert fia volt az elnök-vezérigazgató.

Kvótacsökkentésről döntött az OPEC

Több mint egy dollárral nőtt tegnap az olajár, miután a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete teljesen váratlanul kitermelési kvótájának csökkentéséről határozott.

Svédország megfizet az euró elutasításáért

Svédországnak sokba kerül, hogy kimarad a valutaunióból - jelentette ki a Bloombergnek adott interjújában Lars Heikensten, a svéd jegybank, a Riksbank elnöke. A szeptember 14-ei népszavazáson a svédek 56-42 százalékban elutasították az eurózónához való csatlakozást, amelynek egyik előnye Heikensten szerint a kamatszint csökkenése lett volna. Az Európai Központi Bank (ECB) irányadó kamata jelenleg 2 százalék, a Riksbanké viszont - bár tavaly november óta 150 bázisponttal levitték - még mindig 2,75 százalék. A kamatkülönbség folytán a 2014-ben lejáró svéd államkötvény hozama 4,66 százalék, míg a 2013-as német papíré csak 3,75. A magasabb hozam vonzza a külföldi tőkét, ezzel magyarázható, hogy a referendum óta a svéd korona 2 százalékot erősödött az euróhoz képest. Ez rontja az euróövezetbe exportáló társaságok pozícióit, amelyek számára azért is hátrányos a valutaunióból való kimaradás, mert így többet kell költeniük az árfolyamkockázat fedezésére. Nem csoda, hogy a kampány idején a nagyvállalatok - köztük az Ericsson és a Volvo - vezetői egyértelműen az euró mellett foglaltak állást. Svédország bruttó hazai terméke (GDP) idén előreláthatólag 1,4 százalékkal nő, az euróövezetben viszont csak 0,5 százalékos bővülés várható. Ezzel a svéd gazdasági teljesítmény tíz éven belül nyolcadszor lesz jobb a tizenkét valutauniós tagországénál, ám Heikensten ezzel együtt úgy véli, hogy Svédország hosszabb távon jól járt volna, ha belép az eurózónába. A stockholmi állami gazdaságkutató intézet számításai szerint a csatlakozás idén és jövőre átlagosan 0,3 százalékponttal erősítette volna a GDP-gyarapodást.

Romlott Magyarország kockázati megítélése

Luxemburg vezeti, Észak-Korea zárja azt a listát, amelyben a Euromoney brit pénzügyi szaklap szeptemberi kiadása rangsorolja a világ 185 országát a befektetési kockázatok alapján. Magyarország a lehetséges száz pontból tavasszal még 70,95-ot kapott, most viszont csak 68,79-ot, s így a 35. helyre csúszott vissza a 34.-ről. Hazánknál a térségen belül csak Szlovénia számít kevésbé kockázatosnak, amely a 29. helyről a 28.-ra jött föl, megelőzve a szintén jövő májusban az Európai Unióhoz csatlakozó Ciprust (29.) és Máltát (32.). A többi közép-európai EU-tagjelölt helyezése egyaránt jelentősen romlott, Csehország most a 42., Lengyelország a 45., Szlovákia az 56. helyen áll, szemben a tavaszi 37., 41., illetve 52. helyezéssel. Javított viszont Oroszország, a 76. helyről a 72.-re ugorva előre. A most 99,36 pontos Luxemburg már tavasszal is első volt, az élboly többi helyén azonban változás történt, ugyanis Norvégia a negyedikről a második helyre jött föl, így Svájc a harmadik, az Egyesült Államok pedig a negyedik lett. A lista utolsó három helyén Afganisztánnak 7,81, Iraknak 4,28, Észak-Koreának 3,26 pontja van. Az összminősítés különböző - és eltérő súlyú - kategóriákból tevődik össze, ezek közül a politikai és gazdaságpolitikai kockázatok vonatkozásában Magyarország a lehetséges 25 pontból 18,04-ot kapott a tavaszi 18,60 után, az általános gazdasági teljesítmény tekintetében pedig - ahol szintén 25 pont a maximum - 10,45-ról 9,60 pontra romlott az eredmény. A hiteltörlesztési késedelmek és adósságátütemezések kategóriájában, minthogy Magyarországnál ilyen nincs, járt a maximális tíz pont, míg a hitelminősítési kategóriában megszerzett 6,67 pont a szuverén adósság besorolását tükrözi. A tőkepiacokhoz való hozzáférés terén a lehetséges öt pontból a tavaszi 4,13 után most csak 3,75 pont jutott Magyarországnak.

Kié lesz a Murdoch-birodalom?

Sajtóértesülések szerint Rupert Murdoch ausztrál médiamogul, a News Corp. elnöke arra készül, hogy ifjabbik fiát, Jamest juttatja a British Sky Broadcasting (BSkyB) Plc tévétársaság vezérigazgatói székébe. A brit piacon vezető BSkyB jelenlegi vezérigazgatójának, Tony Ballnak a megbízatása jövő májusban jár le, de az Observer forrásai szerint elképzelhető, hogy idősebb Murdoch, aki a BSkyB-nek is elnöke, ki sem várja ezt az időpontot. A harmincesztendős James négy éve a News Corp.-hoz tartozó ázsiai tévécsatorna, a StarTV vezérigazgatója, regnálása alatt a cég százmillió dolláros veszteségről szerény nyereségre váltott. A 35 százalékban a News Corp. tulajdonában lévő BSkyB többi részvényese nem rajong az ötletért, egyrészt mert James Murdochot eddigi üzleti sikerei ellenére sem tartják elég tapasztaltnak a poszthoz, másrészt mert attól félnek, hogy kinevezése révén Rupert Murdoch pénzeket tudna átirányítani a BSkyB-től birodalma más vállalataihoz. Megfigyelők szerint James felemelése annak előjele, hogy hamarosan ő követheti most 72 éves apját az egész News Corp. élén.

Lettország is igent mondott az EU-ra

A szombaton tartott lettországi ügydöntő népszavazás hivatalos végeredménye szerint a résztvevők 67 százaléka támogatta az ország belépését az Európai Unióba, 32,3 százalékuk ellenezte azt, a maradék 0,7 százaléknyi szavazat érvénytelen volt. A részvételi arány 72,5 százalék volt, magasabb, mint a tavalyi parlamenti választásokon. A jövő májusban csatlakozó tíz ország közül Lettország volt az utolsó, ahol népszavazást tartottak - Cipruson a parlament dönt -, s így már mind a kilenc ország állampolgárai kinyilvánították, hogy az EU-hoz kívánnak tartozni. A 2,4 millió lakosú Lettországban a kormány és az üzleti élet egyaránt a leghatározottabban támogatta az EU-tagságot, mondván, ezáltal az ország politikai és gazdasági tekintetben végképp búcsút int a szovjet múltnak. Az ellenzők viszont azt hangoztatták, hogy tizenkét év után Lettország az egyik uniós tagságot fölcseréli egy másikra, azaz ismét elveszíti függetlenségét. A fő gazdasági ellenérv szerint a tagjelöltek legszegényebbike nem lesz képes helytállni az EU-piacon, amit a tagságpártiak azzal válaszolnak meg, hogy a csatlakozás nyomán nőni fog az életszínvonal. Lettországban a lakosság közel egyharmada orosz, s túlnyomó többségük még nem tette le a lett állampolgárság megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgát, így nekik az EU-csatlakozás után is vízumra lesz szükségük ahhoz, hogy más tagállamokba utazzanak vagy ott munkát vállaljanak.

Újra gazdagodnak az USA leggazdagabbjai

Kétévi csökkenés után idén már nőtt az Egyesült Államok leggazdagabb embereinek vagyona: a Forbes magazin most közzétett 2003-as listáján szereplő négyszáz személy együttesen 955 milliárd dollárral rendelkezik, ami 10 százalékkal több a tavalyi vagyonnál. A rangsort immár tizedik esztendeje William H. Gates, a Microsoft Corp. társalapítója és elnöke vezeti, aki tavaly óta 3 milliárd dollárral, 46 milliárd dollárra növelte vagyonát. Nem történt változás a második és a harmadik helyen sem: Gates után Warren Buffett, a Berkshire Hathaway befektetési társaság elnöke jön, őt követi a Microsoft másik társalapítója, Paul Allen. A következő öt helyen a Wal-Mart Stores Inc. áruházlánc tulajdonosai, a Walton család tagjai osztoznak. Az elmúlt tizenkét hónap legfőbb nyertesei a technológiai szektorból kerültek ki, a tőzsdei árfolyamok emelkedése révén vagyonának gyarapodását könyvelhette el Larry Ellison, az Oracle Corp. szoftvercég vezérigazgatója, valamint Michael Dell, a Dell Computer Inc. első embere. Dell így leszorította a tizedik helyről Steve Ballmert, a Microsoft vezérigazgatóját, aki most a tizenegyedik, 12,2 milliárd dollárral. Szintén a technológiai ágazatban Jeff Bezos, az Amazon.com vezérigazgatója 3,1 milliárd dollárral, 5 milliárd dollárra, David Filo, a Yahoo! Inc. társalapítója pedig a tavalyinak a háromszorosára, 1,6 milliárd dollárra növelte a vagyonát. A négyszáz leggazdagabb ember közül 95 él a számos technológiai óriáscégnek otthont adó Kaliforniában, míg New Yorkot csak 47-en képviselik. Huszonegy évvel ezelőtt, amikor a Forbes először tette közzé a kimutatást, még 81-en jöttek New Yorkból, s csak 56-an Kaliforniából.