Svédországnak sokba kerül, hogy kimarad a valutaunióból - jelentette ki a Bloombergnek adott interjújában Lars Heikensten, a svéd jegybank, a Riksbank elnöke. A szeptember 14-ei népszavazáson a svédek 56-42 százalékban elutasították az eurózónához való csatlakozást, amelynek egyik előnye Heikensten szerint a kamatszint csökkenése lett volna. Az Európai Központi Bank (ECB) irányadó kamata jelenleg 2 százalék, a Riksbanké viszont - bár tavaly november óta 150 bázisponttal levitték - még mindig 2,75 százalék.
A kamatkülönbség folytán a 2014-ben lejáró svéd államkötvény hozama 4,66 százalék, míg a 2013-as német papíré csak 3,75. A magasabb hozam vonzza a külföldi tőkét, ezzel magyarázható, hogy a referendum óta a svéd korona 2 százalékot erősödött az euróhoz képest. Ez rontja az euróövezetbe exportáló társaságok pozícióit, amelyek számára azért is hátrányos a valutaunióból való kimaradás, mert így többet kell költeniük az árfolyamkockázat fedezésére. Nem csoda, hogy a kampány idején a nagyvállalatok - köztük az Ericsson és a Volvo - vezetői egyértelműen az euró mellett foglaltak állást.
Svédország bruttó hazai terméke (GDP) idén előreláthatólag 1,4 százalékkal nő, az euróövezetben viszont csak 0,5 százalékos bővülés várható. Ezzel a svéd gazdasági teljesítmény tíz éven belül nyolcadszor lesz jobb a tizenkét valutauniós tagországénál, ám Heikensten ezzel együtt úgy véli, hogy Svédország hosszabb távon jól járt volna, ha belép az eurózónába. A stockholmi állami gazdaságkutató intézet számításai szerint a csatlakozás idén és jövőre átlagosan 0,3 százalékponttal erősítette volna a GDP-gyarapodást.
Papp Zoltán