Papp Zoltán

Lettország is igent mondott az EU-ra

A szombaton tartott lettországi ügydöntő népszavazás hivatalos végeredménye szerint a résztvevők 67 százaléka támogatta az ország belépését az Európai Unióba, 32,3 százalékuk ellenezte azt, a maradék 0,7 százaléknyi szavazat érvénytelen volt. A részvételi arány 72,5 százalék volt, magasabb, mint a tavalyi parlamenti választásokon. A jövő májusban csatlakozó tíz ország közül Lettország volt az utolsó, ahol népszavazást tartottak - Cipruson a parlament dönt -, s így már mind a kilenc ország állampolgárai kinyilvánították, hogy az EU-hoz kívánnak tartozni. A 2,4 millió lakosú Lettországban a kormány és az üzleti élet egyaránt a leghatározottabban támogatta az EU-tagságot, mondván, ezáltal az ország politikai és gazdasági tekintetben végképp búcsút int a szovjet múltnak. Az ellenzők viszont azt hangoztatták, hogy tizenkét év után Lettország az egyik uniós tagságot fölcseréli egy másikra, azaz ismét elveszíti függetlenségét. A fő gazdasági ellenérv szerint a tagjelöltek legszegényebbike nem lesz képes helytállni az EU-piacon, amit a tagságpártiak azzal válaszolnak meg, hogy a csatlakozás nyomán nőni fog az életszínvonal. Lettországban a lakosság közel egyharmada orosz, s túlnyomó többségük még nem tette le a lett állampolgárság megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgát, így nekik az EU-csatlakozás után is vízumra lesz szükségük ahhoz, hogy más tagállamokba utazzanak vagy ott munkát vállaljanak.

Meglódult a lengyel gazdaság

A lengyelországi GDP 3,8 százalékkal bővült a második negyedévben az ipar és a szolgáltatási szektor jó teljesítményének köszönhetően. A jegybank monetáris bizottságának egyik tagja bírálta a költségvetési terveket.

EU-NÉPSZAVAZÁSOK

Ország Időpont Részvétel* Igen* Nem* Málta márc. 8. 91 53,6 46,4 Szlovénia márc. 23. 60,3 89,6 10,4 Magyarország ápr. 12. 45,6 83,8 16,2 Litvánia máj. 10-11. 63,3 91,1 8,9 Szlovákia máj. 16-17. 52,2 93,7 6,3 Lengyelország jún. 7-8. 58,9 77,5 22,5 Csehország jún. 13-14. 55,2 77,3 22,7 Észtország szept. 14. 64 66,8 33,2 Lettország szept. 20. 72,5 67 32,3 *százalékban Forrás: NAPI Gazdaság

A LEGGAZDAGABBAK

Név Cég Vagyon (Mrd dollár) 1. Bill Gates Microsoft 46 2. Warren Buffett Berkshire Hathaway 36 3. Paul Allen Microsoft 22 4-8. Walton-testvérek Wal-Mart Stores 20,5 fejenként 9 Larry Ellison Oracle 18 10. Michael Dell Dell Computer 13 Forrás: BBC News

Nincs megegyezés az Air France–KLM-szövetségről

A várakozásokkal ellentétben nem született tegnap megállapodás az Air France SA és a KLM Royal Dutch Airlines NV partnerségének ügyében. A piacok arra számítottak, hogy francia és a holland légitársaság bejelenti részvénycserével megpecsételendő szövetségét – s egyben a KLM csatlakozását az Air France vezette SkyTeam nemzetközi légiközlekedési csoportosuláshoz –, ám ehelyett be kellett érniük azzal a hírrel, hogy az Air France igazgatótanácsa elhalasztotta ülését. Elemzők és befektetők azt várják, hogy a részvénycsere megnyitja az utat Európa második és negyedik legnagyobb légitársaságának egyesüléséhez s így a vezető európai légitársaság létrejöttéhez. A Dow Jones és a Bloomberg által idézett források szerint a csúszást az okozza, hogy még nem találtak megoldást arra, miként őrizheti meg a KLM nemzeti identitását, valamint az amszterdami Schiphol repülőteret mint központját. A nemzeti jelleg azért fontos, mert a repülési jogokat kétoldalú kormányközi szerződések szabályozzák, így a holland jogok a KLM-re vonatkoznak (a brüsszeli bizottság az év elején mandátumot kapott arra, hogy az EU nevében egységesen tárgyaljon a jogokról az USA-val, de megállapodás még nincs). A hírek szerint a legvalószínűbb megoldás az, hogy a két légitársaság egy francia–holland holdingcég két önálló leányvállalata lesz. A feleknek egyezkedniük kell még a szakszervezetekkel is, amelyek biztosítékokat követelnek, hogy az egyesülés nyomán nem szűnnek meg állások. A francia kormány, az Air France 54,4 százalékos tulajdonosa a maga részéről zöld utat adott a szövetkezésnek. A szintén állami többségű olasz Alitalia S.p.A – amelynek 2-2 százalékos keresztérdekeltsége van az Air France-szal – ugyancsak csatlakozni szeretne a francia–holland pároshoz, de úgy tudni, a KLM ezt nem akarja./ü6

Az S&P javította Románia hitelbesorolását

A Standard & Poor’s hitelminősítő intézet BB mínuszról BB-re javította Románia hosszú lejáratú devizaadósságának kockázati besorolását, a hosszú lejáratú belföldi adósságét pedig BB-ről BB pluszra emelte, mindkét esetben pozitív kilátással. A rövid lejáratú adósságok besorolása változatlanul B, pozitív kilátással. A hosszú lejáratú devizaadósság a javítás nyomán már csak két fokozatnyira van a befektetésre ajánlott kategória alsó szélétől, és az S&P közleménye leszögezi, hogy ha folytatódik a makrogazdasági fundamentumok javulása, a besorolás tovább emelkedhet. A Moody’snál két, a Fitchnél egy fokkal rosszabb Románia megítélése. A besorolás javítása az S&P indoklása szerint a román gazdaság erős versenyképességét tükrözi. Idén a bruttó hazai termék (GDP) az Európai Unió gyenge növekedése ellenére várhatóan 4,5 százalékkal bővül. Korszerűsödik az ipari bázis, erősödik a bankrendszer, és ha lassan is, de folyik az energetikai szektor átalakítása, ami középtávon alapot teremt a robusztus GDP-növekedéshez és a 2007-re várt belépés után az EU-val való integrációhoz. Az S&P dicséri a fiskális és a monetáris politikát is, kitérve arra, hogy az utóbbinak sikerült visszafordítania a folyó fizetési mérleg hiányának az első félévben tapasztalt gyors emelkedését. A valutatartalékok augusztus végén 6,6 milliárd dollárt tettek ki, ez 600 millióval több a 2002. végi szintnél. Az S&P a negatívumok közt említi az érdek-összefonódásokat és a korrupciót, amelyek rontják Románia imázsát a külföldi befektetők körében. A szerkezeti reformok a Nemzetközi Valutaalap által vártnál lassabban haladnak, és továbbra is igen magas az infláció, amely ez év végén előreláthatólag 14,5 százalékos lesz.

Olcsó benzin a kenyér mellé

Nyugat-Európában egyre jobban terjed a gyakorlat, hogy a szupermarketek üzemanyagot is árusítanak, méghozzá általában olcsóbban, mint más forgalmazók.

Motorola-telefon Microsoft-szoftverrel

Áttörés értékű megállapodás jött létre az egyesült államokbeli Microsoft Corp. és a Motorola Inc. között, amelynek értelmében a világ második legnagyobb mobilkészülék-gyártója a világ legnagyobb szoftvercégének Mobile Windows nevű szoftverét építi be MPx200 nevű új készülékébe. A Microsoft eddig nem tudta igazán megvetni a lábát a mobilpiacon, szoftverével pillanatnyilag egyedül a tajvani HTC Corp. gyárt telefont, ám az SPV készülék iránt elég gyenge a kereslet. A Microsoft abban bízik, hogy a Motorola révén biztosítva lesz a Mobile Windows térnyerése. A megállapodás alig két héttel azután született, hogy a Motorola kilépett a Symbian mobilszoftver-gyártó vegyesvállalatból, amelynek a világ vezető mobilkészülék-gyártói a tulajdonosai (NAPI Gazdaság, 2003. szeptember 1., 5. oldal). Az MPx200-at Európában a France Télécom SA-hoz tartozó Orange, a harmadik legnagyobb európai mobilszolgáltató fogja kínálni októbertől, ára egyéves előfizetéssel 239 font (382 dollár) lesz. Az USA-ban az AT&T Wireless ügyfelei használhatják majd. A készülék kommunikálni tud a Windows operációs rendszert használó asztali számítógépekkel - lehetséges például e-maileket vagy névlistákat átmásolni a telefonról PC-re és fordítva -, továbbá alkalmas internetböngészésre, zenefájlok letöltésére és meghallgatására, videózásra és játékok futtatására. Ugyanakkor a piacon lévő újabb gyártmányoktól eltérően nincs benne beépített fényképezőgép, ami elemzők szerint ronthatja esélyeit, főleg mert így drágának számít - írta a Dow Jones. A későbbi változatokat a Motorola már el akarja látni fényképezőgéppel, a vállalat szerint az MPx200-ból ezt azért kellett kihagyni, hogy a készülék még a karácsonyi szezon előtt a piacra kerülhessen.

Japán húz a legjobban az OECD-ben

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) harminc tagországának együttes bruttó hazai terméke (GDP) a második negyedévben 0,5 százalékkal bővült. Ez 0,2 százalékponttal magasabb a január-márciusi tempónál. Éves összehasonlításban 1,9 százalékkal bővült a GDP. Az összképen belül azonban nagy egyenlőtlenségek mutatkoznak, hiszen az eurózóna GDP-je 0,1 százalékkal csökkent az első negyedévhez viszonyítva, míg az Egyesült Államoké 0,8 százalékkal, Japáné 1 százalékkal gyarapodott; ezzel az ázsiai szigetország produkálta a legnagyobb növekedést az OECD-n belül. Az év/év változáshoz az USA 0,9, Japán 0,4, az euróövezet mindössze 0,1 százalékponttal járult hozzá. Az OECD szerint az eurózóna GDP-je idén 0,5 százalékkal, az USA-é 2,5, Japáné legalább 2 százalékkal növekszik.