A szombaton tartott lettországi ügydöntő népszavazás hivatalos végeredménye szerint a résztvevők 67 százaléka támogatta az ország belépését az Európai Unióba, 32,3 százalékuk ellenezte azt, a maradék 0,7 százaléknyi szavazat érvénytelen volt. A részvételi arány 72,5 százalék volt, magasabb, mint a tavalyi parlamenti választásokon. A jövő májusban csatlakozó tíz ország közül Lettország volt az utolsó, ahol népszavazást tartottak - Cipruson a parlament dönt -, s így már mind a kilenc ország állampolgárai kinyilvánították, hogy az EU-hoz kívánnak tartozni.
A 2,4 millió lakosú Lettországban a kormány és az üzleti élet egyaránt a leghatározottabban támogatta az EU-tagságot, mondván, ezáltal az ország politikai és gazdasági tekintetben végképp búcsút int a szovjet múltnak. Az ellenzők viszont azt hangoztatták, hogy tizenkét év után Lettország az egyik uniós tagságot fölcseréli egy másikra, azaz ismét elveszíti függetlenségét. A fő gazdasági ellenérv szerint a tagjelöltek legszegényebbike nem lesz képes helytállni az EU-piacon, amit a tagságpártiak azzal válaszolnak meg, hogy a csatlakozás nyomán nőni fog az életszínvonal. Lettországban a lakosság közel egyharmada orosz, s túlnyomó többségük még nem tette le a lett állampolgárság megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgát, így nekik az EU-csatlakozás után is vízumra lesz szükségük ahhoz, hogy más tagállamokba utazzanak vagy ott munkát vállaljanak.
Papp Zoltán