A londoni árutőzsdén 1,03 dollárral, 26,55 dollárra emelkedett a Brent kőolaj hordónkénti ára a legközelebbi határidőre, miután a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) olajminiszterei bécsi tanácskozásukon úgy határoztak, hogy november 1-jétől 900 ezer hordóval, 24,5 millió hordóra csökkentik a napi kitermelést (ez csak tíz tagországra vonatkozik, a tizenegyedik, Irak nem vesz részt a kvótarendszerben). A döntésre senki se számított, az értekezlet előtt maguk a miniszterek is valószínűtlennek nevezték a kvótamódosítást. A kínálatszűkítés azért is meglepő, mert az OPEC deklarált szándéka szerint a saját kőolajfajtáiból képzett kosár átlagárának hordónként 22 és 28 dollár között kell mozognia, márpedig az utóbbi napokban az ár csak kevéssel volt a sáv közepe alatt.
Elemzők szerint így a kvótacsökkentési döntés megelőző jellegű, amit több tényező indokol. Az első az, hogy a magasabb keresletet jelentő téli hónapok közeledtével az északi féltekén az OPEC-en kívüli – főleg orosz és afrikai – kínálat erősödése miatt gyarapodnak a készletek. Emellett a prognózisok szerint jövőre az OPEC-en kívüli olaj iránti kereslet napi 1,1 millió hordóval nő, a kínálat viszont 1,4 millió hordóval bővül.
A harmadik tényező az iraki export erősödése. A tanácskozáson jelen volt Ibrahim Bahr al-Uloum iraki olajminiszter is, aki elmondta, hogy országa jelenleg napi 1,8 millió hordós kitermelés mellett 900 ezer hordó kőolajat exportál, de ezt az év végéig fel akarja futtatni 1,5 millióra, jövő márciusig pedig 1,8 millióra; ez már csak 200 ezer hordóval lenne kevesebb a háború előtti exportnál. Az értekezleten való iraki részvétel ellen a venezuelai kormány hivatalosan tiltakozott, mondván, az OPEC alapszabálya szerint a tagországok egyenlők, ami annyit jelent, hogy mindegyiket kormánytagnak kell képviselnie, Iraknak viszont jelenleg nincs legitim kormánya.
Papp Zoltán