Papp Zoltán

Perlik a Microsoftot a vírustámadások áldozatai

Kaliforniai számítógép-felhasználók csoportos keresetet nyújtottak be a Los Angeles-i bíróságon a Microsoft Corp. ellen. A fogyasztóvédelmi törvényre hivatkozva egyelőre meghatározatlan összegű kártérítést követelnek a világ legnagyobb szoftvercégétől, amiért Windows operációs rendszerrel működő gépeik vírustámadás áldozatai lettek. A kereset szerint a Microsoftot terheli a felelősség azért, hogy a rosszindulatú kódok a szoftver gyenge pontjait kihasználva be tudnak jutni a számítógépekbe. A panaszosok úgy vélik, a vállalat által készített javítófájlok az átlagos felhasználók számára túl bonyolultak, ugyanakkor jó tippeket adnak a vírusgyártóknak arra, hogyan próbálkozzanak legközelebb. A Microsoft szerint a panasz megalapozatlan, mert a vírusok okozta problémák bűncselekmények következményei, nem a szoftver felelős értük. A társaság egyúttal szeretné megakadályozni, hogy csoportos formában induljon ellene per. Ha ez nem sikerül, a felperesi csoport létszáma több milliósra duzzadhat – írta a Reuters. Egyes jogi szakértők szerint a Microsoft a Windows felhasználói szerződése alapján védve van a kártérítési követelésekkel szemben, a panaszosokat képviselő Dana Taschner ügyvédnő viszont azt állítja, hogy a szerződés idevágó pontjai tisztességtelen és törvényellenes feltételeket szabnak. Az elmúlt hónapokban lezajlott nagy vírustámadások után az Egyesült Államokban felerősödött a vita arról, hogy a szoftvergyártókat – és közülük is elsősorban az asztali számítógépek operációs rendszereinek világpiacán több mint 90 százalékos részesedéssel bíró Microsoftot – milyen felelősség terhelje termékeik biztonságáért. Szakértők szerint nyilván nem lehet száz százalékban a Microsoftra terhelni a vírusproblémákat, de az sem elfogadható, hogy a vállalatnak egyáltalán semmilyen felelőssége ne legyen

Nyélbe ütötték a Jukosz–Szibnyefty fúziót

A Jukosz orosz olajtársaság a még áprilisban bejelentett döntésnek megfelelően 92 százalékban felvásárolta kisebb riválisát, a Szibnyeftyet. A létrejövő JukoszSzibnyefty napi nyersolaj-kitermelése 2,3 millió hordó lesz, amivel világviszonylatban a hatodik helyen áll a magántulajdonban lévő olajtársaságok sorában az amerikai ExxonMobil, a brit–holland Royal Dutch/Shell, a British Petrol, az amerikai ChevronTexaco és a francia TotalFinaElf mögött. Az orosz versenyhivatal által már jóváhagyott 13,9 milliárd dolláros tranzakció során a Jukosz, amelynek többségét néhány nagybefektető ellenőrzi – élükön Mihail Hodorkovszkij vezérigazgatóval –, 3 milliárd dollár készpénzért megvásárolta a Szibnyefty 20 százalékát, további 72 százalékért pedig 26 százaléknyi saját részvényt adott. Miután ez a 92 százalék szintén egy maréknyi tulajdonos birtokában volt, az új vállalat fő részvényeseinek köre szintén igen szűk lesz. A tőzsdén lévő részvények árfolyama alapján a JukoszSzibnyefty piaci értéke 45 milliárd dollár. A Financial Times pénteken arról tudósított, hogy az ExxonMobil 40 vagy akár 50 százalékos tulajdonrészt kíván szerezni az új vállalatban, Hodorkovszkij azonban, aki Lee Raymonddal, az ExxonMobil vezérigazgatójával közösen vett részt egy moszkvai üzleti fórumon, tagadta, hogy létrejött volna a megállapodás. Leszögezte mindazonáltal, hogy üdvözölnék a külföldi befektetést. Információk szerint a két vállalat már javában folytatja a tárgyalásokat, s elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy az ExxonMobil hamarosan beszáll a JukoszSzibnyeftybe.

Tovább kell majd dolgozniuk az olaszoknak

Az olasz kormány elfogadta a nyugdíjreformról szóló törvénytervezetet, amelynek értelmében 2008-tól a férfiaknál 65, a nőknél 60 év lesz a tényleges nyugdíjkorhatár. Bár jelenleg ugyanezek a korhatárok vannak érvényben, már 57 évesen is nyugdíjba lehet vonulni, ha a szolgálati idő elérte a 35 évet. A reform részeként ezt 40 évre növelik. Aki akarja, továbbra is nyugdíjba mehet 57 évesen, de ez esetben levonásokkal kell számolnia. Ha a parlament is megszavazza a reformot, a kormány a jövő évtől ösztönzőkkel kívánja elérni, hogy a nyugdíjazásra jogosult munkavállalók állásban maradjanak. Az ösztönzés hathatós lesz, ugyanis a magánszektorban a tovább dolgozók bérük 32,7 százalékának megfelelő juttatást kapnak adómentesen; ugyanezt az állami szektorra is ki akarják terjeszteni, de az időpontról még nincs döntés. A szakszervezetek ellenzik a változtatásokat és október 24-re általános figyelmeztető sztrájkot hirdettek. Silvio Berlusconi miniszterelnök előző kormánya 1994-ben épp az akkori nyugdíjreformtervek elleni tiltakozásokba bukott bele. A kormány most azzal érvel, hogy átalakítás nélkül a nyugdíjrendszer finanszírozhatatlanná válik a születések alacsony száma és az élettartam meghosszabbodása miatt.

Takarékosság helyett gazdaságösztönzés

A német kormány - rácáfolva a drasztikus deficitcsökkentési várakozásokra - a személyi jövedelemadó eredetileg csak 2005-re tervezett mérséklését állította jövő évi költségvetési tervezetének középpontjába. A fogyasztás élénkítését szolgáló intézkedés 15,6 milliárd eurót hagy az emberek zsebében, feltéve persze, hogy sikerül megállapodni a finanszírozáshoz szükséges kiadáscsökkentésről, így egyes juttatások - például a lakásépítési és az ingázóknak járó támogatás - megnyirbálásáról. A parlament előtt lévő költségvetési tervezet 29 milliárd eurós hiánnyal számol jövőre, ami 9 milliárddal kisebb az idén várható deficitnél. A német államháztartási (áht) hiány tavaly 0,5 százalékponttal túllépte a valutauniós stabilitási paktumban foglalt 3 százalékos GDP-arányos hiányt és idén még nagyobb, 3,8 százalékos deficit várható. Hans Eichel pénzügyminiszter szerint jövőre a hiány 3 százalékra csökkenhet, ha bejön a 2 százalékos GDP-növekedési prognózis. Ez utóbbira azonban még ő sem merne mérget venni. Franciaország az EU brüsszeli bizottságának felszólításai ellenére meg sem kísérli, hogy az ez évre várt 4 százalékról jövőre 3-ra szorítsa le a deficitet. A költségvetési tervezet 55,5 milliárd eurós, a GDP 3,6 százalékának megfelelő áht-hiányt irányoz elő, 1,7 százalékos GDP-növekedésre alapozva, amit független közgazdászok korrektnek tartanak. A kormány az erőteljesebb deficitcsökkentés helyett adókedvezményekkel akarja ösztönözni az állásteremtést, továbbá a 2002-ben indult program utolsó fázisaként 3 százalékkal csökkenti a jövedelemadókat. Az állami kiadások ugyanakkor reálértékben nem emelkednek, így a GDP-hez viszonyított arányuk 53,9 százalékra csökken az idei 54,3-ről. Az olasz kormány tervezete jövőre nettó 11 milliárd euróval javítaná a költségvetés helyzetét, így a hiány - 1,9 százalékos növekedéssel számolva - 2,2 százalékra mérséklődik az idei 2,5-ről. Az egyik oldalon 16 milliárd euróval nő a felhasználható bevétel, ám ebből csak ötmilliárdot tesznek ki a kiadáscsökkentések, a fennmaradó összeg a Brüsszel által várt strukturális módosítások helyett egyszeri intézkedésekből származik, így az adóamnesztiából, valamint az állami vagyonok eladásából és visszalízingeléséből. A másik oldalon ötmilliárd eurót szánnak infrastrukturális munkákra, és a technológiai újításba invesztáló cégek támogatására, valamint arra, hogy ezer-ezer euróval támogassák a második gyermeket vállaló családokat. A költségvetésnek része a hivatalosan még nem elfogadott nyugdíjreform is, amely szerint a nőknél 60, a férfiaknál 65 évre emelnék a korhatárt - jelenleg 35 szolgálati év után már 57 évesen nyugdíjba lehet vonulni -, s amely ellen a szakszervezetek általános figyelmeztető sztrájkot hirdettek október 24-ére.

Utolsó figyelmeztetés az olasz villamosiparnak

Tegnap teljesen helyreállt az ellátás Olaszországban a vasárnapi áramkimaradás után. Elemzők szerint a történtek arra figyelmeztetnek, hogy növelni kell az áramtermelést és modernizálni kell a hálózatot.

Költségvetési viharok Közép-Európában

A közép-európai országok közül a jövő évi költségvetési tervek kapcsán Lengyelországban csaptak a legmagasabbra az indulatok, miután a kormány jövőre még fokozná a büdzsé hiányát a gazdasági növekedés erősítése érdekében, s csak 2005-től tűzné célul a deficit lefaragását, bár itt is elsősorban a növekedés gyorsulására számít. A tervezet szerint a hiány az idei 38,8 milliárd zlotyról jövőre 45,5 milliárdra emelkedik - ez a várt bruttó hazai termék (GDP) 5,3 százaléka az idei 4,7 százalék után -, ám a számviteli változtatásokat figyelmen kívül hagyva a hiány 60 milliárd zloty lenne. Varsó 2007-2008-ban szeretné bevezetni az eurót - amihez az államháztartás hiányának a GDP 3 százaléka alatt kell lennie -, de ezt elemzők irreálisnak ítélik. Boguslaw Grabowski, a jegybank monetáris politikai bizottságának tagja tegnap a válság veszélyére figyelmeztetett, emlékeztetve arra, hogy a törvény értelmében komoly kiadáscsökkentéseket kell bevezetni, ha az államadósság meghaladja a GDP 55 százalékát, s még nagyobb lefaragások szükségesek, ha a 60 százalékot is túllépi. A 2004-es terv 54,8 százalékos adósságaránnyal számol, így az adósság könnyen átlépheti a küszöböt. Annál is inkább, mert a pénzpiacok a zloty gyengülésével reagáltak a fiskális elképzelésekre, s a további romlás növeli a 30 milliárd dolláros küladósság zlotyban számolt értékét. Grabowski szerint az 55, esetleg a 60 százalékos plafon átlépése miatt a kormány az átlagember számára el sem képzelhető megszorításokra fog kényszerülni. Csehországban a múlt héten már megkezdődött a parlamenti vita a büdzsé tervezetéről, amely 754 milliárd korona bevétel mellett 115 milliárd koronás hiánnyal számol (1 euró = 31,75 cseh korona). Ez a várható GDP 4,6 százalékának felel meg, ami 3 százalékponttal kisebb az idei deficitnél. A kormány a 2006-ig szóló hároméves program keretében 200 milliárddal csökkentené a kiadásokat és 70 milliárddal a bevételeket, s ezzel a hiányt 4 százalékra szorítanák le. Ez már az euró 2009-2010-re tervezett bevezetését is szolgálja. A Spidla-kormány megúszta az ellene gazdaságpolitikája miatt kezdeményezett bizalmi szavazást, és keresztül tudta vinni a jövedéki adók emelését (NAPI Gazdaság, 2003. szeptember 29., 2. oldal). A szlovák pénzügyminisztérium 2004-es költségvetési tervezete szerint jövőre a deficit - 249 milliárd korona bevétel mellett - 61,5 milliárd koronára csökken az idei 56 milliárdról (1 euró = 41,17 szlovák korona). Az összeg a GDP 3,9 százalékára rúg, s Szlovákia 2006-ra teljesíteni akarja a 3 százalékos maastrichti kritériumot, az euró átvételét pedig 2008-2009-re tervezi. A hiány főleg a kiadások visszafogása révén csökken, és a takarékoskodás miatt leépítések is szükségesek lesznek az állami szektorban.

Javul a német fogyasztói bizalom

Sorozatban hatodik hónapja javulást mutat a német GfK gazdaságkutató intézet fogyasztói bizalmi indexe. Az előremutató index a szeptemberi 5 pontról októberre 5,3 pontra nőtt, ami tavaly november óta a legmagasabb érték. A javulást döntően az okozza, hogy a fogyasztók kedvezőbben vélekednek jövedelmi kilátásaikról, miután a kormány bejelentette, hogy az eredetileg tervezett 2005-ös időpont helyett már jövőre sor kerül a személyi jövedelemadók csökkentésére. Az intézkedés a számítások szerint 15,6 milliárd eurót hagy a fogyasztók zsebében. A megkérdezettek továbbra is gyengének ítélik a gazdaság állapotát - Németország a második negyedévben technikai értelemben recesszióba került -, és gyenge a költekezési hajlandóság is. Baden-Württemberg tartományban, ahol az ország népességének közel negyede, 18 millió ember él, a tegnap közzétett adatok szerint augusztusban 5,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom éves összehasonlításban. Júliusban 2,2 százalékos volt a zsugorodás a tartományban is és az ország egészében is. A gyenge költekezési hajlandóság a GfK szerint elsősorban a nagyarányú munkanélküliség miatti fogyasztói bizonytalansággal magyarázható. Augusztusban - szezonális korrekció nélkül számolva - 4,35 millió ember volt állás nélkül, ami 10,4 százalékos rátát jelent. A fogyasztás alakulása szempontjából nem biztató, hogy az előrejelzések szerint a jövő év elejére a munkanélküliség rekordszintre emelkedik.

Még jobb az Egyesült Államok GDP-növekedése

Újra felfelé korrigálták az USA bruttó hazai terméke második negyedévi növekedési adatát, eszerint a GDP éves szintre kivetítve 3,3 százalékkal nőtt. Az első becslésben még 2,4, az egy hónappal ezelőtti másodikban 3,1 százalék szerepelt. A módosítás fő oka az, hogy a vállalati raktárkészletek a korábban számoltnál kevesebbel csökkentek. A lakossági kiadások 3,8 százalékkal nőttek, az üzleti beruházások 7,3 százalékkal emelkedtek, ami kisebb ugyan az előzőleg jelentett 8 százaléknál, de így is a legmagasabb növekedés három év óta. Közgazdászok a harmadik negyedévre 4,5, a negyedikre 3,9 százalékos annualizált GDP-gyarapodást várnak. Némileg rontja a képet, hogy a Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexe szeptemberben 87,7 pontra csökkent az augusztusi 89,3-ról. Elemzők 88,5 pontra számítottak. A jelenlegi helyzet megítélésének részindexe 99,7-ről 98,4 pontra, a kilátásokat tükröző részindex 82,5-ről 80,8 pontra süllyedt.

Rosszléti reformokról döntött a német parlament

A Bundestag megszavazta az egészségügyi ellátás és a munkaügyi szabályozás módosításáról szóló törvényjavaslatokat.