Mayer György

Teljes egyetértés az atomenergia ügyében

A parlament tegnapi ülésén a képviselők teljes egyetértéssel zárták le az atomenergia 2005-2006-os magyarországi alkalmazásának biztonságáról szóló jelentés általános vitáját, ami egyben azt jelenti, hogy nem tartanak részletes vitát, hanem ezt követően már csak az előterjesztés végszavazására kerül sor. A földgázellátásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját viszont a házbizottsági ülésén született megállapodás értelmében a jövő hétre halasztották. Az országgyűlési vita során megerősítést nyert, hogy az atomenergia parlamenti megítélése politikától független és ötpárti támogatást élvez - mondta a Napinak Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója az ülést követően. A vizsgált két évben negatív esemény nem történt az atomenergiát illetően Magyarországon, miközben több pozitív lépésre is sor került: befejeződött a paksi atomerőmű 2003-as üzemzavara következményeinek a felszámolása, valamint nagy többséggel elvi hozzájárulását adta a parlament a bátaapáti kis és közepes aktivitású hulladéktároló építéséhez, ezzel együtt pedig támogatásáról biztosította a paksi üzemidő meghosszabbítását is. Mindez azért is lényeges, mert most zajlik a parlamentben a 2020-ig tartó időszak energiapolitikai stratégiájának vitája, valamint az elmúlt hetekben fogadta el a t. ház a klímastratégiát, az atomenergia pedig mindkét témakör esetében kulcsfontosságú.

Szétcincálják a képviselők a gáztörvényt is

Várhatóan az lesz a sorsa, mint villamosenergia-előterjesztésé.

Átszabják a gáztörvényt is

Minden bizonnyal szétcincálják a képviselők a gáztörvényt az e heti parlamenti vitán. Most úgy néz ki: ugyanaz történik a javaslattal, mint tavaly a villamosenergia-törvénnyel. A gázpiacon jövő évre csúszik a 2008-ra tervezett piacnyitás és borítékolható az évközi 30 százalékos gázáremelés is.

Ismét csalók próbálkoznak a Főtáv nevében

A Főtávra és az ÖKOPlusz Program felmérésére hivatkozva csalók járják a lakótelepeket. Bejutva a lakásokba, onnan értéktárgyakat tulajdonítanak el vagy előleget csalnak ki az elvégzendő munkára. Éppen ezért a Főtáv felhívja a figyelmet, hogy a társaság munkatársai, illetve megbízottjai hivatalos, fényképes igazolvánnyal, megbízólevéllel rendelkeznek, amit kérés nélkül fel kell mutatniuk - jelezte szerkesztőségünknek Balog Róbert szóvivő. Minden ilyen esetben a lakók nyugodtan kérjék el az igazolványt és nézzék meg azt alaposan, ugyanis a cég munkatársai az épületekben csak előzetes bejelentés után, a közös képviselővel egyeztetett időpontban végeznek felmérést. A Főtáv arra is felhívta a figyelmet, hogy munkatársai, illetve megbízott alvállalkozói a lakóktól semmilyen címen nem szednek előleget, készpénzfizetés ellenében megrendelést nem gyűjtenek.

Új erőmű épül Vásárosnaményban

Két év alatt elkészül Vásárosnaményban az a 136 millió euró beruházással épülő 230 megawattos kombinált ciklusú gáztüzelésű erőmű, amelynek vasárnap helyezték el az alapkövét. Az MVM-ERBE Zrt. fővállalkozásában Vásárosnamény külterületén épülő 233,2 megawatt beépített teljesítményű, korszerű, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű hatásfoka 51,25 százalékos, a beruházás teljes bekerülési költsége pedig mintegy 136 millió euró. Az erőmű tervezett befejezése 2009. december 31. Az erőmű ezt követően több mint 60 munkavállaló számára biztosít munkalehetőséget, valamint amellett, hogy versenyképes áron termel majd villamos energiát, korszerű technológiájának köszönhetően hozzájárul a hazai villamosenergia-rendszer jobb szabályozhatóságához. A beruházás hivatalos megkezdését jelképező alapkövet Veres János pénzügyminiszter, a beruházó Kárpát Energo Zrt. tulajdonosai képviseletében Kocsis István, az MVM Zrt. vezérigazgatója és Kapolyi László, a System Consulting Zrt. elnök-vezérigazgatója közösen helyezte el. A beruházás előkészítése 2004-től gyorsult fel, amikor megkötötték az oroszországi Silovye Mashiny JSC-vel a fő erőművi technológiai berendezések szállításáról szóló szerződést. A beruházáshoz szükséges orosz berendezések egy részét - 50 millió USA-dollár értékben - az orosz államadósság rendezésének keretében szállították.

MVM: egyben vagy szétdarabolva?

Továbbra is a Magyar Villamos Művek (MVM) monopolhelyzetének felszámolásában látja az áramárak visszafogásának lehetőségét Veres János pénzügyminiszter. Mint a parlament költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának tegnapi meghallgatásán elmondta: a cégcsoport jövőjére vonatkozó miniszterelnöki döntést egyértelműen az motiválta, hogy az MNB jelentése szerint a villamosenergia-piac megnyitását követően jelentősen megugró árak komolyan veszélyeztetik az inflációs célkitűzéseket. Az árampiac kedvezőtlen időpontú és rosszul előkészített megnyitására, az MVM szétdarabolását, ezáltal értékvesztését, a cégcsoport gazdálkodását és a tulajdonosi szempontokat végrehajtó vezérigazgató menesztését kritizáló ellenzéki képviselői felvetésekre reagálva a pénzügyminiszter többször is azt hangoztatta, hogy a piacnyitás uniós elvárás volt, ám az áremelkedéshez hozzájárult az MVM monopolhelyzete is. Éppen ezért az átalakításra vonatkozó szakmai munka során többféle lehetőséget vesznek számba. Így vizsgálják a cégcsoport egyben tartását és azt, hogy a rendszerirányító Mavir leválasztása a hálózattal együtt vagy anélkül történjen meg. Ám az sem veszélyeztetné az ellátás biztonságát, ha a Mavir és a hálózat tőzsdére kerülne. Az viszont már eldőlt, hogy a paksi atomerőmű az MVM része marad. Vizsgálják a hosszú távú áramvásárlási szerződéseket is, amelyek újratárgyalása két erőművet kivéve már megtörtént. Veres szerint azért is indokolt meglépni az MVM szervezeti átalakítását, mert jelenleg is folyik két uniós vizsgálat a hosszú távú áramvásárlási szerződések és az úgynevezett antitrösztügyben, az ország szempontjából pedig jobb, ha elébe megyünk ezeknek, mert akkor esetleg kedvezőbben reagálnak Brüsszelben.

Újraírják a szétcincált energiastratégiát

Alapvetően átírják a parlament - többnyire szocialista - képviselői által beadott módosító indítványok a gazdasági minisztérium 2007-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikai koncepciójáról szóló országgyűlési határozati javaslatot. Igaz, a koncepció már az előzetes bizottsági vitákon is annyi kritikát kapott, hogy tulajdonképpen csak "szánalomból" engedték általános, majd részletes vitára. Sokat elárul a javaslatról, hogy már a címét is meg kellett változtatni, hiszen nevetséges 2007-2020-ig szóló energiastratégiát tárgyalni 2008 áprilisában. A beterjesztő gazdasági tárca - az előzetes egyeztetések után látva a javaslat tarthatatlanságát - egyszer már visszavonta az eredeti előterjesztést. Így kerülhetett tegnap részletes vitára egy szétszedett, lényegesen rövidebb, ám tulajdonképpen semmi konkrétumot nem tartalmazó, egyesek szerint "vágygyűjteménynek" felfogható anyag. A tárca indoklással együtt hatoldalas és 15 pontból álló beterjesztése egyetlen olyan konkrét és kézzelfogható tennivalót sem határoz meg, amely pontos dátumhoz köthető. A konkrétumoktól tartózkodó, sem a képviselőktől, sem a szakmai szervezetektől dicsérő szót nem kapó anyag sokak szerint csak azért került mégis a T. Ház elé, mert tarthatatlan, hogy az országnak ne legyen elfogadott, a mai kihívásokra választ adó energiastratégiája, amely az 1993-as energiapolitikai döntés továbbélését biztosítaná. A mostani elképzelések szerint a részletes vita során a képviselők módosító indítványaival próbálnák elfogadhatóvá tenni az előterjesztést. A legutóbbi, éppen április elsejei dátumú módosító javaslat alapja, hogy az országgyűlés március 17-én egyhangúan támogatta a nemzeti éghajlat-változási stratégiát, s így sikerülhet megteremteni az összhangot a két dokumentum között. A beadott fontosabb módosítások felszólítanák a kormányt, hogy kezdje meg a jelenlegieket kiváltó új atomerőművi kapacitásokra vonatkozó döntés-előkészítő munkát és gondoskodjon a nukleáris hulladékok végleges elhelyezésére irányuló programok megvalósításáról. A módosítási javaslatok kitérnek a megújuló energiaforrások hasznosítására, a földgázellátás kérdéskörére, az importfüggőség ütemének mérséklésére, a távhőszolgáltatásra és az energiatudatos oktatásra is.

Drágul a gáz, drágul a távhő és az áram is

Egy hónapos csúszással érezzük meg a gázáremelést.

Egy hónapos csúszással érezzük meg a gázáremelést

Mától a lakossági fogyasztók átlagosan 5,8 százalékkal, az ipari felhasználók átlagosan 5,2 százalékkal fizetnek többet a földgázért. Miután ez a drágulás elmarad a Magyar Energia Hivatal által eredetileg javasolt 13,5 százalékos áremeléstől, előrevetíti, hogy az év hátralévő időszakában további drágulásra számíthatunk. Az áremelés az élet minden területére kihat. A drágulás egy hónapos csúszással, május elsejétől jelentkezik a távfűtés sokak számára már amúgy sem olcsó árában. A gázáremeléseket a vonatkozó díjrendelet szerint érvényesíthetik a távfűtő vállalatok, ez a Főtáv esetében azt jelenti, hogy az energiadíj nő, az alapdíj viszont változatlan marad. Várhatóan tehát az 5,2 százalékos gázáremelésnél kisebb mértékben fog drágulni a távhő - mondta a Napinak Balog Róbert, a Főtáv szóvivője. A cég igazgatósága és felügyelőbizottsága április 8-án tárgyalja meg a földgázárváltozás miatti áremelési javaslatot, ám ezt még jóvá kell hagynia a Fővárosi Közgyűlés gazdasági bizottságának is. A végleges árváltozást április 15-éig kell nyilvánosságra hozni. Az utóbbi időszak áremeléseit vizsgálva az az érzésünk, hogy a kormány a villamosenergia-piaci nyitás drámai következményeinek ismeretében vélhetően a jövő januári teljes gázpiaci liberalizáció kedvezőtlen hatásait szeretné már előre némileg csökkenteni - jelezte Tóth Ákos, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának főtitkára, aki egyben a BKV energetikai csoportjának vezetője is. A szakember szerint az idén várható további, 30 százalék körüli gázáremeléssel ugyanis valamennyivel csökkenthető a piacnyitást követő jövő évi ársokk. Az ez évre várható energiaár-prognózisokat számba véve a BKV-nál összességében (földgáz, áram és gázolaj) mintegy 30 százalékos energiaköltség-növekedéssel számolnak, ami annak fényében tetemes, hogy az elmúlt évben nagyjából 15 milliárd forint volt a közlekedési vállalat energiaköltsége. A földgáz drágulása némi késéssel kihat a villamos energia árára is, mert a tüzelőanyag drágulása növeli a gázbázisú erőművek változó költségét, az infláció pedig az erőművek fix költségét emeli. A Dunamenti Erőműnél, ahol háromféle (gáztüzelésű, hagyományos, valamint kombinált ciklusú és kapcsolt energiatermelésű) technológiával dolgoznak, összességében mintegy 5 százalékkal emelkedik majd a termelői ár a gázáremelés miatt - mondta Kuhl Tibor vezérigazgató.