Jóllehet a beépített összteljesítmény (az importtal együtt) még fedezi a jelenlegi áramfelhasználást, de évről évre 117 megawattal növekszik a csúcsigény és lassan a nyári legnagyobb felhasználás eléri a téli rekordigényt is - mondta a Napinak Stróbl Alajos, a Mavir nyugdíjba vonult osztályvezetője. A csúcsfogyasztást 2006. december 16-án mérték, tavaly pedig november 29-én volt a legkiemelkedőbb az áramfogyasztás. A nyári csúcsigény évi 200 megawattal növekszik és már alig marad el a téli felhasználástól, ez pedig komolyan veszélyezteti az energiaellátás biztonságát. Az ellátásban gondot jelent, hogy elöregedett a hazai erőműpark, alaperőmű közel húsz éve nem is épült. A nagyerőművek átlagéletkora 22,1 év, a kiserőműveké 10,6 év, ami azt jelenti, hogy az összes erőművet alapul véve az átlagéletkor 20,6 év. Az évi 2 százalékos energiaigény-növekedést figyelembe véve 2025-re 12 ezer megawatt beépített kapacitással kellene rendelkeznünk, ami azt jelenti, hogy a leselejtezésre szoruló régi és rossz hatásfokú erőműveket is figyelembe véve ekkorra 6-7 ezer megawattnyi áram termelésére képes új erőművet kellene építeni. A jelenlegi beépített összkapacitás 8914 megawatt. Nagy kérdés azonban, hogy ki hajlandó ilyen beruházásra.
Várhatóan a nukleáris energia megmarad, bár kérdéses az aránya, de fejleszteni kell a hazai kapacitást; az olaj- és szénbázisú erőművek részaránya csökken, részben a szén-dioxid- kvótahiány miatt a gáztüzelésű áramtermelés is megmarad, sőt növekszik. A kapcsolt kis erőművek aránya aligha változik. Stróbl Alajos szerint a megújulók részarányát lehet növelni - akár duplájára is a jelenlegi 1200 megawatt kapacitást -, de a fő kérdés, hogy a nagyerőművek terén mi valósul meg. A 2010-2015 közötti időszakra vonatkozó erőmű-építési tervekben szinte kizárólag földgázbázisúak szerepelnek, de kérdéses, hogy az 5 ezer megawatt tervezett kapacitásból mennyi fog megvalósulni.
Mayer György