Kónya Ádám

12 millió forintnál is többet fizetnek egy nálunk is megtermő fűszer kilójáért

Hosszú évszázadok után ismét megtalálta a helyét Magyarországon a világ legdrágább fűszernövénye, a sáfrány. A termelés biogazdaságokban folyik, egyelőre igen kis mennyiségben, azonban bővülés várható a következő években. A sáfrány bibéje külföldön igen kelendő, gyógyszeripari cégek vásárolják leginkább. A gyógyászat ráadásul igen jól fizet érte: jó minőség esetén több mint 12 millió forintot is megad kilójáért.

"Túlélési stratégiára" rendezkedhettek be a szociális intézmények

Hatalmas a munkaerőhiány az ország szociális intézményeiben. A probléma különösen súlyosan érintheti a hátrányosabb helyzetű térségeket. A szegényebb járásokban az anyagi nehézségek miatt előfordul, hogy a fenntartó nem engedi új alkalmazottak felvételét a szabad pozíciókra, hiába lenne kötelező és szükséges a helyek feltöltése. A beígért jelentős béremelés is egybemosódik a minimálbér növelésével. Nem látszik, hogyan csillapodhatna az ágazat leterheltsége.

„Kalandos’’ évet zártak a tokaji szőlészetek

Változatos évet zártak a szőlőtermelők Tokajban. Őket is érintette az év változékony időjárása, ami kihatással volt a termésre is. Emellett meg kellett küzdeniük az évről évre súlyosabb mezőgazdasági munkaerőhiánnyal, ami miatt nem mindenkinek érte meg befejezni az aszúszemek szüretjét.

Közalkalmazottak tömegei veszíthetik el a munkájukat egy új kormányrendelet szövődményeként

Határozott idejű szerződéssel rendelkező közalkalmazottak veszíthetik el a munkájukat, amennyiben nem oltatják be magukat a következő hetekben koronavírus ellen. A múlt csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletre a jelek szerint nem figyelmeztették az érintetteket, sokan még mindig nem szembesültek vele, hogy könnyen elveszíthetik a munkájukat.

Egyre több rizst esznek a magyarok, mégsem termesztünk többet

Hazánk rizsfogyasztása folyamatosan növekszik, a hazai termelés azonban nem tartja a lépést a kereslettel. Több szempont is a magyar rizs fogyasztása mellett szól, ennek ellenére a rizsföldeink mérete jobb esetben is csak stagnál, az ország importra szorul.

Már hazánkban is tenyésztik Japán büszkeségét

Már Magyarországon is tenyésztik a világ talán legjobb húsminőségű szarvasmarháját, a japán wagyut. Egy Hajdúszoboszló határában lévő farm állománya megközelítőleg 250 egyedet számlál az Európában ritka marhafajtából. A gazdaság a nyár végén kiegészült egy marhahús feldolgozására szolgáló húsüzemmel, amely indulásával a cég csökkentené a függőségét a húsfelvásárlóktól.

A kílmaváltozással pusztulnak a magyar erdők is, fejleszteni kellene

Nehezen alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz a hazánkban őshonos fafajok, melyek ökológiai és gazdasági vesztesége egyre nagyobb. A „K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat” egyik díjazottja erre a problémára próbált megoldást találni. A kutatási téma meglehetősen újszerű: elsősorban szemléletváltásra és az erdők fenntartható fejlesztésére fókuszál.

Egyre nagyobb veszélyben van a magyar mandula is

A szélsőséges időjárás egyre nehezebb helyzetbe hozza a mandulatermesztőket. Ellenállóbb fajták nemesítése segíthetne az ágazat képviselőin, Magyarországon azonban csak néhány kísérlet folyik ezen a területen. Ha a tendencia folytatódik, könnyen eltűnhet az a kevés, ám kiváló minőségű magyar mandula az egyébként is importra szoruló hazai piacokról.

A mélyből próbál kimászni a pálinkaágazat

Az elmúlt másfél év hatványozottan nehéz helyzetbe hozta a pálinkafőzdéket. A pandémia alatt nem csak a bérfőzetők maradoztak el, de a HoReCa-szektor teljes leállásával a pálinkák utáni kereslet is jelentősen visszaesett. Mindezt csak megfejelte az idei szélsőséges időjárás, mely nagyon rossz évet hozott a gyümölcstermelésre, így a párlatok alapanyaghiánya még drágulást is hozott. Most minden a túlélésről szól.