Magyarország ugyan nem számít a világ legnagyobb
rizstermelői közé, Európában azonban igen előkelő helyen áll.
Hazánk rizstermelése a török időkig nyúlik vissza és a XX. században az 1950-60-as években élte a fénykorát, amikor mintegy 50 ezer hektárt tettek ki a
magyar rizsföldek – írja a Hellovidék.hu.
Manapság a földek mérete körülbelül 3000 hektárra csökkent, amelyek javarészt
Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyékben helyezkednek el.
„A rizs termesztésénél a tavaszi szárazság nem okoz
problémát, mivel nekünk az a jó, ha ki tudjuk szárítani a területet, majd
elárasztjuk vetés után. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt azonban nagy a
termesztés kockázata. Például a hűvös, ne adj' Isten hideg május nagyon rossz
hatással van a rizs kezdeti fejlődésére (például a múlt év volt ilyen és az
idei sem optimális) vagy az augusztus közepén rendszeresen beköszöntő pár napos
lehűlés és ködös idő a virágzáskor okoz, okozott károkat” – nyilatkozta Izsó
Lajos agrármérnök és rizstermesztő, a Békés megyei Csárdaszálláson székelő Biocsárda
Kft. ügyvezető igazgatója.
Termelés és fogyasztás
A szakértő beszélt arról is, hogy Magyarországon a
termésátlag 3,8 tonna/hektár körül mozog, de nem ritka a 6-7 tonna sem
hektáronként egy-egy földterületen. Ennél jóval többet termelnek a dél-európai
rizsföldeken, ahol 8 tonna körül mozog az átlag 100 négyzetméteren. Az USA-ban
és Ausztráliában ennél is több, mintegy 10 tonna a hozam ugyanakkora területen.
A rizs Ázsiában a legnépszerűbb, ott 100 kiló fölé esik a fogyasztás
éves szinten egy főre vetítve. Európában a déli országokban keresettebb a
termék, ahol előfordul a 18 kilónyi fogyasztás is. Az észak-európai országokban
van, hogy alig haladja meg ez az érték a 3,5 kilót. Magyarországon az éves
fogyasztás fejenként folyamatosan növekszik: a KSH adatai szerint amíg 2014-ben
az egy főre jutó mennyiség csak 4,1 kilogramm volt, addig 2019-re már elérte
6,3 kilót. Az üzletláncok polcain jellemzően drágább a magyar rizs, mint az
importból származó hagyományos társai, azonban ára még így is elmarad a
speciálisabb fajtáké (mint például a basmati rizs, vagy jázmin rizs) mögött.
A magyar rizstermelés a hazai igényeknek csak kis
mennyiségét tudja kielégíteni és ezzel hasonló cipőben jár Európa többi
országával. A rizsimportunk a közeljövőben várhatóan tovább fog nőni, hiszen a
fogyasztás növekedésével nem tartja a lépést a termőterületeink mérete, sőt,
éppen ellenkezőleg: évről évre jobb esetben is csak stagnál.
Kedvezőtlen feltételek
A termőterületek stagnálásának/csökkenésének több oka is
van. A rizs igényli a jó talajminőséget, azonban fel is éli azt és több évre
van szükség ahhoz, hogy a föld újra termőképessé váljon. Emellett igen nagy a
beruházásigénye, valamint az egyre jobban változó időjárás kiszámíthatatlanná
tette az éves hozamot is, ami szintén nem kedvez az európai termelőknek.
„A klímaváltozás sem csak jó dolgokat hozott a
rizstermesztők számára: a víz egyre kevesebb, a folyók hozama csökken (például
víztározókban fogják fel Erdélyben). Szerencsére a duzzasztók segítségével és a
Tiszáról hozott vízzel tartható a szokásos nyári vízszint a Körösön. Nagyon
súlyos problémát okozhatnak az úgynevezett hőségnapok, az akár 40 Celsius-fokot elérő
csúcshőmérséklet károsítja a polleneket és romlik a megtermékenyülés. Viszont
az utóbbi években a betakarítást hamarabb tudjuk megkezdeni, ami kedvező hatás”
– mondta Izsó Lajos.
A szakértő azonban más problémákról is beszámolt: a rizs
termelési időszaka meglehetősen rövid, csupán májustól szeptemberig tart.
Emellett rendkívül speciális és költséges gépek szükségesek a termeléséhez,
annak ellenére, hogy nincs még egy olyan szektor a mezőgazdaságban, amely
ennyire nagyszámú, állandó munkaerőt igényelne.
A hazai rizs előnyei
A szakember arról is beszélt, hogy ugyan nincs arról adat,
hogy a hazai rizs jobb minőségű lenne, mint az import, azonban az biztos, hogy nehézfémekre
nézve Európában egyedülállóan alacsony értékekkel rendelkezzen. Emellett a
magyar rizsnek ismertek a termesztési körülményei, ellentétben a behozott rizs
javával, amelyeknél nem lehet tudni, hogy milyen vegyszerekkel, hozamfokozókkal
kezelték őket, vagy például azt, hogy hogyan dolgozták fel, esetleg hogyan
tárolták. Emellett idehaza nem ritka a biogazdaságokból származó rizs sem.
