A magyar erdők klímaváltozás okozta pusztulásának ellenszerét keresi Hegedűs Ivett Margit, az alap-, mester- és PhD képzésben részt vevő hallgatók
számára kiírt „K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat” egyik
díjazottja. Kutatási területe meglehetősen újszerű: elsősorban
nem a hazai erdőink védelmére helyezi a hangsúlyt, hanem az erdőket próbálja
ellenállóbbá tenni a változó környezeti hatásokkal szemben - számol be a kutatásról kiadványában a nak.hu.
„Az erdősítés folyamatát nehezíti hazánkban, hogy az őshonos
fafajok nehezen tudják felvenni a harcot a környezeti hatásokkal. Hiába
ültetnénk belőlük többet, félő, hogy hamar kipusztulnának. A klímaváltozás
hatására csökkenő talajvízszint, a szélsőséges időjárás, az átlaghőmérséklet
emelkedése pedig még inkább növelni fogja az ökológiai és gazdasági
veszteségeket” – világított rá a problémára Hegedős Ivett Margit, a Soproni
Egyetem Erdőmérnöki Karán mester képzésében résztvevő hallgató.
A fiatal kutató szerint fenntarthatósági fejlesztésekkel és
némi szemléletváltással kiküszöbölhető a természet hanyatlása. Kutatásában arra
próbál megoldást találni, hogyan tehetnénk eredményesebbé a hazai erdősítés
folyamatát úgy, hogy lépést tarthassanak erdeink a klímaváltozással.
„Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szárazságtűrő
fafajokra, ezekkel ugyanis stabilabbá lehetne tenni azokat az erdőállományokat,
amelyek leginkább ki vannak téve a globális felmelegedés negatív hatásainak.
Nyitottnak kell lennünk a nem őshonos, akár balkáni eredetű fafajok hazai
alkalmazására is, mint a szürke tölgy” – beszélt a lehetséges megoldásról a
hallgató.
A kocsányos tölggyel feltételezett rokonságban álló, de
hazánkban nem őshonos szürke tölgyet eddig leginkább külföldön kutatták.
Hegedüs Ivett Margit szerint azonban a szürke tölgy szárazságtűrése és a hazai
vegetációba illeszkedése miatt különösen alkalmas lehet arra, hogy
kísérletezzünk vele.
„A kutatási téma viszonylag új irányvonal, azonban az eddigi
eredmények felkelthetik a hazai érdeklődést a fafaj iránt és a jövőben a szürke
tölgyfa az alföldi erdőgazdálkodás meghatározó részévé válhat. További
vizsgálatokkal és hasonló szárazságtűrő fafajokkal pedig talán lépést
tarthatunk a klímaváltozással” – mondta Hegedüs Ivett Margit.
Némi javulás tapasztalható
Ha a globális felmelegedés okozta pusztulások terén nem is, az erdőirtások mértékében azonban némi csökkenés volt mérhető az utóbbi években idehaza és külföldön is.
Az elmúlt 5-6 évben összességében lassult az
erdőpusztulások sebessége. Afrikban a népességnövekedés miatt fokozódott ugyan
az erdőirtás, Dél-Amerikában viszont - ami az erdőirtás egyik gócpontja volt az
elmúlt években - felére csökkent a fakitermelés. Ázsia és Európa bizonyos
részein pedig az erdősítések javítottak ezen a statisztikán – áll az ENSZ világ
erdeit felmérő jelentésében, a „Global Forest Resources Assessment 2020-ban. Az
utóbbi évben így átlagban körülbelül tízmillió hektárnyi erdő tűnt el, ami némi
javulást jelent a korábbi 12 millió hektáros veszteségéhez képest.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2000 és 2017
között Magyarországon is bővültek az erdők, hiszen fásítások nyomán mintegy 153
ezer hektárral nőtt a méretük. Összmennyiséggel azonban még mindig le
vagyunk maradva az Európai Unió más országaitól. A 2018-as adatok alapján a
22,9 százalékos értékkel hazánk csupán a huszonnegyedik az EU-ban az erdők arányát
tekintve.
