Ez van, ha nem a munkanélküliség, hanem a szakképzett munkaerő hiánya a gond
A magyar vállalkozások jelentős része küzd munkaerőhiánnyal. Szakmai becslések szerint valószínűleg több ma a betöltetlen álláshely, mint az állást kereső munkanélküliek száma. A legjobban az építőipar és a kiskereskedelem érintett, de a helyzetet tovább rontja a munkaerőhiánnyal kéz a kézben járó szakemberhiány. Perlusz Lászlót, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) a főtitkárát kérdeztük.
Sok bajra gyógyír, betakarítani viszont nem egyszerű
A betakarítása ugyan egyáltalán nem nevezhető egyszerűnek, azonban nem véletlen, hogy a homoktövis termesztése Magyarországon is igen elterjedt. Fogyasztásának egészségre gyakorolt hatása miatt is, de a növény igen magas szintű tűrőképességgel is rendelkezik. Ezért nem meglepő, hogy van termelő, aki több hektárnyi területen foglalkozik vele.
Egy vidéki alapítvány nyújt megoldást a fogyatékkal élők munkaerőpiaci problémáira
Hazánkban százezrekre tehető az olyan munkaképes korú fogyatékkal élők és megváltozott munkaképességűek száma, akik akarnak és tudnak dolgozni. Igaz, közülük sokan állást kaptak a közelmúltban, ezért manapság leginkább egy komplexebb problematikával rendelkező csoport van jelen a munkaerőpiacon. Az ő számukra ráadásul speciális piaci szolgáltatásokra lehet szükség. Az egyre nagyobb munkaerőhiány viszont indokoltabbá teheti a helyük megtalálását a munka világában. Az ő helyzetükön próbál javítani a Szimbiózis Alapítvány, mely a közelmúltban érdemelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma által tavaly alapított Érték Vagy! díjat. Így lett szociális farmjuk, a Baráthegyi Majorság az Év Fejlesztő Foglalkoztatója.
Sikertermék lett a 10 éve még szinte ismeretlen növényből, kielégíthetetlen a magyarok igénye
Egy évtizeddel ezelőtt szinte ismeretlen volt az édesburgonya a hazánkban, mára azonban a legtöbb nagyobb üzletlánc kínálatában találkozhatunk a termékkel. Létezik fehér és lila változata is, azonban legtöbben a sárgát keresik és fogyasztják. Népszerűsége miatt már korábban elindult a zöldség hazai termesztése. Hiába termelik azonban egyre nagyobb mennyiségben az ország különböző részein a batátát, import nélkül képtelenek kielégíteni az édesburgonya hazai keresletét.
Bezárnák az ózdi gyárat, de még Szerbiából is hoznak vendégmunkásokat
Döcögősen halad az ózdi Johnson Electric autóipari alkatrészgyár bezárása, hiszen alig több mint három hónap múlva lehúzzák a rolót, de a közelmúltban is vettek fel embereket összeszerelő munkára, Sőt, a hírek szerint Szerbiából is érkezett erősítés. A régi, még meglévő alkalmazottak közül többen csalódottak, felütötte a fejét a bizonytalanság és az elégedetlenség is.
Reaktorokban termesztik az algát Magyarország első algafarmján
A Szeged melletti Tiszaszigeten működik az ország első algafarmja. Jelenleg három, egyenként 5000 literes zárt fotobioreaktorban termesztik a Földünkön 3,5 milliárd éve jelen lévő Spirulina algát csúcsminőségben, havonta nagyjából 100 kilogramm mennyiségben. Az itt készült termékeket azonban sem a mezőgazdaság, sem az ázsiai éttermek nem fogják hasznosítani, azokból táplálékkiegészítők lesznek.
Előbb a szovjetek követték a méhek példáját, mára az USA is így tesz
Már a XX. század közepén ösztönözték arra a hazai mezőgazdaságban dolgozókat, hogy szovjet mintára ők maguk is végezzék el a növények beporzását a méhek mellett, ezzel maximalizálva a terméshozamot. Amíg a múlt században ez csupán lehetőség volt, egyes országokban egyre szükségessebbé válik manapság. Globálisan csökken ugyanis a beporzó rovarok, köztük a házi- és vadméhek száma. A világ egyes vidékein emberi munkásokkal végzik a beporzást napjainkban, máshol (például az USA-ban) gépekkel próbálnak „besegíteni” a bogaraknak. Egyelőre leginkább a nagyobb hozam elérése motiválja az eljárást.
Még egy ilyen karácsonyt senkinek sem kívánunk
A pandémia okozta lezárások és a gyülekezési tilalom miatt hónapokig nem volt tartható csoportos adományosztás. Ekkortájt rengeteg felajánlás ragadt a segélyszervezetek raktáraiban. A probléma elsősorban az elmúlt telét érintette. A felhalmozódott adományok java (részben ruhák és tartós élelmiszerek) csak 2021 első felében, a tilalom feloldása után kerülhetett a rászoruló családokhoz.
A gesztenye szelíd, a helyzete kevésbé
A szelídgesztenye közkedvelt csemegének számít hazánkban és feldolgozóipara is igen jelentős. A növény ráadásul őshonos idehaza, azonban mégsem találkozni vele gyakran a magyar tájakon. Ennek az ellentmondásnak próbált utánajárni a Napi.hu.
Nagy havi baj, erről hallgat több tízezer magyar nő
Mind a mai napig előfordulhat hazánkban, hogy egy nőnek nincs pénze megvenni az alapvető intimhigiénés termékeket, hiába tartozik a nélkülözhetetlen havi szükségletei közé. Amikor ez a helyzet fennáll, menstruációs szegénységről beszélünk. Azonban az, hogy milyen gyakorisággal fordulhat elő ez napjainkban Magyarországon, már igényel némi kutatómunkát. Ennek próbált utánajárni vidéken a Napi.hu.
