Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megközelítőleg 30 százalékos munkaerőhiányról számolt
be a szociális szektorban Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők,
Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének az elnöke a közelmúltban
a Napi.hu-nak. A betöltetlen pozíciók magas száma miatt könnyen okolható az
elmúlt években a szektor alacsony bérszínvonala, azonban a kép ennél árnyaltabb.
A kormány látszólag lépett az ügyben: 20 százalék körüli béremelést jelentett
be több állami - köztük a szociális - szektor alkalmazottjai számára. Azonban lehetnek problémák az emelés körül.
„A kormány által meghirdetett 20 százalékos mértékű
szociális bérfejlesztés magába foglalja a minimálbér- és a bérminimum-emelés
összegét. Mondhatnánk, hogy ügyes trükk, a kormány kétszer is eladja ugyanazt
az bérintézkedést. (…) A bejelentett 20 százalékos béremelés jelentős részét a
minimálbér és a bérminimum emelése teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a költségek
nagy része majd a munkáltatókat terheli. Ez utóbbi különösen súlyos lehet a
kivéreztetett önkormányzatoknál. Emellett a pótlék tábla korrekciója csak ott
érvényesül, ahol még a bérminimum nem érte el a Kjt-bértábla összegeit. És mint
tudjuk ez az ágazatban dolgozóknak igen kis részét fogja érinteni” – áll Boros
Péterné a Szociális munka napja (november 12.) alkalmából készült egyik
beszámolójában, amelyet eljuttatott szerkesztőségünkhöz.
Többletmunka
A Napi.hu megkereste Észak-Magyarország egy hátrányosabb
helyzetű járásának egyik szociális intézményét. Az intézményvezető készséggel felelt
kérdéseinkre, azonban neve elhallgatását kérte. A szakember elsősorban a létszámhiányra
és a pandémia miatt rájuk rótt többletfeladatokra panaszkodott.
Elmondta, hogy manapság a jogszabályban előírt maximumot
meghaladó munkát kénytelenek elvégezni. Ebből kifolyólag gyakori jelenség náluk,
hogy a határidőhöz kötött feladataikat, csak egy-másfél hónapos késéssel tudják
teljesíteni. Ahogyan fogalmazott: „egyfajta túlélési stratégiára kell berendezkednünk
a szférát érintő problémák miatt”.
Nem látni a válság végét
Hírportálunknak a szakember beszélt arról is, hogy az elmúlt
években igen magas volt a pályaelhagyók száma a járás szociális intézményeiben.
Ő emiatt eddig az alacsony bérszínvonalat okolta, most azonban a túlterheltség
is közrejátszik. Jelenleg is sok a betöltetlen pozíció náluk, azonban kételkedik
benne, hogy a közeljövőben fel tudnák tölteni az üres helyeket, sőt, a terheltség
miatt további üresedésekre számít.
„Az idei évben öt pályázó nyújtotta be önéletrajzát az
intézményünkhöz. Ebből hárman szakirányú diplomával rendelkeztek, ketten pedig
felsőfokú tanulmányokat folytattak. A fenntartónk viszont közölte, hogy nem
lehet új munkatársat felvenni, mert nagyon szűkös a büdzsé. Hiába voltak és vannak
szabad státuszok nálunk, fedezet nincs új emberek bérére. Végül szeptemberben
az egyiküket fel tudtam venni, de nagyon meg kellett indokolnom a
szükségességét a felsővezetésnek” - mondta a szakember.
Az intézményvezető úgy tudja, hogy fenntartójuk az
önkormányzat, akkor került nehéz anyagi helyzetbe, amikor tavaly megvonta a
kormány a településektől az iparűzési adót és a gépjárműadót, valamint elestek
a parkolási díjaktól is. A szakember kételkedik abban is, hogy számottevően
javulna a város anyagi helyzete a közeljövőben.
Emellett aggódik amiatt, hogy a városvezetés ki tudja-e majd
gazdálkodni a közalkalmazottak növekvő béreit, hiszen a minimálbér- és a bérminimum-emelése
java feltehetően a települést fogja terheli. Ezért szinte esélytelennek látja a szabad
munkahelyeik feltöltését a közeljövőben. Valószínűsíti, hogy megmarad a
szociális szektor extra terhelése még egy darabig, amelyet tovább súlyosbítanak a járványhelyzet miatti többletfeladataik.
