Nem hozható létre új foglalkoztatási jogviszony az állami és
önkormányzati intézményeknél és szerveknél azon személyekkel, akik nincsenek beoltva
koronavírus elleni védőoltással (kétfázisú oltóanyag esetén mindkét dózissal)
december 15-től – derül ki a november 18-i Magyar Közlönyből. A kormányrendelet alól
kivételt jelentenek azok, akiknek egészségügyi okok miatt nem javasolt a
védőoltás és ezt háziorvos vagy kezelő szakorvos által kiállított szakvélemény
alátámasztja. Az új jogszabály számos közalkalmazott már meglévő
munkaügyi státuszát is veszélybe sodorhatja.
Folyamatos létszámhiánnyal küzdünk. Az alkalmazottak már így is túlterheltek, részben a járvány okozta extra feladatok miatt. Az emberhiányt mi a szakképesítésüket még meg nem szerző, de a tanulmányaikat már folytató emberekkel próbáljuk feltölteni,
Ők jellemzően határozott idejű, egy
éves időtartamú szerződést kapnak. Ezeket év végén újítjuk meg, amennyiben a
dolgozók folytatják a tanulmányaikat. Így azok, aki év végén lejáró
szerződéssel rendelkeznek, de nincsenek, vagy nem lesznek beoltva december
31-ig (esetleg nem kapnak tőlünk új szerződést december 15-ig), azok kivétel
nélkül elveszítik a munkájukat” - mondta a Napi.hu-nak egy, nevét elhallgatni
kívánó szociális intézményvezető.
A szakember elmondása szerint senki nem hívta fel a figyelmüket. Ha nem néznek bele "pusztán
kíváncsiságból" a Magyar Közlöny november 18-i számába, akkor könnyen
lehet, csak december 15. után szembesültek volna vele, hogy már nem adhatnak új
szerződést számos, oltatlan alkalmazottjuknak, akik így elveszítették volna az
állásukat.
Aggódik a szakszervezeti vezető
A Napi.hu megkereste az ügyben Boros Péternét, az Magyar
Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének
az elnökét. A szakszervezeti vezetőt sem tájékoztatták még erről az új
kormányrendeletről, de aggodalmát fejezte ki a döntés miatt.
„Ha egy magas egészségügyi kockázatú munkakörben írják elő a
védőoltást, abban látok rációt – igaz, az egy másik probléma, hogy egyáltalán nem
vagy nem kellőképpen honorálja az állam a foglalkoztatás körében felmerülő
egészségügyi kockázatokat. Viszont nem minden közalkalmazotti munkakör
kockázatos a pandémia szempontjából. Egy ilyen döntés igenis feszültséget kelt!
A szociális szektor már egyébként is túlterhelt: az esetükben 30 százalék körül
van a betöltetlen munkahelyek száma. Ez a döntés csak tovább mélyíti a problémáikat. Emellett úgy gondolom, hogy kellő hatástanulmány nélkül születhetett meg a mostani
döntés” – mondta a szakszervezeti vezető a Napi.hu-nak.
Csalóka lehet a 20 százalékos emelés
A mostani jogszabály nemcsak a szociális szektort érinti,
hanem az összes állami és önkormányzati intézményt, valamint szervet. A szociális
ágazat problémái azonban az utóbbi időben többször is a figyelem középpontjába
kerültek. Az oltás kapcsán kialakult vitán túl, jelenleg a kormány által, több állami
szektor számára beharangozott, egyszeri, 20 százalék körüli fizetésemelés is borzolhatja a kedélyeket.
Boros Péterné eljuttatta a szerkesztőségünkhöz a Szociális munka
napja (november 12.) alkalmából készült egyik beszámolóját. Ebben Meleg Sándor
szociális ágazati szakember számításaira hivatkozva, többek között a 20
százalékos emelés körüli problémára is rávilágít. A beszámoló ezen részeiből
idézünk:
„A kormány által meghirdetett 20 százalékos mértékű
szociális bérfejlesztés magába foglalja a minimálbér- és a bérminimum-emelés
összegét. Mondhatnánk, hogy ügyes trükk, a kormány kétszer is eladja ugyanazt
az bérintézkedést. (…) A bejelentett 20 százalékos béremelés jelentős részét a
minimálbér és a bérminimum emelése teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a költségek
nagy része majd a munkáltatókat terheli. Ez utóbbi különösen súlyos lehet a
kivéreztetett önkormányzatoknál. Emellett a pótlék tábla korrekciója csak ott
érvényesül, ahol még a bérminimum nem érte el a Kjt-bértábla összegeit. És mint
tudjuk ez az ágazatban dolgozóknak igen kis részét fogja érinteni” – áll a
beszámolóban.
