Kolozsi Pál

Leállhat az ukrán ipar, ha marad a hideg

A lakossági gázfogyasztás biztosítása érdekében akár az egész ipari szektor termelésének leállítására is sor kerülhet Ukrajnában – idézte tegnap az ukrán miniszterelnököt az Interfax hírügynökség. Jurij Jehanurov hozzátette, hogy e radikális lépésre akkor szánhatja el magát Kijev, ha nem csökken a rekordszintre emelkedett gázfelhasználás, illetve ha folytatódik a hideg időjárás. Ukrajnában egy nap alatt 42 százalékkal nőtt a fogyasztás a szokatlanul alacsony hőmérséklet miatt – a fagy miatt eddig 80-an vesztették életüket az országban. Az ukrán hatóságok helyzetét nehezíti, hogy a napokban újra az európai szállítmányok megcsapolásával vádolta Kijevet az orosz Gazprom.

Reform nélkül lemarad az EU

Az idén gyorsulhat az eurózóna és az Európai Unió (EU) gazdasági növekedése, és ebből adódóan csökkenhet a munkanélküliség is, de elemzők szerint az öreg kontinens így sem úszhatja meg a munkaerőpiac átalakítását.

Nyelvek csatája Brüsszelben

Jelentős politikai vihart kavart az Európai Bizottság (EB) azon javaslata, miszerint átalakítják az európai uniós intézményben működő fordítórészleget. A munkaszervezési kérdés azért váltott politikai vitát, mert a spanyol uniós honatyák szerint az átalakítás elsődleges vesztese a spanyol nyelv, az erre a nyelvre fordítók száma ugyanis a jelenlegi 101-ről még az idén 67-re csökken. A spanyol oldal egyik legjelentősebb szószólója Carlos Carnero Gonzalez európai képviselő, aki Jan Figel oktatási biztosnak írt levelében arra is figyelmeztet, hogy a spanyol a világ leggyorsabban bővülő nyelvi közössége, és már jelenleg is 500 millió spanyol ajkú él világszerte. A politikus szerint az sem túl jó üzenet, hogy a lépésre a májusban esedékes, latin-amerikai országokat érintő európai uniós csúcs előtt kerül sor. Az EB szerint nem politikai ügyről, hanem egyszerű átszervezésről van szó. Brüsszel egy korábbi döntése értelmében minden hivatalos európai uniós nyelv esetében 65-70 fordítót foglalkoztatnak majd, kivételt csupán az EU munkanyelvei – az angol, a német és a francia – képeznek. Az uniós szabályok értelmében az eredetileg a munkanyelvek egyikén elkészülő dokumentumokat le kell fordítani a hivatalos nyelvekre, amiből jelenleg 17 van (ezek egyike a magyar is). Az EB illetékese úgy fogalmazott, hogy nem indokolt a többi nyelv esetében alkalmazottnál több spanyol fordítót foglalkoztatni, ugyanis minden hivatalos nyelv esetében ugyanannyi munka adódik a fordítások kapcsán. Brüsszel ennek ellenére abba is belement, hogy az eddigi spanyol fordítókat nem küldik el, csak más fordítanivalót keresnek nekik, azaz az eddigi hivatalos dokumentumok helyett brosúrákat, internetes szövegeket, illetve egyéb dokumentumokat fordítanak majd. Brüsszelben a munkanyelvek egyértelműen uralják a belső kommunikációt. A munkanyelvekről az EB elnöke dönt, és bár José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnök és José Manuel Barroso bizottsági elnök decemberi találkozóján felmerült a spanyol munkanyelvvé nyilvánítása, eddig erre nem került sor.

Osztályozott fürdővizek 2013-tól

Az Európai Parlament döntése értelmében 2013-tól a legújabb tudományos ismereteket is figyelembe vevő kritériumrendszer alapján sorolják be az európai uniós fürdővizeket. A direktíva az Európai Unió (EU) valamennyi folyójára, tavára, illetve tengeri fürdőhelyére vonatkozik, az osztályozás pedig a vízminőség alapján történik majd. Strasbourgban nagyarányú volt a támogatás, az európai képviselők közül ugyanis 584-en nyomták meg az igen gombot a javaslat beterjesztésekor, 56-an tartózkodtak és mindössze 11-en szavaztak nemmel a felvetés kapcsán. A törvényről először három évvel ezelőtt kezdődtek tárgyalások, de ez idáig nem volt egyetértés az illetékesek között az egészségügyi szabványok javításához kapcsolódó adminisztratív, illetve pénzügyi vonzatok kérdésében. Az Európai Parlament végül a nemzeti törvényhozók által javasoltnál szigorúbb szabályozást fogadott el mind a belső, mind pedig a part menti fürdővizek esetében. A hét év múlva esedékes életbelépés után az európai uniós fürdőhelyek mindegyikéről információhoz lehet majd jutni az interneten. Bizakodásra adhat okot, hogy a témafelelős, a holland Jules Maaten szerint az új direktíva kevesebb bürokráciát, kevesebb veszélyt és több információt jelent majd a fürdőzni vágyóknak.

Tovább erősítené pozícióit hazánkban a BNP Paribas

Alapvetően nem változtatna a BNP Paribas Hungária Bank eddigi stratégiáján a pénzintézet új vezérigazgatója, François Régnier, viszont erősítené a pénzügyi csoport hazai tagjai közötti együttműködést és további szolgáltatásokat, illetve termékeket hozna Magyarországra.

Újra kap orosz gázt Grúzia

A Gazprom ismét azzal vádolta Ukrajnát, gogy megcsapolja a Nyugat-Európának szánt gázt, amit Kijev felháborodottan tagadott. Tegnap óta újra kap orosz gázt Grúzia, de az utóbbi időben Washington egyik legfontosabb regionális szövetségesévé vált Tbiliszi továbbra is Moszkvát sejti a vasárnapi szabotázsakciók mögött (NAPI Gazdaság, 2006. január 23., 6. oldal), ami komoly politikai konfliktust okozhat a két ország között. Az orosz illetékesek tagadják, hogy bármi közük lenne a hét végi támadásokhoz. A vasárnap felrobbantott gáz-, illetve villamos vezetékek továbbra sem működőképesek, jelenleg Azerbajdzsánon keresztül megy a földgáz a kaukázusi országba, elektromos áramot pedig Törökországból importálnak. A Gazprom közölte, hogy az azeri csőbe naponta 2-3 millió köbméterrel többet pumpál, mint eddig, ezzel biztosítva az egyre keményebb téllel küzdő Grúzia részleges ellátását. A Gazprom eközben folytatja terjeszkedési stratégiáját. A Kommerszant orosz napilap értesülései szerint az örmény vezetés kész az Örményországot és Iránt összekötő gázvezetékben meglévő részesedésének 45 százalékát eladni az orosz vállalatnak. Amennyiben az üzlet létrejön, Moszkva képes lesz a Grúziába, Ukrajnába, illetve Európába tartó iráni gázszállítások ellenőrzésére is. A kérdéses gázcsövet jelenleg még építik, de a tervek szerint már az idén működni fog. A tranzakció mögött örmény részről az állhat, hogy az egykori szovjet tagköztársaság így akarja elérni a gázárak csökkentését, januártól ugyanis a korábbi ár dupláját számlázza ki Jerevánnak a Gazprom. Korábbi sajtóértesülések arról szóltak, hogy az orosz gázóriás az üzbég gáziparra is rá akarja tenni a kezét, sőt a gázvezetékek eladása korábban Grúziában is felmerült. A már-már mindennapossá váló gázviták Európában sem múltak el hatás nélkül, Paolo Scaroni, az ENI SpA olasz energetikai vállalat vezérigazgatója az európai uniós energiapiac liberalizációjának „újragondolását” szorgalmazza a kínálati oldal alkupozíciójának túlzott megerősödése miatt.

Választási ígéretekkel nem számol a jegybank

Nem okozott meglepetést a monetáris tanács, egyöntetű döntéssel változatlanul hagyta az alapkamatot. A hogyan továbbról azonban megoszlanak a vélemények.

Kötvényekből refinanszírozza Ferihegyet a BAA

Euró-, illetve fontkötvények kibocsátásával refinanszírozza a brit BAA Plc a Budapest Airport (BA) Rt. feletti ellenőrzés megvásárlását – jelentették be tegnap. A repülőtér-üzemeltető társaság decemberben egyéb forrásokból már átutalta a magyar államkincstárba a Ferihegy üzemeltetéséért fizetendő 2,24 milliárd dollárt (464,5 milliárd forint), így az ügylet ezen kifizetés utófinanszírozását szolgálja (NAPI Gazdaság, 2005. december 23., 4. oldal). A kötvénykibocsátás lebonyolítói az ABN Amro, a Barclays Capital, a Morgan Stanley és a Royal Bank of Scotland. A tervek szerint a BAA két euróban és egy fontban denominált instrumentumot bocsát majd ki. A papírok népszerűsítésére a csütörtökön kezdődő road show keretében kerül sor, a kibocsátás időzítése pedig a piaci körülményektől függ. A BAA magyarországi felvásárlása a társaság eddigi legnagyobb ilyen jellegű tranzakciója volt, és a magyarországi privatizációk történetében sem találni ennél nagyobb értékű ügyletet. A kiemelkedően magas árat azzal indokolták a brit vállalatvezetők, hogy terveik szerint a budapesti repteret a közép-európai régió legnagyobb légikikötőjévé akarják felfejleszteni a következő években. A 2004-es esztendőben már több mint 8 millió utas érkezett Ferihegyre, ami 25 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva. A piac mindemellett szkeptikus a vállalati tervekkel kapcsolatban, a Moody’s Investors Service, illetve a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítők pedig le is rontották a vállalat adósságainak besorolását az indokolatlanul magasnak tartott ár miatt. A BAA kötvényei jelenleg Baa1-es, illetve A-s kategóriába esnek a két hitelminősítőnél.

Gond lehet a földgázzal - közel a kapacitás-határ

A magyar gázrendszer kapacitásainak a határaihoz közeledik. Ha tovább csökken a hőmérséklet, kedden gond lehet a hazai ellátással.