Sok újdonságról nem tudok beszámolni – indított Járai Zsigmond jegybankelnök a monetáris tanács tegnapi kamatos ülését követően. Valóban, a testület a várakozásoknak teljesen megfelelve változatlanul hagyta a 6 százalékos irányadó alapkamatot. Az elnök kissé megelőzve az ülés csak három hét múlva nyilvánosságra kerülő (rövidített) jegyzőkönyvét elárulta, hogy más javaslatról nem szavazott a testület. Szavaiból az az ugyancsak nem újdonság értékű tény is kiderült, hogy a jegybankárok megosztottak a jövőről: bár most döntő többséggel szavazták meg a tartást, a hogyan tovább kérdésében két markánsan eltérő irányzat tartja magát. Egyik oldalról a nemzetközi gazdaság feszültségei „hard landing” módon oldódhatnak fel, ami nehezen kezelhető helyzetbe sodorhatja – többek között – Magyarországot is, s ez az egyensúlyi bizonytalanságokkal együtt az óvatosság, esetleg a szigorítás irányába hat(hat). Másik oldalról viszont a historikusan alacsony kockázati felárelvárások tovább csökkennek, s ez lehetőséget teremt(het) a további lazításra. Abban egyetért a testület, hogy az ikerdeficit okozta bizonytalanságok mindkét szcenárióban korlátozzák a monetáris politika mozgásterét.
Az infláció szempontjából 2006 nagyon bizonytalan, az áfamérséklés hatásai, a választások, az új kormány reformok iránti elkötelezettsége és hajlandósága mind nehezen előrejelezhető faktorok. Az elnök az elemzők véleményétől (NAPI Gazdaság, 2006. január 20., 2. oldal) némiképp eltérően úgy gondolja, hogy a választások önmagukban nem befolyásolják a monetáris politikát és a kamatszintet, az államháztartási reform – amit mindkét politikai oldal szükségesnek tart és ígér is – mélysége és beindításának kezdete megfigyelők szerint azonban nem független a voksolás kimenetelétől. A jegybanknál a választási ígéretek alapján nem végeznek számításokat az államháztartással kapcsolatban, csak a már elfogadott törvények tükrében vizsgálják a 2007-es büdzsé kilátásait. Ebben az évben – amennyiben nem történnek komolyabb, nem várt változások – az MNB 1,1 százalékos átlagos inflációra számít, 0,8 százalékos év/éves mélyponttal. Jövőre pedig mind a mag-, mind pedig a headline adat 3 százalék, a hároméves árstabilitási centrum körül alakul.
Török Zoltán szerint megalapozatlan a törvény, akárcsak a konvergenciaprogram, aminek teljesülését nem segíti a jogszabály – mondta a Raiffeisen bank elemzője a FigyelőNetnek. Az elemző szerint ezzel a kormánynak az a célja, hogy az ellenzéket nyilatkozatra kényszerítse a 2010-es euróbevezetést illetően. Barcza György, az ING elemzője viszont úgy véli, a parlament által is elfogadott pálya egy fokkal erősebb garanciát jelentene. A bejelentés sem pozitív, sem negatív reakciót nem váltott ki, a piac inkább konkrétumokat szeretne látni – jegyezte meg Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője.
Molnár Csaba
Kolozsi Pál