– Ön az utóbbi öt évben Londonban, a BNP Paribas befektetési banki központjában dolgozott. Szakmai szempontból mennyire jelent kihívást önnek ez a pozícióváltás?
– Ez jelentős szakmai váltás, ami akkor is kihívás, ha korábban már többféle területen tettem szert tapasztalatra a BNP Paribas berkein belül. Karrierem első szakaszában belső ellenőrzéssel foglalkoztam, ennek révén több országban számos fiókot és leányvállalatot felkerestem, és átfogó képet kaptam a bank működéséről. Ezután a vállalati ügyfélkapcsolatok területén dolgoztam, és ezt követte a londoni befektetési banki megbízás, ami elsősorban vállalati felvásárlások finanszírozásának megszervezését jelentette. Ez a három fázis nagyjából lefedte a teljes banki működést, a mostani posztom pedig ezek szintéziseként is felfogható. Úgy vélem, hogy szakmai előéletem megfelelő felkészítést jelentett ennek az új feladatnak az elvégzésére. Kihívás az is, hogy a jövőben a BNP Paribas egyéb szolgáltatásai – mint például különféle biztosítási, befektetési, illetve ingatlanhoz kapcsolódó termékek – is meg fognak jelenni Magyarországon, ezeket pedig be kell vezetni a piacra.
– Nem volt nehéz döntés Londont Budapestre cserélni?
– Feleségemmel és három gyermekemmel érkeztem Magyarországra, és valamelyest az is segítette a letelepedést, hogy az apósom Budapesten született, és sok honfitársához hasonlóan 1956-ban emigrált Nyugat-Európába. Az országgal meglévő családi kapcsolatok és a családi beszélgetésekben rendszeresen előkerülő magyarországi élmények emléke nagyban megkönnyítette a gyermekeim meggyőzését is. Budapesten van francia iskola is, ami szintén jópontnak számított, és bár nekem személyesen nincsenek magyarországi gyökereim, már én is túl vagyok az első magyar nyelvórámon.
– Ahogy szokták mondani, új seprű... Tervez valamilyen stratégiaváltást is?
– Mindössze egy hete érkeztem az országba (az interjút január 16-án rögzítettük – a szerk.), bár már 2005 decembere során is több napot töltöttem a banknál – az eddigi tapasztalataim alapján úgy tűnik, hogy nincs szükség jelentős változtatásra, a pénzintézet ugyanis eddig is sikeresen működött. Az ügyfélkör tekintetében a nagy magyar vállalatok területén tervezünk további előrelépést, eddig ugyanis elsősorban a multinacionális cégekre koncentráltunk. Csoportszinten a különböző leányvállalatok közelítésére van szükség annak érdekében, hogy a kooperációból adódó szinergiákat jobban ki lehessen használni, illetve hogy a piacban is tudatosuljon, hogy a BNP Paribas nem csak az ezen a néven működő pénzintézet révén van jelen Magyarországon, hanem egyéb, specializált pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalatok is a csoporthoz tartoznak.
Magyarországon a BNP Paribas-csoport összesen hatszáz embert foglalkozat, és a globális pénzügyi csoport szinte minden egysége jelen van az országban. A BNP Paribas Hungária Bankon kívül a magyarországi csoporthoz tartozik a helyi szinten is a fogyasztási hitelek piacán vezető pozícióban levő Cetelem, a vállalati lízinggel foglalkozó BNP Paribas Lease Group, az autóparkok finanszírozására specializálódott Arval, a hitelbiztosítási szolgáltatásokat nyújtó Cardif, illetve a Klépierre, amely tavaly egy tucat kereskedelmi központot vásárolt meg és üzemelteti is azokat. Pénzintézeti vezérigazgatói teendőim mellett a csoport egészének területi vezetője is vagyok, azaz feladataim közé tartozik a különböző leányvállalatok közötti koordináció elősegítése is. A vállalatvezetés terén sem tervezek jelentős változtatásokat, nemzetközi tapasztalataim révén pedig szándékomban áll a budapesti egységet a csoport egészének központjaihoz – Párizshoz és Londonhoz – tovább közelíteni.
– Milyen mértékben feleltethető meg a BNP Paribas Hungária Bank és a francia anyavállalat globális ügyfélköre egymásnak?
– Csak részben, a magyarországi bank vállalati ügyfélköre ugyanis három csoportra bontható. Az elsőbe tartoznak a nagy magyar vállalatok, amelyeknek komplex igényeik vannak a velük kapcsolatban álló pénzintézet irányában. A második csoportot a közepes méretű magyar vállalkozások alkotják, amelyek elsősorban a bank hitelei és cash-management szolgáltatásai iránt érdeklődnek, a harmadik csoportban pedig a nagy multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai találhatóak, amelyek között természetesen vannak francia tulajdonban levő társaságok is. A bank klientúráján belül a multinacionális társaságok 50 százalékos súlyt képviselnek, akárcsak a két magyarországi csoport együttesen. A private banking szolgáltatás esetében természetesen helyi ügyfelekkel dolgozik a pénzintézet, akik részben a vállalati ügyfélkör révén kerülnek kapcsolatba bankunkkal.
– A bank már tizenöt éve van jelen a magyar piacon, mit vár huszadik hazai „születésnapjukra”?
– A pénzintézet valóban tizenöt évvel ezelőtt érkezett meg Magyarországra. Stratégiánk középpontjában a BNP Paribas vezető befektetési banki termékeinek, mint például részvény- és kamatderivatívák, továbbá kereskedelem-, projekt- és strukturált finanszírozási termékek, illetve értékpapír-szolgáltatások, vagyonkezelés magyarországi terjesztése, valamint egyéb specializált pénzügyi szolgáltatások nyújtása áll.
Bizonyos termékeinket helyben kínáljuk, de közvetítünk londoni, genfi és párizsi irodáink kínálatából is. A BNP Paribas Hungária Bank Rt. a BNP Paribas S.A. százszázalékos tulajdonában van, és jelenleg azon dolgozunk, hogy fiókintézetté alakítsuk át a ma még leányvállalatként működő bankot, elsődlegesen épp azért, hogy a magyar ügyfelek befektetési banki kiszolgálásakor formálisan is igénybe tudjuk venni a francia anyabank pénzügyi hátterét, ezzel is javítva a kiszolgálás minőségét. Úgy vélem, hogy míg a BNP Paribas-csoport az új szolgáltatások várható megjelenése miatt jelentős növekedés előtt áll Magyarországon, addig a bank mindenekelőtt a nagy magyar vállalati ügyfelek felé nyit majd.
– Milyen piaci pozíciókkal rendelkezik a bank a magyar pénzügyi piacon?
– Bár a bank nincsen jelen a magyar piac összes szegmensében, bizonyos részpiacokon kifejezetten hangsúlyos a jelenléte. Ilyen a vállalatok és pénzügyi intézmények szindikált euróhiteleinek piaca, ahol az összegszerűséget tekintve a BNP Paribas a tavalyi év ügyleteinek harmadában vezető szervezőként vett részt, míg az eurókötvény kibocsátások területén piacvezetők vagyunk. Kiemelten kezeljük a pénzügyi intézményi, banki ügyfelekkel, partnerekkel történő együttműködést. Az úgynevezett „fixed income” termékek kereskedésében a bank az öt legjelentősebb szereplő egyike. A csoport többi tagja közül a fogyasztási hitelpiac vezetőjének számító Magyar Cetelemet emelném ki. A private banking üzletág kapcsán nehéz piaci részesedésről beszélni, ugyanis Magyarországon nem tisztázott e fogalom definíciója sem. Egyes bankok már 5 millió forint feletti betétek esetében private bankingről beszélnek, a BNP Paribas Hungária Bank – a private banking nemzetközi hagyományaival összhangban – azonban csak 40-50 millió forint felett nyújt speciális befektetési szolgáltatásokat. A private banking így meghatározott piacán a kezelt vagyon tekintetében a bank az első öt piaci szereplő közt található, míg befektetési termékkínálatát nézve piacvezető.
– Milyen piaci szegmensre kívánnak a jövőben koncentrálni? Mely területek vannak a banki stratégia középpontjában?
– A BNP Paribas Hungária Bank stratégiája azokra a területekre kíván koncentrálni, ahol az anyaintézménynek is komoly pozíciói vannak Európában és a világban. Ez a gyakorlatban elsősorban a szindikált hitelek, a kötvénykibocsátások, a befektetési banki szolgáltatások piacát, illetve a tanácsadási területet jelenti a vállalati szegmensben. Ezenfelül a csoport egészét tekintve a lízing és a gépjárműflotta-kezelés is a BNP Paribas erőssége, ami a mi stratégiánkat is meghatározza. A private banking területén pedig a BNP Paribas-t a világ tíz legnagyobb szolgáltatója között jegyzik.
– Az utóbbi években a bank jelentős mértékben tudta javítani működésének hatékonyságát. Tervezi-e további javítást lehetővé tévő lépések megtételét?
– A pénzintézeten belül nem tervezek strukturális átalakítást ennek érdekében, ugyanis a magyarországi leányvállalat már most is megfelel a BNP Paribas-csoporton belül érvényes hatékonysági elvárásoknak. Elsősorban a csoporton belüli szinergiák jobb kihasználása révén szeretném a működést hatékonyabbá tenni, többek között bizonyos szolgáltatások együttes nyújtására, illetve a beszállítókkal szembeni egységes fellépésre gondolok.
– A magyarországi gazdaságpolitikai viták egyik leghevesebbike az euró bevezetésével, illetve annak időzítésével kapcsolatos. A hivatalos céldátum 2010, bár a piac szerint feltehetően kitolódik majd a közös pénz átvétele. A bank szempontjából milyen hatásokkal járhat Magyarország belépése az eurózónába?
– Az euró magyarországi bevezetésének a bank szempontjából lesz pozitív és kevésbé kedvező hozadéka is. Az utóbbiak közé tartozik, hogy a devizák átváltásából adódó bevétel egy része eltűnik, de hozzá kell tenni, hogy ez a teljes bankszektort érinti, és ez a szolgáltatás nem a legfontosabb eleme a bank eredményességének. Az euróval érkező előnyök közül talán az a legjelentősebb, hogy a BNP Paribas termékei jellemzően euróalapúak, azaz e termékek magyarországi átvételekor a jelenleginél kevesebb nehézségre lehet majd számítani. Ezzel együtt meg kell azt is jegyezni, hogy az euróra történő átállás miatt termékszempontból nem lett egységes az európai piac, a nemzeti szabályozásnak ugyanis kiemelkedő jelentősége van, főleg a lakossági termékek esetében. Összességében tehát bizonyos bevételkiesés valószínűsíthető, de ezzel együtt banki szempontból számos új lehetőség is adódik az euró magyarországi átvételével.
– Hogyan látja a bank jövőjét nyereségesség szempontjából?
– A BNP Paribas Hungária Bank fennállásának eddigi éveiben mindig nyereséges volt, a legutolsó lezárt év a 2004-es, amikor 1,7 milliárd forintot tett ki a pénzintézet nettó eredménye. A jövőbeli profitabilitás szempontjából biztató, hogy a bank hitelportfóliója kifejezetten jó minőségű, nem is rendelkezünk rossznak minősített kihelyezéssel. Összességében tehát biztosítottnak látom a bank jövőbeni sikeres szereplését.
Kolozsi Pál