A Gazprom ismét azzal vádolta Ukrajnát, gogy megcsapolja a Nyugat-Európának szánt gázt, amit Kijev felháborodottan tagadott.
Tegnap óta újra kap orosz gázt Grúzia, de az utóbbi időben Washington egyik legfontosabb regionális szövetségesévé vált Tbiliszi továbbra is Moszkvát sejti a vasárnapi szabotázsakciók mögött (NAPI Gazdaság, 2006. január 23., 6. oldal), ami komoly politikai konfliktust okozhat a két ország között. Az orosz illetékesek tagadják, hogy bármi közük lenne a hét végi támadásokhoz. A vasárnap felrobbantott gáz-, illetve villamos vezetékek továbbra sem működőképesek, jelenleg Azerbajdzsánon keresztül megy a földgáz a kaukázusi országba, elektromos áramot pedig Törökországból importálnak. A Gazprom közölte, hogy az azeri csőbe naponta 2-3 millió köbméterrel többet pumpál, mint eddig, ezzel biztosítva az egyre keményebb téllel küzdő Grúzia részleges ellátását. A Gazprom eközben folytatja terjeszkedési stratégiáját. A Kommerszant orosz napilap értesülései szerint az örmény vezetés kész az Örményországot és Iránt összekötő gázvezetékben meglévő részesedésének 45 százalékát eladni az orosz vállalatnak. Amennyiben az üzlet létrejön, Moszkva képes lesz a Grúziába, Ukrajnába, illetve Európába tartó iráni gázszállítások ellenőrzésére is. A kérdéses gázcsövet jelenleg még építik, de a tervek szerint már az idén működni fog. A tranzakció mögött örmény részről az állhat, hogy az egykori szovjet tagköztársaság így akarja elérni a gázárak csökkentését, januártól ugyanis a korábbi ár dupláját számlázza ki Jerevánnak a Gazprom. Korábbi sajtóértesülések arról szóltak, hogy az orosz gázóriás az üzbég gáziparra is rá akarja tenni a kezét, sőt a gázvezetékek eladása korábban Grúziában is felmerült. A már-már mindennapossá váló gázviták Európában sem múltak el hatás nélkül, Paolo Scaroni, az ENI SpA olasz energetikai vállalat vezérigazgatója az európai uniós energiapiac liberalizációjának „újragondolását” szorgalmazza a kínálati oldal alkupozíciójának túlzott megerősödése miatt.
Kolozsi Pál