Bakonyi Attila

Tovább erősít az OMV Új-Zélandon

Az OMV konszern az új-zélandi gazdaságfejlesztési minisztérium által kiadott két part menti területre vonatkozó kőolaj-feltárási engedély révén tovább erősítheti új-zélandi kitermelési pozícióját – áll az olajipari társaság közleményében. Az engedélyeket az OMV leányvállalata, az OMV New Zealand Ltd. kapta, amely cég az OMV és az Origin Energy Limited ausztrál energiavállalat közös tulajdonában van. Az engedélyek alapján az üzemeltetési jogok az Origin Energyt illetik meg. A közlemény szerint a feltárási területen várhatóan idén vagy jövőre kezdődhet meg a szeizmikus kutatási tevékenység. A Taranaki-medencére vonatkozó feltárási és bányászati engedélyektől eltekintve ezek az engedélyek jelentik az OMV első part menti feltárási tevékenységét, körülbelül 15 millió új-zélandi dollár összértékű vegyesvállalati kötelezettségvállalással. Mindemellett tavaly az OMV sikeresen pályázott a Taranakiban található Maari olajmező kőolaj-bányászati engedélyéért is. Az OMV-nek Új-Zélandon összesen nyolc part menti feltárási engedéllyel rendelkező társaságban van részesedése, továbbá résztulajdonos egy olyan part menti kitermelési engedéllyel rendelkező társaságban is, amely napi ötezer hordó olajat meghaladó nettó termelési kapacitással rendelkezik. Mindemellett az olajcég bányászati engedélyeket kapott Pohokurára, az ország legnagyobb feltáratlan olajmezőjére is, ahol a tervek szerint 2006 közepén kezdődik meg a termelés, valamint a Maari olajmezőre, amely várhatóan 2008-tól termel majd.

Világszerte tapasztalható a nukleáris reneszánsz

A világon jelenleg az atomerőművekben működő reaktorok száma 440, összes beépített teljesítményük 368 gigawatt, eközben 25 új reaktor építése folyik, összesen 19,6 gigawatt teljesítménnyel – közölte lapunkkal Czibolya László, a Magyar Atomfórum Egyesület főtitkára. Mint mondta, az elmúlt két évben új reaktorok döntően Ázsiában épültek, tehát Japánban, Kínában, Dél-Koreában, Indiában, valamint Oroszországban és Ukrajnában 2004-ben egy-egy új reaktorblokkot helyeztek üzembe. Japánban például – ahol a villamosenergia-termelés 30 százalékát adják az atomerőművek – jelenleg is két új reaktor épül és további 11 építését tervezik. Kínában ugyan ma még csak 9 üzemelő és 2 épülő blokk van, de 8 blokk építését már elhatározták, és további 20 ezer megawattnyi építését tervezik. Érdemes azonban megjegyezni, hogy lassan Európa is bekapcsolódik ebbe a folyamatba, hiszen Finnországban már folyik egy ötödik reaktor építése, Franciaországban pedig eldöntötték, hogy szintén építenek egy új blokkot. Komoly előkészületek folynak emellett Bulgáriában egy újabb atomerőmű építésére, illetve Lengyelország, Szlovákia és Nagy-Britannia neve a szakmai fórumokon egyre gyakrabban hangzik el mint új atomreaktorok létesítésének színhelye. Ezzel együtt vizsgálni kell a már meglévő reaktorok üzemidejének meghosszabbítását is – vélekedett Czibolya. Először az Egyesült Államokban kezdtek el az atomerőművek üzemidejének kiterjesztésén gondolkodni, így természetes, hogy az amerikai nukleáris hatóság kidolgozott egy átfogó engedélyezési eljárást, amelyet követve az atomerőművek fel tudják mérni, mit kell tenniük az eredeti tervekben meghatározott időn túli működés érdekében. Ezt az eljárást követve ma már az Egyesült Államokban működő 104 reaktorból 35-nek megadták a 60 évig szóló üzemeltetési engedélyt és további 14 ilyen kérelem van elbírálás alatt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az utóbbi években az új erőművek építése mellett a meglévő blokkokban termelt villamos energia mennyisége is folyamatosan növekedett: egyrészt javultak az üzemviteli mutatók, vagyis az erőművek kevesebbszer állnak le javításra, karbantartásra, mint korábban, másrészt sok országban tudatos és rendszeres programok folytak a meglévő atomerőművek teljesítményének növelésére. Szemléletes példát mutatnak az amerikai reaktorok. Ott kezdetben csak kisebb mértékben növelték a blokkok teljesítményét, az utóbbi években azonban ugrásszerű kapacitásbővítés zajlott le. Ennek eredményeként úgy lett 13 ezer megawattal nagyobb az amerikai atomerőművek teljesítménye, hogy egyetlen új blokkot sem építettek.

Gázok és nyomások

Minikrízis és választási háború tarkítja a gázfrontot. Az olajpiaci árrobbanás következményeként tavaly – többszöri korrekcióval – mintegy negyven százalékkal növekedtek a magyarországi gázárak.

Jöhet a termelői hatósági áramár

Tegnapelőtt éjszaka fogadta el a parlament a villamos energia hatósági árának visszaállításáról szóló indítványt – közölte lapunkkal Podolák György szocialista képviselő, a tervezet benyújtója. A szavazás érdekessége volt, hogy az „ötletgazda” fideszes képviselők tartózkodtak, míg a szabaddemokraták és több szocialista képviselő nemmel szavazott. Podolák szerint a következő fél évben kell megalkotni a módosításhoz kapcsolódó miniszteri rendeletet, amely erőművenként szabályozza vagy maximálja a termelői árat. Mindez nem zavarja meg a jelenleg érvényes hosszú távú szerződéseket, igaz, ezek felülvizsgálatát is el kell végezni. Elsősorban ez az apropója annak, hogy az Országgyűlés gazdasági bizottságának energetikai albizottsága ma konzultációt tart, ahol a magyarországi áramszolgáltatók gazdálkodásának főbb jellemzőiről lesz szó.

Idén is harmincmilliárdra számít a KVI

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság idén összesen 89 nagy értékű ingatlan eladását tervezi, az épületek, üdülők, telephelyek eladásából 25-30 milliárd forint bevételre számít az intézmény – hasonlóan a tavalyi tervhez. A minisztériumok és az igazgatóság mellett az Országos Rendőr-főkapitányság, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint oktatási intézmények kínálják eladásra tulajdonukat a KVI-n keresztül. Idei bevételnek számít a Divatcsarnok, a Tihanyi Park Hotel 2 milliárd forintos eladási árra, valamint a Szende Pál utcai ingatlanok értékesítése nyomán befolyó összeg. A Club Aligát, a Mária Terézia laktanyát és a Béla király úti rezidenciát a közeljövőben hirdetik meg. Az utóbbi három ingatlan együttes értéke mintegy 15 milliárd forint (NAPI Gazdaság, 2006. január 10., 4. oldal).

Villamosenergia-továbbítási költségek

(euró/megawattóra)

Elégedettségi mutatók

(1–100-as, súlyozott skálán)

Ipari földgázárak áfa nélkül

(euró/gigajoule)

Lakossági földgázárak egyes országokban

(2005. II. félév, euró/gigajoule)