Bakonyi Attila

A gáztározó csak az első lépés

Több ország is együttműködne Magyarországgal a földgázkérdés megoldásában, de rövid távon csak a stratégiai gáztározó enyhítheti valamelyest az egyoldalú függést. A parlamenti ciklus utolsó napjára időzített készletezési döntés mára ugyanúgy politikai kérdés (is) lett, mint a gázkérdésben szinte minden.

A szociális helyzethez igazítanák a gázárat

A rászorultsági alapon támogatott földgázárak kérdése már régóta napirenden van, ám egyelőre nincsenek konkrét, kidolgozott tervek. Sőt még az is kérdéses, hogy a kiosztást az önkormányzatok intézzék, vagy egy központi alapot hozzanak erre létre – értesült lapunk kormánypárti forrásokból. Így mindent összevetve kérdéses, hogy ezt mint kampánytémát felvetik-e a szocialisták.

Új modell és törvény kell a teljes piacnyitásig

A jelenlegi kettős piaci modell (közüzemi és szabadpiaci egymáshoz kapcsolva) akadályozza a valódi verseny kialakulását és a transzparens működést, így a jövőben mindenképpen új modellre és törvényre van szükség – közölte Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke. A magyarországi liberalizált piacon a szereplők az importon kívül alig jutnak hozzá versenyképes hazai termékhez, emellett a határkapacitások elszámolóára jelentősen megnövekedett. A termék árán felül a rendszerhasználati díj is 40-50 százalékkal nőtt, amelyek együttesen elviszik azt az árelőnyt, ami a kockázatvállalás ellenében a szabadpiacon elérhető lenne. A szabadpiac ugyan ma már elérte az éves felhasznált energiamennyiség 40 százalékát, de nincs több hazai szabad energia versenyáron. A rendszerhasználati díjon belül a megújuló energia és a kapcsolt energiatermelés támogatása évi mintegy 60 milliárd forintot tesz ki, ami kilowattóránként 1,77 forintos többletköltséget jelent a fogyasztóknak, szintén indokolatlanul. A jövőben mind a rendszerirányítási, mind pedig a szolgáltatási díjakat feszültségszintenként differenciáltan és mintegy 50 százalékkal kellene megszabni. Ezzel együtt az IEF egyetért a Gazdasági Versenyhivatal közelmúltban közzétett ágazati vizsgálódásának eredményeivel is. Így versenykorlátozó l a kettős modell, l a hosszú távú szerződések, l a szűkös határkeresztező kapacitások, l a szabad erőművi kapacitások hiánya, l a magas rendszerhasználati díjak, valamint l a befagyott költségek, amelyeket a piacnyitásig fel kell oldani, illetve megszüntetni.

Elégedettek a magyar fogyasztók

A villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatos fogyasztói elégedettség általánosságban véve Magyarországon magasnak mondható – derült ki a Magyar Energia Hivatal szokásos éves felméréséből. (A reprezentatív minta 8300 megkérdezettre terjedt ki, s az 5 fokozatú skálákon mért válaszokat súlyozással 0–100 közötti indexekké alakították át.) A 2005-ös 77,3 pontos főátlag az 1-től 5-ig tartó skálán négyesnél magasabb értéket jelez, ami összességében kismértékű javulás 2004-hez képest (75,8 pont), és gyakorlatilag azonos a 2003-as 78 pontos értékkel. A MEH felmérése szerint az elosztói engedélyes tevékenységgel összességében a fogyasztók kismértékben elégedettebbek, mint a közüzemi szolgáltatással, ennek oka vélhetően a szolgáltató és az ügyfél közötti ritkább kapcsolat. Az elmúlt három év folyamatait szemügyre véve megállapítható, hogy a lakossági fogyasztók véleménye stabilnak tekinthető, a nem lakossági vélemény ezzel szemben ingadozó. Az ok itt csupán annyi, hogy az utóbbi kör jóval heterogénebb, így a mintavételi hiba is nagyobb mértékű lehet. Összességében az elmúlt évekhez hasonlóan a lakossági kör némileg elégedettebb, mint a nem lakossági, igaz ez az elosztói és a közüzemi tevékenységekre egyaránt, sőt utóbbi esetben nagy, kilencpontos a különbség. Az elosztó tevékenységek esetében a fogyasztók – fogyasztói szegmenstől függetlenül – a kapcsolattartással elégedettebbek, a szolgáltatásminőséggel viszont már kevésbé, ám itt is magas, 78,2 pontos az elégedettség összevont indexe, amely kismértékű javulás 2004-hez képest. A közüzemi tevékenység három szolgáltatása esetén a lakosság és nem lakossági kör elégedettségi preferenciái között némi különbséget tapasztaltak a szakértők. Míg ugyanis a lakosság leginkább a számlázással elégedett, addig a másik két területen kismértékben alacsonyabb az elégedettség mértéke, a nem lakossági körben pedig az ügyfélszolgálattal a legnagyobb mértékű az elégedettség, a számlázással való elégedettség szintje pedig már némileg alacsonyabb és a kommunikációval való elégedettség mértéke még rosszabb. Mindemellett érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált szolgáltatási elemek némelyike a fogyasztók igényeinek megfelel, sőtkisebb mértékben túlteljesítést is tapasztaltak, más esetekben pedig a fontossághoz mért minőséget elégtelennek találják. Mind a szolgáltatást nyújtó engedélyesek, mind pedig a szabályozó hatóság számára tanulságos, hogy mely szolgáltatási elemek esetében van legtávolabb, illetve legközelebb a fogyasztók szemében a fontosság és elégedettség – vélekedtek a MEH elemzői. A szolgáltatókkal kapcsolatban a 2004-es és 2005-ös évek viszonylatában az elégedettségi sorrend alig változott: a legmagasabb elégedettségi indexe a Démásznak van, míg az E.On Titász még mindig a sor végén foglal helyet, igaz, tavaly már némi javulást mutatott.

Erős versenypiaci tényező lesz az atomerőmű

Tavaly két nemzetközi szervezet szakértői is tettek ellenőrző látogatást a paksi atomerőműben, amely az üzemidő meghosszabbításával komoly versenypiaci tényező lehet.

Az áramszolgáltatók nyeresége tíz százalék alatt marad

Úgy tűnik, az áramszolgáltatás esetében nem érhető el a remélt 10 százalékos nyereségcsökkentés, ám lehetőség van bizonyos jövedelemátcsoportosításokra – ezzel summázta Podolák György, az Országgyűlés gazdasági bizottsága energetikai albizottságának elnöke az áramszolgáltatók 1995 óta tartó magyarországi tevékenységét vizsgáló tegnapi beszámolót. A hazai áramszolgáltatók eszközarányos nyeresége ugyanis a privatizáció óta eltelt időszakban folyamatosan 10 százalék alatt mozgott, s ez még nemzetközi összehasonlításban sem magas – közölte Horváth J. Ferenc, a Magyar Energia Hivatal elnöke. A szolgáltatók a fogyasztóktól származó hálózatfejlesztési díjat és az amortizációt használták fel fejlesztéseikre, nyereségükből azonban egészen 2003-ig nem fordítottak erre pénzt. Ez időszak alatt, pontosabban 2001-től álltak át az áramszolgáltatók a tőkearányos megtérülésről az eszközarányosra úgy, hogy az energiahivatal nem a könyv szerinti értéken, hanem a saját számításai alapján állapítja meg az eszközértéket. Az áramszolgáltatók jövedelmezősége között komoly eltérések vannak: az E.On-csoporthoz tartozó cégek helyzete az elmúlt években romlott, míg az RWE érdekeltségeinek az eredménye javult – írta az energiainfo.hu. A társaságok eredményének kiegyenlítését célzó javaslatot – amelyet az E.On-csoport kérésére készített a hivatal – a felek végül elutasították. Ennek ellenére a MEH jelenleg is kész a régiós hálózati tarifák bevezetésére.

Az Alstom fejleszt a Mátrai Erőműben

Az Alstom Power Hungária Rt. nyerte el a Mátrai Erőmű Rt. 3,5 milliárd forint értékű fejlesztési megrendelését – hangzott el a tegnapi sajtótájékoztatón. A megbízás alapján az Alstom növelheti két, egyenként 215 megawattos blokk hűtési rendszerének teljesítményét és hatékonyságát: két kondenzátort, egy hűtőtornyot, egy vízkezelő művet és csővezetékrendszert szállítanak, valamint a szükséges átalakításokat is elvégzik. A jövő év végéig a Mátrai Erőmű két, egyenként 30 megawattos gázturbinával fogja kiegészíteni a 215 megawattos lignittüzelésű blokkokat, így ezáltal a meglévő hűtési rendszer teljesítményét is növelni kell. A gázturbinák feladata lesz, hogy rugalmasan növeljék a blokkok teljesítményét, és a gőzturbináktól részben átvegyék a tápvíz-előmelegítés feladatát. Ezáltal a gőzturbinákból több gőz jut a kondenzátorokra, így a meglévő száraz rendszerű hűtés teljesítményét is növelni kell.

Rekordmennyiségű szélerőművet építettek tavaly

A nemzetközi szélenergia-ipari szervezetek szerint a tavalyi év igen erős volt a szektor szempontjából. Az unió területén például már most elérték a 2010-re tervezett 40 ezer megawattos kapacitást.

Vízerőműveket privatizál Grúzia

Grúzia február elejétől várja az ajánlatokat hat vízerőművére és több szolgáltató cégére – derült ki a grúz gazdasági minisztérium privatizációs pályázatából. A minisztérium szakértőinek számításai szerint legalább 110 millió dollárnyi bevétel folyik be a hat vízerőmű értékesítéséből. Az értékesítendő vagyon a Gumat, Lajanur, Dzevrul, Shaor, Ats és Rion erőművekből, valamint az Egyesült Energia Elosztó Társaságból, s egyéb szolgáltatókból áll, amelyek Grúzia keleti részén működnek. Az ajánlatokat augusztus végéig fogadja el a gazdasági minisztérium, amely akár egyben is értékesítené a vagyont.