Bakonyi Attila

Stagnál a fővárosi ingatlanpiac

A fővárosi ingatlanpiac a tavalyi utolsó negyedévben stagnálást mutatott, főleg a korábbi időszakhoz képest. A lakáspiacon nagy a túlkínálat, de az üzlethelyiségek szegmense kiegyensúlyozottnak mondható.

Eladta öt ingatlanát az IVG

Összességében majd’ 100 millió euróért értékesíti az IVG Immobilien AG a HGA Capital Grundbesitz und Anlage GmbH részére öt budapesti, mintegy 38 ezer négyzetméter bérbe adható területtel rendelkező ingatlanát – áll az IVG közleményében. Az eladás az Infopark három irodaépülete mellett két műemléki védettségű épületet is érint az Andrássy úton. Az ingatlanok megvásárlásával a Közép-Európa Alap folytatásának az előfeltételei teljesültek: az ingatlanok a HGA/Közép-Európa V Alapba kerülnek, amelynek értékesítése 2006 első negyedévének végén kezdődhet el. Az alap egyébként a HGA Capital harmadik magyar alapja. Az IVG a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közvetlen szomszédságában l998 óta fejleszti az Infoparkot, eddig 60 ezer négyzetméter irodaterületet hoztak ott létre. Mindemellett a portfólió eladása nem jelenti azt, hogy az IVG kivonulna Budapestről, hiszen az értékesítés nem érinti az Infopark további egységes fejlesztését és üzemeltetését. A meglevő épületek bérbeadása és a bérlői kapcsolattartás továbbra is az IVG Hungária Kft.-nél marad, majd az év folyamán átkerül a HGA Capitalhoz. Az IVG decemberben kezdte meg az új, D jelű épület földmunkáit, s a 17,7 ezer négyzetméter bérbe adható terület 2007 első felére áll majd rendelkezésre.

Nyugodt hét a gabonapiacon

Az elmúlt héten sem talált magára az év eleji igen jó kezdéséhez viszonyítva a Budapesti Árutőzsde határidős gabonaszekciója, igaz, a kontraktusok száma 85-ről 93-ra emelkedett, ám még így is jócskán elmarad az év eleji 186-tól. A kontraktusok számával együtt valamelyest emelkedett persze a forgalom is: a két héttel ezelőtti 182 millió forintról 258,45 millió forintra. Az értékesítések nagy részét a volumenhordozó takarmánykukorica tette ki, márciustól novemberig minden lejáratra legalább egy kontraktusnyi kereskedést feljegyzett ebből a terményből a tőzsdei adminisztráció. A termény elszámolóárában azonban mindezek ellenére sem volt nagyobb mozgás, átlagosan 200-300 forintos pozitívumban zárt minden lejáratra a kukorica. A búza esetében viszont mindösszesen négy kontraktus cserélt gazdát augusztusi, illetve szeptemberi lejáratra: előbbi elszámolóára ezer forintot emelkedett a héten. Az olajnapraforgó októberi lejáratra a hét eleji 52 500 forintról 1200 forintot erősödve végül 53 700 forinton állt meg.

Jellemző négyzetméterárak Budapesten

(ezer forint) Kerület 2003 2004 2005 I., Attila út 228 266 275 II., Csalogány utca 275 288 280 II., Frankel Leó utca 259 245 569 III., Vízimolnár utca 203 213 248 IV., Rózsa utca 142 173 180 V., Nádor utca 271 304 270 VI., Andrássy út 243 327 334 VIII., Baross utca 148 200 187 IX., Thaly Kálmán utca 274 294 295 XI., Bartók Béla út 203 221 232 XIII., Kárpát utca 266 234 253 XIII., Teve utca 210 215 257 XIV., Róna utca 212 241 263 XX., Helsinki út 138 148 162 XXI., Petz Ferenc utca 138 170 165 Forrás: GKI

Hogyan haladnak a bértárgyalások?

Villamosenergia-szektor A villamosenergia-iparban november óta folynak az ágazati szintű bértárgyalások – mondta lapunknak Major Gábor, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnökhelyettese. Ezen a szinten elviekben január 15-éig kellene megállapodni, míg a helyi szakszervezetek január végéig tárgyalhatnak tovább. Megállapodást azonban mindeddig nem sikerült elérni, az ágazati párbeszéd bizottság február elsejéig várta az újabb bérajánlatokat. Major elmondása szerint az eddigi árajánlatok az Országos Érdekegyeztető Tanács által ajánlott érték alattiak voltak, sőt annak felét érték csupán el. Hogy mi lesz a VDSZSZ állásfoglalása ebben az ügyben az várhatóan a jövő hét közepére derül ki, ekkor folytatják ugyanis a tárgyalásokat. Az ágazati szintű megállapodások után a helyi szintű megállapodások lehetnek jobbak, mint az ágazati szintűek, ám mindenképpen az utóbbi talajára építkeznek a szervezetek.

A fővárosi irodák kihasználtsága

(százalék) 2005. IV. negyedév 2005. III. negyedév A típusú B típusú A típusú B típusú Pesten 80 76 80 80 Budán 82 75 82 77 Forrás: GKI

Négyszeres széntartalék a földgázzal szemben

Jelen pillanatban a világ széntartalékai óriásiak, becslések szerint a tartalékok négyszer akkorák, mint a földgázéi. Igazi versenyelőnyhöz azonban az a cég juthatna, amelyik megtalálná ezen tüzelőanyag minél tisztább felhasználásának a módját. Ennek egyik megoldása lehet az úgynevezett vegyes tüzelés, azaz amikor a szénnel együtt más, a környezetre nem káros anyagot, például elefántfüvet égetnek el – áll a globalcoal.com oldalán. A változás szelét főként a földgázzal kapcsolatos, csalódást keltő események, azaz a bizonytalan ellátás, valamint a folyamatosan felfelé kúszó ár indította el. Így talán nem meglepő, hogy az Egyesült Királyság Yorkshire tartományában már több farmer is átállt a bambuszhoz hasonló elefántfű termesztésére. Érdemes azonban azt is hozzátenni, hogy a szigetországban a villamos energia harmadát állítják elő szénből úgy, hogy a hanyatló bányászat termelése a jövőben megfeleződik. Az előbbiekkel szemben áll viszont a kormányzat álláspontja: úgy tűnik, ők kevésbé lelkesednek a szénért, mint az ipar. Egy a közelmúltban megjelent kormányzati felmérés szerint a miniszterek az atomenergiát tekintik gyógyírnak Nagy-Britannia energiagondjaira. Az éremnek márpedig két oldala van. Egyrészt amennyiben Nagy-Britannia nem indítja el szénerőműveinek felújítási programját, az igen komoly károkat okozhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó programoknak, köztük például az uniós kvótakereskedelemnek. Másrészről viszont egyre több információ érkezik szenes beruházásokról is, sőt a Drax Power Ltd. – a szigetország legnagyobb szénerőműve – a közelmúltban olyannyira jól szerepelt a részvénypiacon, hogy az értékpapír hamarosan bekerülhet az FTSE–100 indexbe is. Emellett a német E.On angol leányvállalata új, a legkorszerűbb technológián alapuló erőművet készül felépíteni a keleti partvidéken. Az 550 millió fontos beruházás során egy 450 megawattos létesítményt húznak fel, amely képes hasznosítani az új, innovatív technológiai megoldásokat. Az Alstom gépipari csoport még tovább megy: szerintük a világ a gázról szénre való nagy átállás küszöbén áll. Prognózisuk szerint a következő évtizedben a megrendelések negyven százaléka széntüzelésű egységekbe való turbinákra szól majd, s a gáztüzelésű üzemek részaránya egyharmadnál kisebb arányú lesz. Mindemellett a szénerőművek is törekednek arra, hogy nagyobb arányú biomassza-tüzelés révén javítsanak környezetvédelmi teljesítményükön. Így a faaprítékok mellett például az olajbogyók kisajtolása nyomán visszamaradó anyagot, az úgynevezett olívapogácsát is elégetik. A már említett Drax, amely a brit villamos energia hét százalékát termeli meg, például használja már az olívapogácsát, és a következő néhány év során a megújuló energiaforrások részarányát 2,5 százalékról nyolc százalékra kívánja bővíteni. Ráadásul a biomassza már most is hozzásegíti a Daxot ahhoz, hogy évente félmillió tonnával csökkenthesse szén-dioxid-kibocsátását.

Még nincs válasz a bizottságtól

A jelenlegi duplájára is nőhet a kvóták ára Bakonyi Attila A szén-dioxid-kvóták jelenlegi ára az európai kereskedelemben nem fedezi ténylegesen a kibocsátáscsökkentés költségét. Mindezzel együtt a kvóták spot ára idén elérheti a tonnánkénti 50 eurót - áll a JP Mor­gan közelmúltban kiadott elemzésében. A pénzintézet várakozásai szerint a jelenlegi árak mellett, s feltételezve a földgáz árnövekedését, a szén-dioxid ára tonnánként 40 euró körül várható majd a második kereskedési időszakban, azaz 2008 és 2012 között. Ezzel szemben viszont a 2006-2007-es évre 50 euróhoz közeli árat prognosztizál a JP Morgan. Mindez azt feltételezi, hogy az elkövetkezendő időszakban inkább lesz kvótahiány a rendszerben, mint a második kereskedési időszakban - reagáltak a pénzintézet elemzésére a környezetvédelmi minisztériumnál. A magyarországi szakértők véleménye szerint a piac egyelőre még nem árazta be megfelelően a kvótákat, s sokan inkább kivárásra játszanak. Jelen pillanatban egyébiránt a pointcarbon.com internetes kvótafigyelő oldalon 26,75 euró a termék ára tonnánként. Lapunk információi szerint az Európai Bizottság várhatóan a napokban dönt a magyar nemzeti kiosztási tervről is. Mindez lassan időszerű is lenne, hiszen elviekben az első kvótavisszaadás áprilisig kellene hogy megtörténjen, ám az engedélyeket még ki sem osztották. A másik probléma, hogy február végére az új belépőknek is ki kellene osztani a megfelelő kvótamennyiséget, ám egyelőre ők sem kapnak kvótát. Sőt, a környezetvédelmi tárca tájékoztatása szerint még azt sem lehet tudni, hogy a különböző ipari kapacitásbővítésekkel mennyi új kvótát kellene kapniuk a fejlesztő cégeknek, ugyanis ez a kiosztás is az új belépőknek szánt „pool”-ból történik. Amennyiben a tárca jelenlegi információi helyesek, úgy nem lehet probléma az újonnan belépőkkel, ha azonban lesz még jelentkező, akkor lehet, hogy korlátozni kell a kiosztást (NAPI Gazdaság, 2006. január 4., 15. oldal). A kereskedelem lényege, hogy elméletben 2005 elejétől bizonyos társaságok csak úgy „füstölhetnek” a levegőbe, ha ennek megfelelő mennyiségű kibocsátási jogot, szén-dioxid-kvótát adnak vissza év végén az államnak. Ehhez a kvótákat a nemzeti kiosztási terv keretében, első ízben nagyrészt ingyen kapják meg a vállalatok; egy tonna szén-dioxid levegőbe eresztése egy kvótának felel meg. A teljes kvótamennyiség 96 százalékát osztja ki ingyen az állam, ami azt is jelenti, hogy míg korábban 2,5 százaléknyi kvótát árvereztek volna el, addig most, úgy tűnik, beérik 1,5 százalék eladásával.

Gondok a támogatási rendszerrel

Két kitörési, illetve fejlesztési irányt célozhatnak meg a magyarországi informatikai kis- és középvállalkozások (kkv): vagy más ágazatok versenyképességét segítik akár közcélúan, akár magáncélra, vagy önállóan hajtanak végre innovációt, a vállalkozásfejlesztések alanyaiként – mondta lapunknak Nógrádi Zoltán, a Fidesz parlamenti képviselője, az Országgyűlés Európai Bizottságának tagja. Hogy az érintett társaságok végül melyik mellett teszik le voksukat, egyelőre nem tudni, mint ahogy azt sem, hogyan befolyásolják ezen cégek jövőjét az uniós támogatások. Ma ugyanis csupán az uniós forrásokból meríthetnek ezek a cégek, a jelenlegi költségvetés ugyanis nem teszi lehetővé a pusztán hazai forrásból táplálkozó fejlesztéseket. Ezzel azonban az is együtt jár, hogy ha uniós pénzt használnak a kkv-k, akkor igazodniuk kell az európai fejlesztési trendekhez is – véli Nógrádi. Ebből a célból dolgozták ki a nemzeti fejlesztési tervet és a következő hét év szempontjából meghatározó programot, a nemzeti stratégiai referenciakeretet is. Nógrádi elmondása szerint ez utóbbival kapcsolatban egyelőre rosszak a tapasztalatok, főként azért, mert a pénzügyi kereteken kívül a jelenlegi ismeretek szerint nincsenek meg a megfelelő hangsúlyos irányelvek, amelyekre építkezni lehetne. Így viszont az it-vállalkozások igencsak bizonytalanok, ugyanis nem tudnak felkészülni a jövőbeni pályázatokra. Ráadásul a rendszer túl bürokratikus és bonyolult, túl sok áldozatot kíván a vállalkozóktól, így többek között ha külső szakértőt kell a pályázathoz igénybe venni, akkor az általában elviszi majdani forrásai egy részét, emiatt hátrányból indulhat a versenyben. Mindez pedig különösen megnehezíti a kisebb it-cégek számára az innovációt vagy bármilyen fejlesztést. A korábbi rendszer például támogatta ugyan az elmaradottabb vidékeken a széles sávú internetelérések lefektetését, ám arra már nem volt alkalmas, hogy az innovációt támogassa. Márpedig utóbbi akár meg is határozhatja az ország versenyképességét – vélekedik Nógrádi. Mindehhez hozzátartozik még az is, hogy a pályázati források a 2004–2006-os periódusra már elfogytak, ám a kifizetéseknek eddig csupán 18 százaléka történt meg. Ez pedig komoly terhet ró a következő kormányzat költségvetési politikájára éppúgy, mint a kkv-k gazdálkodására. Amennyiben tehát a következő időszaki lehívások nem kezdődhetnek meg, akkor a magyarországi kis cégek jó másfél-két év hátrányba kerülnek. Ma egyébiránt egyedül a GVOP információtechnológiai fejezetében lehet még pályázni, azonban ez inkább vállalati informatikai infrastruktúra kiépítésére van kiírva, nem innovációs fejlesztésekre. Egyre többet hallani az e-önkormányzatokról, az e-egészségügyről vagy éppen az e-kereskedelemről. A nagy kérdés azonban az, hogy mindezt a hazai kkv-k hozzák-e létre vagy a nemzetközi multinacionális vállalatok – vélekedik Nógrádi. Ha utóbbiak, akkor csupán beszállítók lehetnek a hazai cégek. Ez azért gond, mert a magyar kkv-k főleg tőkeszegénységük miatt nem képesek megvetni lábukat külföldön. Szintén a versenyképességüket növelhetnék a magyar cégek, ha konzorciumként tudnának pályázni, esetleg klasztereket hoznának létre. A mai gazdaságpolitika ezzel szemben csupán a versenyre épít, s nem nézi azt, hogy közben hányan lehetetlenülnek el – mondta végezetül a képviselő.