Arató János

Jó évet zárt a cukorágazat

Befejeződött a cukorgyárak és a cukorrépa-termelők közötti elsődleges elszámolás. Az ennek alapját jelentő beszállított mennyiség mindhárom cukorrépa-termelő körzetben elérte a répakvótát, így a gyáraknak nem kell számolniuk hiánnyal vagy a kvóta feletti értékesítésből adódó problémákkal. A cukorrépaárakon – a rendkívül kedvező cukorfokoknak és a múlt évi gyenge forintárfolyamnak, továbbá a gyengébb termés miatti minimális kvótán felüli cukorrépának köszönhetően – alig látszik az új cukorrezsim drasztikus cukorárcsökkentése – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) piaci jelentéséből. A kutatók szerint az árcsökkenés oldaláról további előnyt jelent a tavalyi és tavalyelőtti nagy termés miatt ezekben az években előforduló igen magas közvetlenül exportálandó (C2) cukorarány. Mivel a korábbi alacsony C2 cukorrépa-átvételi árak jelentősen az akkori hivatalos árak alá szorították a cukorrépa árát, ezáltal jóval alacsonyabb szintre vitték le az árbázist, amiről a mostani répaárcsökkenés megtörtént. Fentiek következtében kialakult az a helyzet, hogy míg euróban számolva 29,6 százalékos árcsökkenésre került sor – 46,72 euróról 32,87 euróra csökkent a cukorrépa alapára –, addig a hazai piacon csupán 8,5 százalékosra: 9719 forintról 8893 forintra mérséklődött az ár. A cukorrépa-termelők tehát viszonylag sikeres évet zárhattak tavaly – jegyzik meg a kutatók, nem hallgatják azonban el, hogy a kabai cukorgyár bezárásával a termelést befejezni kényszerülő termelőkön túl a többi régió termelőinek is gondot jelent az idei év. Ennek oka, hogy az idén erősen kezdő forintárfolyam mellett a hivatalos 9,4 százalékos árcsökkentés forintban kifejezve akár 15 százalékos is lehet, és ez több termelőt a cukorrépa-termesztés abbahagyására késztethet. Az idén nem jelent kiutat a külföldre, Horvátországba történő nem kis mennyiségű kivitel sem, mivel a horvát gyárak követik az uniós répaárcsökkentést. Az is előfordulhat – vélik az elemzők –, hogy a cukorgyárak termelőik megtartása érdekében kénytelenek lesznek a minimálárnál többet fizetni a répáért, ami persze tovább növelné a hazai gyárak bezárási esélyeit. A hazai fogyasztói piacon az új cukor megjelenésével enyhült a keresleti nyomás, amit a fogyasztói árak kismértékű esése is jelez. A fontosabb tőzsdéken eközben januárban folytatódott a cukorárak stagnálása, illetve kismértékű esése. Az eladói oldalon jelentős nyomást fejtett ki a pénzügyi alapok további tőkekivonása a tőzsdékről, de az árak csökkenése irányába hatottak az egyre alacsonyabb olajárak és India bejelentése 100 ezer tonnányi cukor világpiacra dobásáról, versenyképes áron. Az idei gazdasági évben várhatóan nem zuhannak az árak, aminek fő oka a fehércukorból átmenetileg mutatkozó hiány, mivel az EU több millió tonnás fehércukorexportja az idén már elmarad. Az unióban eddig 1,8 millió tonna fehércukor előállítására alkalmas kapacitást jelentő kvótát adtak vissza a cukorgyárak. Ezzel ellentétes a helyzet a világpiacon, ahol jelenleg hiány van a bőséggel rendelkezésre álló nyerscukor finomítására, fehércukor előállítására alkalmas kapacitásokból. Több helyen el is indultak beruházások a kapacitáshiány pótlására, a második negyedévtől pedig a jelenlegi kapacitások is elegendőek az igények ellátására.

Az árváltozás a hazai piacon is érezhető

Az elmúlt év legjobb árupiaci befektetése a nikkel volt. Aki e rozsdamentes acélhoz használt fémbe fektette pénzét, az nagyot kaszálhatott. Elemzők szerint a második negyedévben lassulhat a rohamos ütemű árnövekedés.

Több mint százmillió hektáron gm-növények

A legújabb adatok szerint a genetikailag módosított növények vetésterülete a világban 2006-ban, 13 százalékot emelkedve, meghaladta a 100 millió hektárt, egyúttal a korábbi évhez képest másfél millióval, 10,3 millióra nőtt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik gm-növényeket termesztenek. Magyarországon ez az áttörés még várat magára.

Horganybánya-fejlesztés Ázsiában?

Három ázsiai bánya, köztük a kontinens legnagyobb horganyforrásának ígérkező lelőhely észak- és dél-koreai közös fejlesztésének lehetőségéről készít tanulmányt a dél-koreai állami nyersanyagforrás-kutató vállalat, a Korea Resources. A színhely Hamgyong tartomány lenne Észak-Korea északkeleti térségében – idézte a vállalat szóvivőjét a Bloomberg. A horganylelőhely becslések szerint háromszázmillió tonnányi ércet tartalmaz, a két magnezitbánya egyike pedig 3,6 milliárd tonnányi tartalékot rejt magában. A tanulmány elkészítésének határidejét és a fejlesztés költségeit egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Az együttműködésre a két ország kormányainak az észak-koreai természeti erőforrások közös kiaknázásáról 2005 júliusában kötött megállapodása értelmében kerülhetne sor.

Hathetes csúcson a robusta

A robusta kávétípus jegyzése szerdán hathetes csúcsra emelkedett Londonban, a Euronext.LIFFE nemzetközi határidős tőzsdén, mivel a befektetési és a nyugdíjalapok elemzői úgy vélik, az élvezeti cikkel nagyobb nyereség érhető el, mint más nyersanyagokba történő befektetéssel. Mint a fejleményekről tudósító Bloomberg felméréséből kitűnik, a számítás nem is annyira megalapozatlan, mivel az instant és presszókávé készítésére használt kesernyés ízű típus árai idén eddig a vietnami kínálat csökkenése nyomán 36 százalékkal növekedtek és túlszárnyaltak sok más nyersanyagból – köztük a rézből és aranyból – származó profitot is. A vásárlásokat mintegy ösztönözte Sunny Verghese, a szingapúri Olam International Ltd. vezérigazgatója is – az Olam a legjelentősebb kávéfelhasználóknak, köztük a Nestlé SA-nak szállít nyerskávét –, aki szerdán kijelentette, hogy az élvezeti cikk kínálata és kereslete közötti egyensúlyhiányt nem sikerül egyhamar megszüntetni. A pillanatnyi ármozgásra visszatérve, a robusta márciusi jegyzése november 10-től számítva rekordra, tonnánként 1614 dollárra szárnyalt, majd visszaesett 1611 dollárra, de így is meghaladta 28 dollárral, illetve 1,8 százalékkal az előző napi záró szintet. A finomabb arabica típus, amelynek mozgását a robusta jellemző módon tükrözni szokta, kedden 1,8 százalékkal nőtt. Az arabica árai egyébként ugyancsak felfelé araszoltak az év során, összesen 19 százalékkal.

Tizenkilenc éves csúcson a nikkel ára

Múlt pénteken a nikkel jegyzése tizenkilenc éves csúcsra emelkedett a Londoni Fémtőzsdén (LME), mert a piac jelentős utánpótlástól esik el, miközben jelenleg is hiány mutatkozik a rozsdamentes acél gyártásához szükséges fémből. A Bloomberg tudósítása szerint sokkolta a piaci szereplőket az illetékes párizsi bíróság azon döntése, hogy a világ második legnagyobb termelője, a kanadai Inco Ltd. nem folytathatja bányaépítését Új-Kaledóniában, amíg nem kapja meg a szükséges hivatali engedélyeket. Elemzők ugyanakkor kiemelik: ahhoz, hogy a kereslet és a kínálat ismét egyensúlyba kerüljön, rendkívül fontos lenne a bánya termelésének elindítása. Az új-kaledóniai bánya évi teljesítőképességét 60 ezer tonnányira tervezik. Az elemzéseket alátámasztja a Société Générale november elején közzétett előrejelzése, mely szerint 2006-ban 40 ezer tonnás hiánnyal kell számolni, miközben a rozsdaálló acélt gyártó társaságok termelésüket 14 százalékkal emelték. Vagyis minden új kitermelőhely rendkívül fontos – vélik. Az árak a hír nyilvánosságra kerülése után drasztikusan emelkedtek, a három hónapos szállításra szóló nikkelre 32 900 dolláron is kötöttek üzletet, ami 500 dollárral magasabb ár, mint a csütörtöki zárószint. A hirtelen emelkedést az is magyarázza, hogy a bányával kapcsolatban nem ez volt az első rossz hír. Az Inco ugyanis még júniusban hozta nyilvánosságra, hogy a bánya termelése nem fogja elérni a 2007 negyedik negyedévére tervezett mértéket, s hozzátette, az építkezési költségek meghaladják majd az előzetesen becsült 2,15 milliárd dollárt.

Jól halad a cukorrépa betakarítása

A tavalyinál mintegy 20 százalékkal alacsonyabb termésátlag mellett takarították be a cukorrépát Magyarországon. A világpiacon ugyanakkor csökken a cukor ára a bőséges termés miatt.

Az olaj rabja maradhat a világ 2030-ig

A következő szűk 15 évben több mint másfélszeresére növekszik a világ energiaigénye, fokozódik a fogyasztók termelőknek való kiszolgáltatottsága, illetve a környezet szennyezése.

Merész prognózis az ezüstárakról

Az ezüst unciánkénti (31,1035 gramm) ára kedden némi csökkenés után napközben 11,59 dolláros szinten állt Londonban. A liechtensteini Mother Earth Resource Fund vezetője az utóbbi időszak árai ellenére igencsak merész prognózissal rukkolt elő – véleménye szerint a következő öt évben 40 dollárra emelkedik a fém ára. A szakember a Bloomberg által minap ismertetett nyilatkozatában abból indult ki, hogy olyan jelentős és egyre nagyobb forgalmú termékek, mint például a notebookok és mobiltelefonok is tartalmaznak némi ezüstöt. Emlékeztetett, hogy a piacon máris hiány van. Ezen túlmenően több területen is további, ugrásszerű fejlődésre lehet számítani. Ilyen piacként említette – több prognózissal egybecsengően – az egészségügyet is, ahol a kórházak széles köre használja ma is az ezüstöt, például az égési sérülteknél a bakteriális fertőzések megelőzésére, ezenkívül többek között bizonyos kötszerekben is van némi ezüst. A nemesfém ára egyébként tavaly 45 százalékkal szökött föl, míg idén májusban az unciánkénti ár 25 éves rekordszintre, 15,22 dollárra emelkedett. Ennek nemcsak a fizikai piacon tapasztalható keresleterősödés az oka – vélik elemzők –, a „hegymenetet” a befektetési alapok, spekulatív vásárlások is erősítették. Az ezüst iránti világpiaci igény tavaly elérte a 911,9 millió unciát, ugyanakkor az ellátásban olyan meghatározó országok, mint Peru, Mexikó és Ausztrália, csupán 64,16 millió unciányit bányásztak – írta a Bloomberg. A kínálat 55 százalékát az ipari cégek szívták föl. A fotózás, fényképészet 18 százalékot szakított ki magának, míg a fennmaradó 27 százalék az ékszerészek, illetve ezüstáru-készítők megrendeléseiből tevődött össze. A Merrill Lynch jóval óvatosabb előrejelzéseket adott az árakat illetően, hiszen – igaz, még szeptemberi prognózisában – 2007-re 12 dolláros, 2008-ra pedig 11 dolláros átlagértéket vár. Még az említett drasztikus áremelkedésbe sem roppanna bele az ékszeripar – vélekedett Juhász Csaba, a Magyar Ötvös Szövetség elnöke. Egy-egy ékszer árának ugyanis kisebb részét teszi ki az alapanyagköltség, a nagyobb részt a munkadíj viszi el. Jelenleg Magyarországon grammonként 70 forint körül mozog az ezüst ára, míg az ötvösmunka – minőségtől függően – grammonként 600–1000 forint között szóródik. Így valószínű, hogy az alapanyagár-növekedést át lehetne hárítani a vásárlókra.