Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megtörtént a lélektani áttörés a génmódosított (gm) növények termesztését illetően. Legalábbis így értékelik szakmai körökben azt, hogy 2006-ban a géntechnológiával nemesített (genetikailag módosított) magvakkal bevetett terület – az ISAAA (International Services for the Aquision of Agri-Biotech Applications) napokban közzétett éves jelentése szerint – átlépve a 100 millió hektárt az előző évi 90 millió után 102 millió hektárt ért el. Ez az elmúlt öt évet tekintve a második leggyorsabb növekedési ütem. A szakemberek még egy áttörést számon tartanak, mégpedig hogy a genetikailag módosított növényeket vető gazdák száma elérte a 10 milliót: a 2005-ös 8,5 millió után jelenleg már 10,3 millió gazda használ gm-vetőmagot.
A múlt évben 22 országban vetettek genetikailag módosított növényeket, de ezenfelül még 29 országba lehet élelmiszerként, takarmányként bevinni ilyen termékeket, terményeket. Ma már 3,6 milliárd ember (tehát a föld népességének több mint a fele) él olyan országban, ahol genetikailag módosított növényeket termesztenek. A gm-növények kapcsán India átvette a vezető szerepet Ázsiában: 2,5 millióról 3,8 millió hektárra ugrott a genetikailag módosított növényekkel bevetett terület, megelőzve az ilyen növényeket 3,5 millió hektáron termelő Kínát. A legnagyobb termelő változatlanul az Egyesült Államok, amely 54,6 millió hektáron termeszt gm-növényeket, a 18 millió hektárt így művelő Argentína, valamint Brazília (11,5 millió hektár) és Kanada (6,1 millió hektár) előtt.
Az EU-ban Szlovákia lett a hatodik tagállam, amely elkezdte a genetikailag módosított kukorica (az egyetlen engedélyezett, kukoricamoly-rezisztenciát hordozó hibrid) vetését. Clive James, az ISAAA elnöke és alapítója szerint 2015-re a genetikailag módosított növényekkel bevetett terület eléri a 200 millió hektárt, és 20 millió gazda vet majd ilyen növényeket, mintegy 40 országban. A növekedés tovább gyorsul majd a genetikailag módosított rizs termesztésével (a szója, kukorica, gyapot és repce mellett), illetve a bioüzemanyagok terjedésével. Tavaly a gm-növényeket vető 9,3 millió farmernek több mint 90 százaléka fejlődő országokbeli, nehéz sorsú kistermelő volt, a biotechnológia ily módon hozzájárult a szegénység mérsékléséhez is – hívta fel a figyelmet James, hozzátéve: a következő évtizedben újabb milliók fordulhatnak ezen növények termesztéséhez.
Az ISAAA adatai szerint a környező országokban is egyre inkább előtérbe kerül a géntechnológiával nemesített növények termesztése, ez pedig Magyarország számára kifejezetten konkurenciát fog jelenteni – állítja Dudits Dénes, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója. A konkurencia a professzor szerint a kukoricából készülő bioetanol esetében lesz majd nagyon kritikus, a termelési mód ugyanis lényegében áralakító komponens. Így tehát – bár Magyarország a közelmúltban kicsit túlszaladt a határon a koegzisztenciatörvény szigorításával – Dudits Dénes szerint a hagyományos és az egyéb termelési módon termelt növények együtttermesztését meghatározó jogszabály átmeneti lesz. Egyrészt azért, mert nem biztos, hogy elfogadja az EU, ugyanis teljesen ellentétes az unió elképzeléseivel és direktíváival, másrészt azért, mert valószínűleg a hazai döntéshozók is belátják, hogy a jelenlegi szabályozásnak nincs sok értelme. A professzor arra számít, hogy éppen az ipari felhasználás területén Magyarország is kénytelen lesz biztosítani az uniós színvonalú szabályozást. A magyar termelők ugyanakkor nem csak ennek az elmaradása esetén kerülnének versenyhátrányba, a főigazgató szerint már most abban vagyunk, a biotechnológiai fejlesztések ugyanis nagy ívben elkerülik Magyarországot. Bulgáriában, Romániában fejlesztenek, s az is eldőlt már, hogy Csehországban lesz egy nagy biotechnológiai központ. A bioetanolnak teljesen mindegy, hogy milyen kukoricából készül, az a lényeg, hogy mennyibe kerül, mennyi az etanolkihozatala – tette hozzá Dudits Dénes. Felhívta a figyelmet például arra, hogy a mikotoxinfertőzés a gm-növényekben sokkal kisebb, ez a fertőzés azonban nemcsak a takarmánynál jelent problémát, hanem a fermentációnál is, ugyanis kisebb az etanolkihozatal.
