Az USA kormánya is megkongatta a vészharangot
Már nem csak a szakértők, de a Bush-adminisztráció is tart a recessziótól.
Az USA kormánya is megkongatta a vészharangot
Már nem csak a szakértők, de a Bush-adminisztráció is tart a recessziótól.
Ingyen zenét a közösségi oldalakról
A Facebookra is felkerülnek a lemeztársaságok.
A Porsche szembeszáll a főpolgármesterrel
Igazságtalannak tartják a Londonban kiszabott dugódíjat.
Tizenegy éves csúcson a kukorica
A kukorica márciusi határidős jegyzése szerdán 1996 júniusa óta nem látott csúcsra, 6,5 centtel, illetve 1,4 százalékkal, bushelenként (36,35 liter) 4,62 dollárra szökött föl napközben. A Bloomberg szerint ezt az váltotta ki, hogy a kínai kormány az élelmiszerárak novemberi 18,2 százalékos emelkedése nyomán kedden ötszázalékos adót vetett ki az említett termény, valamint a rizs és a szójabab kivitelére, továbbá húszszázalékos illetéket rótt ki a búza külföldi értékesítésére is. (Emellett azonban 34 396 tonna gabonát értékesített a raktárakból, ezért az árak később kissé visszaestek.) A hírügynökség által megkérdezett kereskedők szerint a jelek arra mutatnak, hogy a kukorica, a búza és a szója piacán idén folytatódik az áremelkedés. Ennek oka, hogy Kína és India növeli az élelmiszerekre szóló megrendeléseit, ezenkívül Európában és Amerikában a bioüzemanyagok növelik a keresletet. Egy prognózis szerint a kukorica bushelenkénti átlagára a 2007-es évi 3,8075 dollárról 2008-ban 5,30-5,50 dollárra növekedhet, a búzáé pedig 6,5875 dollárról tíz dollárra. A prognózist alátámasztja, hogy Japán, a világ legnagyobb gabonaimportőre egy lapértesülés szerint növelni szándékozza vésztartalékait búzából, kukoricából és szójából, mert a világpiaci árak szárnyalása közepette is gondoskodni kíván a biztos ellátásról. Növelhetik a keresletet a dél-koreai vásárlások is. Tavaly a kukorica ára 17 százalékkal nőtt, a szójabab 78 százalékkal drágult, a búza határidős jegyzései pedig 77 százalékkal lendültek fel.
Szója- és búzahiánytól tartanak Chicagóban
Az elégtelen kínálattól való félelem érezhető a szójabab és a búza piacán Chicagóban a Bloomberg jelentése szerint. A szójabab januári kontraktusa hétfőn bushelenként (36,35 liter) 4,25 centtel, 0,4 százalékkal, 11,24 dollárra emelkedett, ami 1973 óta nem tapasztalt rekord. A határidős jegyzések egy év alatt 68 százalékkal ugrottak meg, mivel az amerikai farmerek a kukoricára váltás jegyében tizenkét éve a legkisebb területet vetették be. A Bloomberg tizenhét elemző nyilatkozataira épülő előrejelzése ráadásul további drágulást valószínűsít. A búza márciusi jegyzése bushelenként 16,75 centtel, illetve 1,8 százalékkal, 9,3825 dollárra, október 4. óta nem látott szintre emelkedett napközben. A drágulást az váltotta ki, hogy Kanada, az Egyesült Államok után a második legnagyobb búzaexportőr, a világpiaci készletek zsugorodása közepette mérsékelte termésbecslését. E termény piacán is további drágulás várható.
Láncreakció az arany-, pálmaolaj- és gumipiacon
A nyersolaj politikai feszültségek miatt bekövetkezett áremelkedése láncreakciót indított el az arany, a pálmaolaj és a természetes gumi piacain is. Az aranyat az inflációs félelmek, politikai feszültségek közepette a befektetők vonzó alternatívának, menedéknek tekintik a dollárban jegyzett részvények és kötvények ellenében. A pálmaolaj azért drágult, mert a nyersolajárak megugrása nyomán nőhet az igény a bioüzemanyag iránt, s ez is alapanyagul szolgálhat. A természetes gumi tulajdonosainak pedig azért jön kapóra a kőolajpiaci trend, mert arra lehet számítani, hogy emelkedni fog a petrolkémiai termékek fölhasználásával készülő rivális műgumi ára. Az arany az ázsiai azonnali piacon 1980 januárja óta nem látott magasságba, unciánként (31,1035 gramm) 762,92 dollárra emelkedett kedden, ez 3,52 dolláros, 0,5 százalékos drágulásnak felel meg. (A rekord 1980 januárjában 850 dollár volt.) Az amerikai piacon pedig a decemberi határidős jegyzés az előző napi 765,40 dolláros 27 éves csúcsot meghaladva elérte a 767,80 dollárt. Ehhez az említetteken kívül a dollárnak az euróval szembeni gyengülése is hozzájárult.
Száz év után nem Dél-Afrika a legnagyobb aranytermelő
Csütörtökön az arany ára kissé visszaesett ugyan, de a 16 hónapos csúcs közelében maradt, s a piac arra számít, hogy a dollár gyengülése, az olajár növekedése és ezek inflációnövelő hatásai miatt kedvelt alternatív befektetés marad - írja a Bloomberg. Ezt támasztja alá a GFMS Ltd. londoni kutatócég előrejelzése, amely a kereslet élénkülése és a kínálat csökkenése alapján úgy ítéli meg, hogy az unciánkénti átlagár az idei év második felében az első félévi 659 dollárról 690 dollárra emelkedik és az év végéig elérheti a 740 dollárt. Jövőre pedig 850 dollárra kúszhat fel. További árfölhajtó tényezőnek tekinti, hogy a világ bányáiban felszínre hozott arany mennyisége a második félévben a múlt év azonos időszakában mért 1305 tonnáról 1284 tonnára csökken, az újrafeldolgozott fém mennyisége pedig 16 százalékkal, 402 tonnára zsugorodik. Az ékszeripari kereslet eközben élénkül, de a magasabb árak miatt csak lassuló ütemben: az év első hat hónapjában 23 százalékkal bővült, a második félévben viszont várhatóan csak 6,3 százalékkal, 1309 tonnára nő, főként a Távol-Kelet többletigénye miatt. Kína eközben idén a világ első számú termelőjévé nőheti ki magát. Az egy évszázadon át töretlenül vezető Dél-Afrika teljesítménye ugyanis az év első felében hét százalékkal, 134 tonnára csökkent, Kínáé viszont 18 százalékkal, 134 tonnára nőtt. Dél-Afrika termelése 2002 óta csaknem egyharmaddal esett vissza, mivel a bányászoknak az elöregedő bányákban helyenként már két mérföldnyire kell lefúrniuk a földbe.
A búzát csak veszik, veszik, veszik
Elsősorban a megnövekedett külföldi igénynek köszönhetően soha nem látott magasságba emelkedtek a búza határidős jegyzései csütörtökön a chicagói tőzsdén. Mint a Bloomberg írja, a washingtoni mezőgazdasági minisztérium (USDA) adatai szerint a tengerentúli megrendelések június 1-je óta az egy évvel korábbi időszakhoz képest 86 százalékkal növekedtek, mert a kedvezőtlen időjárás kárt tett a fő termelők, nevezetesen Ausztrália, Európa, Oroszország és Ukrajna terméseiben. A bikairányzatra magyarázattal szolgál továbbá az USDA augusztus 10-i előrejelzése, amely szerint a világpiaci készletek május 31-éig 26 évre visszamenőleg mélypontra, 114,8 millió tonnára apadhatnak. A pillanatnyi helyzetre visszatérve a decemberi jegyzés bushelenként (36,35 liter) 6,50 centtel, illetve 0,9 százalékkal, 7,3825 dollárra szökött föl.
A pápai tilalom sem árt a magyar libamájnak
Megtiltotta XVI. Benedek pápa a libák és kacsák erőszakos tömését, Kalifornia kormányzója, Arnold Schwarzenegger szintén a tömést tiltó törvényt írt alá, a holland királyi családnál pedig már nem szolgálnak föl foie gras-t. Az állatvédők a tömést a szárnyasok életét fenyegető veszélyre hivatkozva ellenzik, a libamáj fogyasztását elvetik, mivel ezen ínyencfalatok szerintük állatkínzás árán kerülnek a tányérokra. A Bloomberg felméréséből ugyanakkor az derül ki, hogy a libamáj szállítóira nincsenek hatással a világszerte megszülető állatvédelmi intézkedések. A harmadik legnagyobb amerikai szupermarket (Sainsbury Plc), valamint egy holland élelmiszerbolt-hálózat (Koninklijke Bijenkorf Beheer) polcairól azonban lekerült a libamáj. Ez azonban nem számít nagy lépésnek, mivel e cégek a döntés előtt is csak kis mennyiségben árusították. A forgalmazók javára billenti a mérleget, hogy Franciaországban - ahol a libamájat vásárló háztartások aránya 2003-2006 között 39 százalékról 42 százalékra bővült - a kormány 2006 januárjában védett kulturális örökségnek nyilvánította ezt az ételt. Ezzel ugyanolyan védettséget nyújtott neki az állatjogi törvényekkel szemben, mint Spanyolország a bikaviadalnak. Franciaország szerepe azért is jelentős, mert a világ libamájtermelésének háromnegyedét itt állítják elő. Tavaly az éves termelést a 2000. évi szintről 25 százalékkal, 19 552 tonnára növelte, kivitelét pedig ezen időszak alatt megduplázta. Franciaországon kívül a libamáj főként Spanyolországban és Japánban kelendő. Spanyolország a legnagyobb piac, ami szakértők véleménye szerint főként annak köszönhető, hogy a világ legtalálékonyabb konyhafőnökei közül sokan ott működnek. Magyarországon 2000-2500 család foglalkozik májlibatartással - mondta lapunknak Papp Lajos, a Magyar Lúdszövetség elnöke. Az EU állatjóléti előírásai között szerepel a szárnyasok tömésére vonatkozó szabályozás, ez a tömés - ami nálunk is bevett gyakorlat - kíméletes végrehajtását írja elő. Az unión belül Franciaország mellett Magyarország a legnagyobb libamáj-előállító: évente 3,5 millió májliba kerül a vágóhidakra. A takarmányárak növekedése az önköltségek emelkedése miatt a libatenyésztőket is érzékenyen érinti. A májliba termelői ára - teljes testre vonatkozóan, májjal együtt - kilogrammonként 470-480 forint között alakul. A fogyasztók egy kilogramm harmadosztályú libamájhoz öt-hatezer forintért juthatnak hozzá, így érthető, hogy a hazai fogyasztás nem számottevő, és inkább exportra termelünk. A magyar libamáj 80 százaléka a francia piacokon talál vevőre.
CSILLAPODÓBAN A FÉMPIACI AGGÁLYOK
Optimista hangulat uralkodott szerdán a Londoni Fémtőzsdén (LME), miután a BHP Billiton Ltd., a világ legnagyobb bányatársasága szerint a jelzálogválság nem lesz hatással a nyersanyagok iránti keresletre. Az egyébként kiváló negyedéves számokról jelentő társaság szerint a kereslet a jövőben is erőteljesen növekszik majd a föltörekvő ázsiai gazdaságokban, kiváltképp Kínában, amely világelső az ipari fémek felhasználásában. Maga a Billiton forgalmának ötöde származik Kínából - írja a Bloomberg. A réz három hónapos jegyzése tonnánként 125 dollárral (1,8 százalékkal), 7100 dollárra ívelt föl a világ legnagyobb fémpiacán, ami még így is 14 százalékkal elmarad a május 4-én jegyzett 8335 dolláros idei csúcstól.