Durvul a vita: Magyar Péter hozzányúlna a nyugdíjakhoz, Brüsszel leállítaná! Mutatjuk a Tisza-kormány legfontosabb listáját

Az Európai Unió hivatalos lapjának tekinthető portálon arra figyelmeztetik az uniós állampolgárokat, Magyarország leendő miniszterelnöke, Magyar Péter máris konfliktusba, vitába keveredett az Európai Bizottsággal az Orbán Viktor utáni korszak első valódi tesztjén:

a befagyasztott uniós források mekkora részét tudja hazahozni Budapest?

A tétet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, vagyis az RRF keretéből Magyarországnak járó, de ilyen-olyan indokok miatt visszatartott 10,4 milliárd euró jelenti, amely 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 3,9 milliárd euró kedvezményes kamatozású, visszafizetendő hitelből áll.

Ahogy azt a táblázatunkból is kiderül, hazánk eddig 140 millió euró támogatást, és 770 millió eurónyi hitelt szerzett meg az RRF-ből, igaz, több mint két éve egy fillért sem küldött az Európai Bizottság az Orbán-kormányoknak.

De az is világosan látszik, például Románia kapcsán is, hogy az RRF érkezése önmagában nem jelent gazdasági bővülést: Bukarest közel 11 milliárd eurónyi uniós forráshoz jutott, de mégis összeomlott a kormányzat.

Mindenesetre a Politico két uniós és egy magyar tisztviselőre hivatkozva most ugyan elismeri azt, hogy az elmúlt napokban felgyorsultak a tárgyalások arról a 10,4 milliárd euróról, amely Magyarországot az EU világjárvány utáni helyreállítási alapjából illeti meg, ugyanakkor a portál szerint a jó szándék ellenére Brüsszel és Budapest nem ért egyet abban, hogy Magyarország mekkora összeget kapjon a Covid utáni alapból. A Bizottság azt javasolta, hogy csak a vissza nem térítendő támogatásokat igényeljék, míg Magyarország a teljes összeget szeretné lehívni.

Az már ismert, hogy Magyar Péter leendő kormányának augusztus 31-ig kell hivatalosan igényelnie a pénzt, míg a Bizottságnak december 31-ig kell teljesítenie a kifizetéseket. Éppen ezért a Bizottság most azzal érvel, hogy nincs elég idő a teljes 10,4 milliárd euró felszabadítására, mivel a kifizetések konkrét reformcélok magyarországi teljesítéséhez kötöttek. A hitel formájában nyújtott források ráadásul tovább rontanák Budapest amúgy is feszült államháztartási helyzetét, hiszen az államadósság már így is a GDP 75 százaléka körül mozog, a hiány pedig - egyes várakozások szerint - 2026-ban várhatóan megközelíti a GDP 7 százalékát.

A Politiconál úgy látják, hogy ha Magyar Péter megfogadja Brüsszel tanácsát, az azt jelenti, hogy 3,9 milliárd eurót hagy az asztalon. A magyar tárgyalók számára a teljes csomagnál kevesebbel hazatérni politikailag kiábrándító lenne egy olyan kampány után, amely a Brüsszellel való teljes kapcsolatrendezésre épült.

Sőt, az időkorlátok miatt a Bizottság már a választás előtt abból indult ki, hogy Magyarország végül felhagy a hitelek megszerzésére irányuló próbálkozással – mondta az egyik uniós tisztviselő, azt sugallva, hogy a Bizottság már Magyar Péter győzelme előtt kidolgozta ezt a forgatókönyvet, amely több mint 1100 milliárd forintos veszteséget jelent.