Nagy Márton: Az AI mindenkié
Felülvizsgált kormányzati AI startégia és új tőkeprogramok, ezek jönnek hamarosan – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdaság miniszter. A tárcavezető szerint azonban már most lemaradásban vagyunk, nem Magyarország, hanem a teljes EU, az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. A miniszter szerint
az AI tényleg átalakítja az életünket, ez igaz, és az is, hogy fontosabb lesz mint az internet.
Nagy Márton elmondta, hogy az EU azonban a jelek szerint sajnálatos módon nem az AI-t, az innovációt fejleszti, hanem a hadiipart.

Az EU versenyhátránya vitathatatlan, hiába készült el egy erre adható válaszként a Draghi-jelentés, az gyakorlatilag a kukában landolt, a benne lévő javaslatokból eddig nem valósult meg szinte semmi. Nagy Márton szerint egyértelmű, hogy a jövő technológiájára fókuszáló K+F költésekben is amerikai és kínai dominancia jellemző, Európa itt is lemaradó.
A miniszer nyitóelőadásáról itt olvashat bővebben.
Amit tudnia kell
-
14:072 hónapja frissítveAz ügynökök kora: hogyan rajzolja át a munka világát a mesterséges intelligencia?
-
13:052 hónapja frissítveAkár ötszörösére is nőhet a daganatos betegek túlélési esélye
-
12:262 hónapja frissítvePalkovics László: Az MI az egyik legjobb dolog, ami velünk történhetett
-
10:352 hónapja frissítveNagy Márton: Az AI mindenkié
-
09:562 hónapja frissítveSulyok Tamás: A mesterséges intelligencia nem csupán technológiai, hanem sorskérdés is
-
09:442 hónapja frissítveA technológiai robbanás nyertese az egészségügy
Így rajzolta át az MI-forradalom a magyar kutatói ökoszisztémát
Benedek Csaba, a HUN-REN SZTAKI kutatáskoordinációért felelős igazgatóhelyettese és tudományos tanácsadója előadásában hangsúlyozta:
a mesterséges intelligencia hazai kutatásában a magányos zsenik kora lejárt, a nemzetközi versenyben csak intézményesített együttműködéssel lehet eredményt elérni.
A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor (MILAB) 2020 és 2025 között öt egyetem és négy kutatóközpont közös munkáját fogta össze, amelynek célja az volt, hogy egyszerre támogassa az alapkutatásokat, az ipari alkalmazásokat és a magyar kutatók bekapcsolódását a nemzetközi projektekbe.

Benedek Csaba előadásában számos konkrét példát is bemutatott: a gépi látás és a 3D térérzékelés fejlesztésétől a robotkutya demonstrációkon át az energiahálózatok terhelés-előrejelzéséig, valamint az egészségügyi MI-alkalmazásokig. Kiemelte: a magyar kutatói ökoszisztéma ereje ma már abban áll, hogy össze tudja kötni az itthoni és a külföldön dolgozó szakemberek tudását, miközben hozzáférést biztosít a legkorszerűbb európai MI-infrastruktúrákhoz.
Jöhet a digitális ugrás a magyar kkv-knál?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egyre nagyobb hangsúlyt fektet a digitalizációra, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatásában. Kott Ferenc, a Modern Vállalkozások Program 2.0 program vezetője kiemelte: sok vállalat nemhogy a mesterséges intelligencia alkalmazására nincsenek felkészülve, de még a digitális eszközökhöz sem értenek.
A felhőalapú megoldások bevezetése megkönnyíti az AI integrációját, ami jelentősen növelheti a versenyképességet.
Az Európai Unió (EU) felmérése szerint a kkv-k mindössze 7 százaléka használja ki aktívan az AI adta lehetőségeket, ami óriási növekedési lehetőséget jelent a felkészültek számára.

Az MKIK emellett kiemelt figyelmet fordít a kiberbiztonságra, díjmentes sérülékenységi vizsgálatokkal, oktatásokkal és automatizált riasztórendszerekkel segítve a kkv-kat. Kott Ferenc szerint ezek az eszközök biztosítják, hogy a magyar vállalkozások ne csak lépést tartsanak a digitalizációval, hanem versenyelőnyt is szerezzenek.
Lehet, hogy már ön is célpont, de közel a segítség, hogy megvédje
A mesterséges intelligencia már ma is sokat segít a bűnüldözésben, de korántsem tartunk még ott, hogy előre jelezze a jövőbeli bűncselekményeket, mint a Különvélemény című filmben. Az AI jelenleg főként a felderítésben és a csalások kiszűrésében nyújt támogatást – mondta az Economxnak Molnár István Jenő, bűnmegelőzési szakértő.
Az új technológiák sok mindent lehetővé tesznek, ahhoz azonban, hogy megértsük, hogy miben lehet segítségünkre az AI a bűnmegelőzésben, látni és érteni kell, hogy mi a prevenció.
Az ügynökök kora: hogyan rajzolja át a munka világát a mesterséges intelligencia?
Schum Kristóf, az Amazon Web Services generatív AI-szegmensének európai vezetője az „ügynökök” (agentek) jövőformáló szerepéről beszélt. Ezek az önállóan működő, memóriával és eszköztárral rendelkező mesterséges intelligencia-rendszerek szerinte nem a munkahelyek megszűnését, hanem új munkakörök létrejöttét hozzák el:
a repetitív, unalmas feladatokat veszik át, miközben az emberi kreativitás marad a legfőbb érték.
Példaként említette, hogy ma már akár HR- vagy biztosítási feladatokat is elláthat egy AI-ügynök, évi 30–50 ezer dolláros költséggel.

A szakember egy 14 pontos csekklistát is bemutatott a sikeres bevezetéshez, amely három pillérre (üzleti alapokra, bizalomra és technológiai háttérre) épül. Kiemelte, hogy a folyamatokat kell újragondolni, nem pusztán esettanulmányokat gyártani, és ha nincs a kezdetektől megfelelő struktúra, könnyen káosz alakulhat ki. Schum Kristóf szerint a vállalatok akkor lesznek sikeresek, ha pragmatikusan közelítenek, bizalmat építenek a felhasználókban, és a kreatív ötletekre fókuszálnak, miközben az AWS technológiai platformjai leveszik a terheket a vállukról.
Elveszi a tudósok kenyerét is az MI?
A tudomány világát is alapjaiban felforgatja a rohamosan fejlődő mesterséges intelligencia. Ma már a tudósnak is bele kell tanulnia, hogyan használjuk azt megbízható módon. De a téma mélyrétegeibe leásva felmerül: vajon lesz-e még szükség az emberre az MI diktálta egyenletben? Mit mutat a jelen, és mit tartogat a jövő a lehetőségeken és a veszélyeken túl? Erről a problémakörről beszélgettünk Kiss Lászlóval, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójával.
Ez lesz a világ legnagyobb biznisze
Egyelőre az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) nem fogadja el az öregedést betegségnek. Már most cégek tucatjai dolgoznak azon, hogy olyan sejtek pusztítására fejlesszenek ki hatóanyagot, amelyek az öregedést befolyásolják, mondta előadásában ifj. Duda Ernő, a Medipredict vezetője, aki a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke is. Úgy véli, hogy
10-15 év múlva rengeteg olyan gyógyszer lesz a piacon, ami az öregedést lassítja.
Példaként említette, hogy a most nagyon népszerű GLP-1 hatóanyagtartalmú injekciók, amit cukorbetegek számára fejlesztettek ki, a fogyás mellett rendelkeznek egészséges életet hosszabbító hatással is. Sokszor ezek a készítmények eredményesebbek azokkal a fogyásokkal szemben, amit diéta segítségével értek el a páciensek, de a gyógyszernek vannak mellékhatásai is. A hosszú élet titka lehet a kalóriamegvonás is, de világszerte számos terápiát javasolnak azok számára, akik sokáig szeretnének élni, sorolta a lehetőségeket Duda Ernő.
Akár ötszörösére is nőhet a daganatos betegek túlélési esélye
Az onkológusoknak az a célja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével a daganatos betegek számára megtalálják a legjobb terápiát, mondta Peták István, a Genomate Health alapítója, tudományos igazgatója.
Általános elvárás, hogy minden beteg számára biztosítani lehessen a megfelelő kezelést. Példaként említette, hogy a precíziós onkológia esetében kimutatják azt a konkrét génhibát, ami elindította a normál sejt daganatos sejtté való alakulását, és a betegek kezelése során erre adnak személyre szabott terápiát.

Ma azonban még ha egy beteg molekuláris profilját elküldik két külön egyetemi laboratóriumnak, akkor annak az esélye, hogy ugyanazt a terápiás javaslatot adják a beteg számára 44 százalékra tehető. De ez nem az a jövőkép, amit a kutatók elfogadhatónak tartanak. Hangsúlyozta:
minden betegnek jár, hogy a számára megfelelő terápiát megkapja, ezért van szükség arra az AI-ra, ami maximalizálja annak az esélyét, hogy legoptimálisabb egyénre szabott terápiás döntést lehessen hozni.
Nagyon gyorsan meg kell tenni azokat a rendszerszintű fejlesztéseket, hogy az AI beépüljön az onkoteamek munkájába.
Peták István kiemelte, hogy az idei év nagyon fontos eredménye volt, hogy májusban megjelent az a tudományos publikáció, amiben magyar tüdőrákos betegeket vizsgáltak, és azt látták, hogy a célzott kezelést kapó betegek ötéves túlélési aránya 30 százalék volt, szemben azzal a 6 százalékos beteg populációval, akik nem célzott terápiát kaptak.
Legolvasottabb
Már nem kell vesződni a sörösdobozokkal a Penny-ben
Hiába a bankok tiltakozása, megduplázzák az ingyenes készpénzfelvételi limitet
Népszerű teát hívott vissza a fogyasztóvédelem
Kiderült a nagy energiatitok: a rezsicsökkentés valójában egy zsákutca
Valami történt: Washingtonba rendelték az ukránokat
Tüntetéshullám kezdődik: lázadnak a diákok a kormány döntése ellen
Szijjártó Péter: Nem kapcsolatunk van az unióval, hanem mi magunk is az EU vagyunk
Óriási kedvezményt kapnak a benzinesek, rég volt ilyen akció