A 38 éves Sam Altman technológiai körökben ismeretlen volt, mielőtt cégének áttörést jelentő chatbotját, a ChatGPT-t elindította volna. Az útja a gyermekkori otthonában, Missouriban kezdődött, ahol a nyolcéves Altman megkapta első számítógépét, és hamar megtanulta nemcsak használni, hanem programozni is. A The New Yorker című lapnak adott 2016-os interjújában elmondta, hogy a számítógép birtoklása segített neki megbékélni a szexualitásával, és tinédzserként coming outolni a szüleinek.

Melegként felnőni a 2000-es évek középnyugati részén nem volt a legfélelmetesebb dolog

– emlékezett vissza. 

Altman a Stanfordra járt informatikát tanulni, de mindössze két év után otthagyta az egyetemet. Az egyetem utáni első vállalkozása a Loopt nevű telefonos alkalmazás volt, melynek elindításához mintegy 30 millió dollárt gyűjtöttek össze. Altman 2014-ben lett az Y Combinator elnöke, miután 2012-ben 44 millió dollárért eladta a Looptot. Emellett megalapította saját kockázati tőkealapját Hydrazine Capital néven, majd a Redditet is vezette összesen nyolc napig a 2014-es vezetőségi átszervezések közepette.

Az OpenAI felemelkedése

Míg a Reddit élén csak nyolc napot töltött, az OpenAI felügyelete már nyolc éve tartott. A céget Elon Muskkal 2015-ben indította el, és a két férfi olyan cégek mellett, mint az Amazon és a Microsoft, összesen 1 milliárd dollár összegű finanszírozást biztosított. A céget nonprofit szervezetként működtették, azzal a nemes céllal, hogy fejlesszék a mesterséges intelligenciát.

Az OpenAI időközben megszűnt nonprofit lenni, és ma már 29 milliárd dollárra becsült értéket képvisel, a generatív mesterséges intelligencia eszközeinek köszönhetően – a szövegek esetében a ChatGPT-nek, a képek esetében pedig a DALL-E-nek.

A ChatGPT a 2022 végi indulását követő hetekben több tízmillió felhasználót gyűjtött össze, és lenyűgözte a szakértőket és az alkalmi megfigyelőket egyaránt azzal, hogy képes átmenni a világ legnehezebb vizsgáin, átjutni az álláspályázatokon, a politikai beszédektől a gyerekek házi feladataiig bármit megírni, és saját számítógépes kódot írni.

Népszerűsége miatt a Microsoft extra pénzt fektetett az OpenAI-ba, és a technológiát a Bing keresőmotorjába és az Office alkalmazásokba is beépítette. A Google a Bard chatbotjával, Kína pedig néhány legnagyobb technológiai cégével szállt be a versenybe, míg Musk – aki 2018-ban kilépett az OpenAI-ból a Tesla önvezető mesterséges intelligenciával kapcsolatos munkájával kapcsolatos összeférhetetlenség miatt – azt mondta, hogy ő is szeretné elindítani a sajátját.

Hiába nagy a siker, ha mindig van mitől tartani

De minden csodát, amit az ilyen rendszerek nyújtanak, az aggodalmak felülmúlhatnak. Legyen szó akár dezinformáció terjesztéséről vagy munkahelyek megszüntetéséről, a kormányok azon fáradoznak, hogy hatékony szabályozási módot dolgozzanak ki egy olyan technológia szabályozására, amely a jelek szerint örökre megváltoztatja a világot.

A legnagyobb félelmeim szerint mi iparágunk jelentős károkat okoz a világnak

– mondta Altman az amerikai szenátusnak. Szerinte a kormányzati szabályozás „kritikus fontosságú lenne a kockázatok mérsékléséhez”.

Néhány rövid hét leforgása alatt Altman találkozott Kamala Harris amerikai alelnökkel, Emmanuel Macron francia államfővel, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel és Rishi Sunak brit miniszterelnökkel – mind olyan politikusokkal, akik osztoznak a mesterséges intelligencia lehetséges előnyeivel és veszélyeivel kapcsolatos reményekben és félelmekben.