Az Unió tavaly olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely 2026-tól szén-dioxid-kibocsátási költséget vetne ki az acél, cement, műtrágya, alumínium és villamos energia behozatalára, hogy megakadályozza, hogy a hazai iparnak alákínáljanak a gyengébb környezetvédelmi szabályokkal rendelkező országokban előállított olcsóbb termékek - adta hírül a Reuters.

Az uniós országok és az Európai Parlament tárgyalói kedd este szeretnének megállapodni a világon az első ilyen törvényről, amelyet azt követően mindkét félnek hivatalosan is jóvá kell hagynia.

Ez a szöveg egy újabb világelső, és a zöld megállapodás példátlan felgyorsulásának jele Európában

- mondta Pascal Canfin, az EU Parlament környezetvédelmi bizottságának elnöke.

A tárgyalófelek azt fogják megvitatni, hogy az uniós jogalkotók kívánságának megfelelően az illetéket kiterjesszék-e a szerves vegyi anyagokra, a hidrogénre és a műanyagokra, valamint hogy a rendszer 2026-tól vagy 2027-től legyen alkalmazandó.

Az egyenlő versenyfeltételek megteremtése a cél

Az uniós rendszer értelmében az Európába importáló vállalatoknak tanúsítványokat kellene vásárolniuk a termékek széndioxid-kibocsátásának fedezésére. A cél az, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a tengerentúli cégek és a hazai uniós iparágak között, amelyeknek az EU szén-dioxid-piacán kell engedélyeket vásárolniuk, ha szennyeznek.

Az uniós illetéket olyan országok, mint Kína bírálták, bár Brüsszel szerint az országok mentesülhetnek, ha az unióshoz hasonló hazai széndioxid-árral vagy hasonló éghajlat-változási célokkal rendelkeznek.