Japán szinte teljes kiszolgáltatottsága az importált energiahordozóknak azzal jár, hogy nem tudná „túlélni”, ha megszakítaná olaj- és gázvásárlásait Oroszországtól – mondta a szigetország egyik legbefolyásosabb üzletembere, Okafudzsi Masahiro, az Itochu kereskedőház vezérigazgatója a Financial Timesnak adott interjújában. Japán orosz energiaimportja attól függően változhat, hogy milyen támogatást kaphat ennek kiváltásában az Egyesült Államoktól és Európától.

Azt ugyan elfogadhatónak tartja, hogy csökkenjen az orosz energiahordozók súlya a szigetország importjában, ám ennél nagyobb áldozatot nem tudnak hozni. Okafudzsit Japán legkarizmatikusabb, agresszívabb üzletemberei között tartják számon, amit mi sem támaszt alá jobban, mint hogy felemelte a szavát az ellen is, hogy az USA-val szövetséges országok befektetési döntéseik során előnyben részesítsék a geopolitikai szempontokat az üzleti megfontolásokkal szemben.

A friendshoring azt jelenti, hogy lehetőleg politikailag barátságos országban hajtsanak végre befektetéseket a nyugati szövetségi rendszer vállalatai, ám a japán szakember szerint bár ez bizonyos fokig elkerülhetetlen, rontja a befektetési hangulatot, korlátozza az innovációt és a piaci versenyt, ami negatív hatással van a világgazdaságra. Ezzel a véleményével lényegében egy hullámhosszon van a magyar kormánnyal, amely szintén az üzleti megfontolásokat részesíti előnyben a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban az ezeket felülíró politikai szempontokkal szemben. Főként most az európai energiaválság közepén, amelyben az Orbán Viktor vezette kabinet szerint felül kell vizsgálni az Oroszországgal szembeni szankciókat.

Korlátozott támogatás

Japán ugyan lépést tartott az Oroszország elleni gazdasági szankciók bevezetésében nyugati szövetségeseivel, ám nem távolodott el a szomszédos országgal közös nagy energiaprojektektől, mert számít az azok gyümölcseiből importálható energiahordozókra. A szigetország folyékonygáz-importjának kilenc, olajbehozatalának négy százaléka érkezik Oroszországból.

A tokiói kormány, az Itochu és az indiai állami ONGC Videsh vállalat továbbra is részt vesz a Szahalin-1 olajprojektben orosz földön, annak ellenére, hogy az amerikai ExxonMobil kilépett a nemzetközi vállalkozásból. Okafudzsi részben ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy az orosz exportőröknek számos lehetőségük van, hogy pótolják a háború nyomán bevezetett szankciók miatt elveszett piacaikat. Kínára például jelentős energiahordozó-importőrként számíthatnak az orosz exportőrök.

Jelentős szereplők

Az Itochuhoz hasonló kereskedőházak a japán gazdaság gerincéhez tartoznak. Fő feladatuk hagyományosan a szigetország földjéből hiányzó energiahordozók és nyersanyagok megszerzése a világpiacról, bár az utóbbi időben igyekeznek elmozdulni ettől a szereptől. Egyebek mellett pénzügyi és starupprojekteket futtatnak, befektetőik között olyan ismert cégek is szerepelnek, mint Warren Buffett legendás amerikai üzletben Berkshire Hathaway vállalkozása, amely 2020 óta birtokol jelentő részesedés az Itochuban.

A kereskedőház Okafudzsi beszámolója szerint óvatosan invesztál Kínában és az Egyesült Államokban, ám egyes szakértők szerint túlságosan kitett kitett a kínai piacnak. A cégvezető szerint azonban nincs ezzel gond, mert ügyeltek rá, hogy legnagyobb befektetésük egy állami tulajdonú vállalatot gyarapítson.